Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Csehek a Citadellában

A második világháború kezdetekor Magyarországon tartózkodó cseh foglyokról már született bejegyzés annak kapcsán, hogy az Amerikai Univerzalista Unitárius Egyház miként próbált helyzetükön javítani – a végeredmény szempontjából nézve – sikerrel. A különböző helyeken elzárt csehek egyik legnagyobb csoportja a Citadellában volt fogva tartva, amelyről számos visszaemlékező beszámolt később memoárjában vagy a vele készült interjú során, általában negatív színben lefestve az intézmény állapotait, ottani ellátásukat. A hivatalos magyar szervek is értesültek az ottani helyzetről: 1940 áprilisában két jelentés is készült a fogvatartottak helyzetéről.

Tovább
1956 Forrás Hidegháború 

Evakuálásból elégséges – Csehszlovákia és a szuezi válság

Az 1956-os eseményeket kutató történészek körében szinte állandó vita tárgyát képezi, hogy vajon a világ számára a Budapesten vagy a Szuezi-csatornánál zajló történések bírtak-e nagyobb jelentőséggel? Nincs ez másképp Csehszlovákia esetében sem, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen Prága nézőpontjából a magyarországi események sokkal közelebb voltak és annak negatív következményeit szinte azonnal meg is érezte magán. Ennek ellenére a második arab-izraeli háború korántsem volt lényegtelen a csehszlovák vezetés számára, sőt, Egyiptomban egy rendkívül nagy biztonságpolitikai és katonai kihívással kellett szembenéznie nemcsak Csehszlovákiának, hanem az egész szocialista tábornak. 

Tovább
Forrás Hidegháború 

A “105-ös” hadművelet: Az 1955-ben kötött csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási szerződés

Az elmúlt hetekben egy komoly fegyverszállítási botrány borzolja a kedélyeket Csehországban: tényfeltáró újságírók kiderítették, hogy Prága, az Egyesült Államokon keresztül, közel 70 millió dollár értékben szállított fegyvereket és lőszereket Szíriába, amelyek aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök vagy az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoport tagjainál kötöttek ki. Ez nem az első eset, hogy a közép-európai ország ilyen ügybe keveredik, hiszen Csehszlovákia már a hidegháború első évtizedében komoly hírnévre tett szert, mint a közel-keleti országok és háborúk egyik legnagyobb szponzora. A legjelentősebb fegyverüzlet bejelentésére pont hatvankét évvel ezelőtt ezen a…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A csehszlovákiai magyar katonai bevonulás emlékezete

Tóth Eszter Zsófia – Murai András 1968. augusztus 21-én Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként részt vett Csehszlovákia katonai megszállásában. Az események politikatörténete mára ismert, azonban kevésbé ismert, hogyan élték meg a sorkatonák azt, hogy részt kellett venniük a katonai akcióban. Balogh Zsolt 1989-es, e témában készült dokumentumfilmjét elevenítjük fel írásunkban. Balogh Zsolt 1968-ról szóló dokumentumfilmjét 1989-ben mutatták be. A dokumentumfilm három fő szálon fut: részleteket láthatunk az 1968-as táncdalfesztiválról – ennek kapcsán megszólal Szörényi Levente is -, megismerhetjük azoknak a magyar sorkatonáknak, katonaorvosoknak és tiszteknek a visszaemlékezéseit, akik 1968-ban bevonultak Csehszlovákiába…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A “sosemvolt megszállás”, avagy Zala a Felvidéken

Mielőtt bárki gyanakodni kezdene, szögezzük le, egyik nyugati megyénk sem költözött át északi szomszédunkhoz; a Zala fedőnevet az a “hadgyakorlat” kapta, amely során a Magyar Néphadsereg 8. gépesített hadosztálya, szovjetek, lengyelek és bolgárok mellett “internacionalista segítséget nyújtott” a prágai tavasz során “útját tévesztett” Csehszlovákiának. A beavatkozás ma is vitatott; lett volna lehetőség kimaradni belőle? El lehetett volna kerülni? Hogyan élték meg a felvidéki magyarok a “második visszacsatolást”? Ez csak néhány kérdés, ami felmerülhet a 68-as hadműveletekkel kapcsolatban. Mai írásunkban a “Zala hadgyakorlat” néhány magyar dokumentumába pillantunk bele.

Tovább
1918-1939 I. Világháború 

A hétnapos háború és következményei

Ha hazánk északi határán Komáromra, vagy Sátoraljaújhelyre gondolunk, szinte az első ami eszünkbe jut, a városok természetellenes és brutális kettévágása a határral. Ugyanakkor nem is olyan messze innen van egy másik régió, ahol települések tömegét sikerült mindenféle etnikai elvet mellőzve, pusztán stratégiai alapon kettévágni, pont ugyanekkor. Ráadásul minderre egy rövid (hét napos), de csúnya határháborút követően került sor, a következmények pedig világpolitikai jelentőségre tettek szert. Csehszlovákia és Lengyelország határán járunk, Cieszyn/Těšín/Teschen környékén.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Hogyan robbanthattam volna ki egy háborút?

1938-1939 a magyar diplomácia számára nagy sikerekkel és veszélyekkel is kecsegtetett: az etnikai revízió, a lengyel-magyar határ létrejötte kétségtelenül az eredmények közé sorolandó, azonban Csehszlovákia megszűnéséig egy fegyveres konfliktus lehetősége mindig valószínű maradt (ennek egyfajta változata mégiscsak megtörtént: a “kis háború” Szlovákia és Magyarország között, de ez nem képezi jelen bejegyzés tárgyát). Magyarország számára a puskaporos napok 1939 tavaszával együtt elmúltak egy időre. Lengyelország számára azonban nem, Varsóban már a háború napjaiban Hory András magyar követ egy érdekes történettel lett gazdagabb, ahol nem Gregorz Brzęczyszczykiewicz, de egy korábbi kollégája akár…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Magyarország háborúja

Márciusban már említettük Miloš Kobr Hungary’s War című pamfletét Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kapcsán. A mostani bejegyzésben az írás részletesebb bemutatása következik, amelynek célja volt, hogy az olvasó számára felvilágosítást adjon, hogy Magyarország miért is vesz részt a második világháborúban. A nézőpont a csehszlovák emigráns kormányé volt,  amely így azt is be tudta mutatni a művön keresztül, hogy mit gondol Magyarországról, illetve milyen a saját világlátása.

Tovább
1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Prága, mint kémközpont?

A két világháború között Magyarország számára Csehszlovákia fontos szerepet töltött be a külügyek terén: a fő hívószavak a kisantant, az elszigeteltségből való kitörés és a revízió voltak. Erről Ujszászy István vezérőrnagy is írt, amikor az ÁVH fogságában jegyzetelte le visszaemlékezését, többek között a prágai éveiről, amikor mint katonai attasé teljesített szolgálatot Csehszlovákia fővárosában. Ezen a poszton elődei között volt Andorka Rudolf vagy éppen Lakatos Géza, akik a második világháború előestéjén, illetve ideje alatt váltak a magyar történelemben fontos szereplővé. Ujszászy a nevezett visszaemlékezésében számos helyi kapcsolatról beszámol, amelyek arra utalnak,…

Tovább