Itt vagy
Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6. 1956 Forrás 

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább
Klubház – kórház – kísértetház; a Tiszti Kaszinó Margitszigeti “parti háza” Forrás II. Világháború 

Klubház – kórház – kísértetház; a Tiszti Kaszinó Margitszigeti “parti háza”

A Margit-sziget (közigazgatási egységként Margitsziget) napjainkban Budapest egyik ikonikus pontja, amelyet turisták ezrei mellett szép számban keresnek fel hazai kikapcsolódni és/vagy sportolni vágyók. A szigeten (illetve a 19. század második feléig szigeteken) a középkorban erődítmény, ferences és domonkos kolostor (itt élt Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, akiről a sziget mai nevét kapta) és királyi palota is állt. A török háborúk alatt a szigetek is csatatérré váltak, a “rekultiváció” pedig csak az 1730-as évek végén indult meg. A Nyulak szigete (hivatalosan 1809-től Margit-sziget) 1790-ben került a nádori tisztet is betöltő…

Tovább
Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése 1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
’56-os üzenőfalak 1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül. Budapesti kirakat a forradalom idején (Fortepan 23684) A forradalom alatt Budapesten szinte nem maradt üres falfelület, ahova ne került volna fel valamilyen…

Tovább
“Az alagút most előttem ásít” – a 22 éves terv 1956 

“Az alagút most előttem ásít” – a 22 éves terv

“Fekete lyukban húz a vonat. A föld alatt metróhuzat van. Végigmérnek szemsugár-fények. Elkapok egyet, pont a tiédet, Visszanézek, úgy érzem, Itt ér véget az eddigi élet.” /Magashegyi Underground/ Bár Budapest a 19. század végén élen járt a földalatti vasutak építésében, a lendület hamar elveszett. A 20. század első felének eseményei – a Monarchia felbomlása, a gazdasági válság, majd a második világháború hatalmas pusztításai – nem kedveztek az amúgy is igen költséges metróépítésnek. Bár tervek készültek a két háború közötti időszakban is – a mai hálózat leginkább egy 1942-es elképzeléshez hasonlít…

Tovább