A falu és cigányai Cigányság Forrás 

A falu és cigányai

Németh György Valamikor 1942 elején a Tolna megyei Kajdacs községben a csendőrök őrizetbe vették Kolompár Máriát. A többször büntetett cigány nő ellen lopás volt a vád. Már a községből kifelé kísérték (hogy a járási székhely Paks, vagy a nagydorogi csendőrőrs laktanyája volt a cél, nem derült ki), amikor kiszabadítására Kolompár István, Kolompár Imre, Kolompár János, Kolompár András és Kolompár József „nagy lármával és káromkodással a csendőrjárőr után szaladtak”, sőt egyikük „lóra kapott és úgy akart nekirontani a csendőröknek”. A csendőrök azonban valamennyit elfogták és hatósági közeg elleni erőszak miatt átadták…

Tovább
A “felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949. Cigányság Forrás Holokauszt 

A “felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949.

A magyarországi cigányság történetének egyik legkevésbé kitárgyalt fejezete kétségtelenül az 1945 és 1956 közötti korszak. Úgy vélem, hogy a Rákosi-rendszer feltárása mellett nem sikkadhat el az úgynevezett koalíciós évek bemutatása sem, ez az időszak talán a diktatúra éveinél is kisebb figyelmet kapott a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Írásomban ezen időszakban keletkezett újságcikkeket mutatok be. Egy rövid szakcikk természetesen alkalmatlan arra, hogy nagyobb ívű következtetéseket vonjuk le a korszakra vonatkozóan, s a bemutatásra kiválasztott cikkek nem képzik az adott években keletkezett írások összességét, ennek ellenére igyekeztem reprezentatív írásokat kiválasztani. A háború…

Tovább
A kóborcigány és a ló Cigányság Forrás 

A kóborcigány és a ló

Németh György 1941. június 3-án dr. Blaskovich Lajos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője, a vármegye közigazgatásának második embere, az alispánt helyettesítő jogkörében eljárva rendeletet adott ki, mely a kóborcigányok lovaival kapcsolatos eljárást szabályozta. A rendelkezés címzettjei a megye I. fokú állategészségügy-rendőri hatóságai, vagyis e hatósági jogkört gyakorló járási főszolgabírák és a megyei jogú városok polgármesterei. E rendeletről Purcsi Barna Gyula nem tett említést „A cigánykérdés »gyökeres és végleges megoldása«” című, 2004-ben megjelent könyvében, bár az legnagyobb részt a Pest Megyei Levéltár iratanyagából merítette forrásait.

Tovább
Civitas Zingarorum[1] Cigányság Forrás 

Civitas Zingarorum[1]

Nagy Pál E dolgozat az Amaro Dromban 2000. augusztusban megjelent azonos című cikk kibővített és átdolgozott változata. A magyarországi cigányok történetének egyik sajátossága, hogy a cigányoknak a forrásokban való megjelenésétől (15. sz.) kezdve többféle együttélési és közösségszerveződési forma létezett egymás mellett. A cigány közösségek történeti leírásának ebből adódóan nem lehet egyetlen generális módszere. A forrásokban cigányként megjelenő emberek és csoportok nem szoríthatók bele ugyanabba a modellbe, mert különböznek egymástól identitásuk kritériumaiban. Tulajdonképpen nem egyetlen, hanem többféle cigány identitásról beszélhetünk, illetve egy-egy közösségen belül a kritériumok összekapcsolódásának különös variációiról.[1] Olyan hús-vér…

Tovább