“Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni?” – Szemelvények az MSZMP 1957-es küldöttgyűléséből 1956 Forrás 

“Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni?” – Szemelvények az MSZMP 1957-es küldöttgyűléséből

Az 1956-os harcok elülte után, miután Kádár János újra magához ragadta a hatalmat, az MSZMP nekiállt, hogy újraszervezze a pártot és a hatalom irányítását. Az MSZMP tagsága 1956. december 1-én, a forradalom előtti csupán 4,3%-a volt, de még 1957. júniusában is csak 39,6%-át tette ki!

Tovább
Rákosi metrója – II. rész Forrás Hidegháború Szocializmus 

Rákosi metrója – II. rész

A mai 2-es metrót a Rákosi-korszakban tervezték. Ennek megfelelően – természetesen a szovjet példát követve – Budapesten is szocialista-realista stílusban kívánták felépíteni a földalatti vasút állomásait. A cikk első részében a háború előtt tervezett, valamint a budai oldalon található állomásokat mutattam be, ezúttal viszont Pesten a sor! A Duna alatt áthaladva a Kossuth térre érkezett meg a tervezett földalatti vasút. Az erre az épületre kiírt tervpályázat azonban nem volt nyilvános, csupán zárt körben hirdették azt meg. A három beérkezett pályamű szerzői, a Gádoros Lajos, Károlyi Antal és Németh Pál vezetésével…

Tovább
Egy elfeledett terv: villamos a Gellért-hegy alatt Forrás 

Egy elfeledett terv: villamos a Gellért-hegy alatt

A Széchenyi lánchíd felépítése előtt és után számos bírálat érte a tervezőket, ugyanis a híd budai hídfőjénél a Várhegy magasodott, a Budai Váralagút megépítésére pedig további 15 évet kellett várni. Fél évszázaddal később, az Erzsébet-híd építése kapcsán hasonló problémák merültek fel, a Döbrentei téren ugyanis a Gellért-hegy sziklái meredeztek a híd lejárójánál. A Lánchíddal ellentétben az Erzsébet-hídra terveztek villamost, így felmerült, hogy a a Gellért-tér felé vezető sínpárokat  egy alagúton keresztül vezessék a rohamosan fejlődő dél-budai városrész felé.

Tovább
Metróépítés Budapesten Forrás Szocializmus 

Metróépítés Budapesten

A főváros tömegközlekedése, illetve annak fejlesztése a mai napig is nagyon fontos részét képezi az állami beruházásoknak. Nem volt ez másképpen a 20. század elején és közepén sem – ráadásul ekkor a robbanásszerű lakosságnövekedésnek köszönhetően – a tervezők addig ismeretlen problémákkal találták szembe magukat. Nagy tömegeket kellett gyorsan mozgatni a már meglévő városszerkezetben. Egy megoldás kínálkozott: a föld alá építkezni… A budapesti földalatti vasút tervezése 1949-ben azonban már több mint félévszázados múltra tekintett vissza. A millenniumi ünnepségekre, 1896-ra készült el a vizsgált periódusban Sztálin útnak nevezett Andrássy út alatt a…

Tovább
“Tehát akkor hová építjük a hidat?” – A budapesti hídépítések története Forrás Kult 

“Tehát akkor hová építjük a hidat?” – A budapesti hídépítések története

A budapesti hidak története sok szempontból leképezi az ország történetét is, ismeretükön keresztül rálátással lehetünk a Magyarország gazdasági erejére, az ország és a főváros döntéshozatali metódusaira. Tervezésük, pusztulásuk, majd újjáépítésük rávilágít arra is, hogy mit jelent Európa szívében élni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a mai napon Domonkos Csaba tartott előadást A budapesti Dunahidak titkai címmel, az előadásról szóló összefoglalómat a Múzeumból származó fényképekkel egészítem ki. Az előadó a valamivel több, mint egy órás előadás közel egynegyedét a Széchenyi lánchídnak szentelte, tervezésének, kivitelezésének, átalakításainak. Előadásából az is kiderült, hogy…

Tovább
“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről 1918-1939 1956 Forrás képes történelem Szocializmus 

“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

I. rész: A Jászai Mari tér Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte –…

Tovább
Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6. 1956 Forrás 

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább
Klubház – kórház – kísértetház; a Tiszti Kaszinó Margitszigeti “parti háza” Forrás II. Világháború 

Klubház – kórház – kísértetház; a Tiszti Kaszinó Margitszigeti “parti háza”

A Margit-sziget (közigazgatási egységként Margitsziget) napjainkban Budapest egyik ikonikus pontja, amelyet turisták ezrei mellett szép számban keresnek fel hazai kikapcsolódni és/vagy sportolni vágyók. A szigeten (illetve a 19. század második feléig szigeteken) a középkorban erődítmény, ferences és domonkos kolostor (itt élt Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, akiről a sziget mai nevét kapta) és királyi palota is állt. A török háborúk alatt a szigetek is csatatérré váltak, a “rekultiváció” pedig csak az 1730-as évek végén indult meg. A Nyulak szigete (hivatalosan 1809-től Margit-sziget) 1790-ben került a nádori tisztet is betöltő…

Tovább
Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése 1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
’56-os üzenőfalak 1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül. Budapesti kirakat a forradalom idején (Fortepan 23684) A forradalom alatt Budapesten szinte nem maradt üres falfelület, ahova ne került volna fel valamilyen…

Tovább