20. század Horthy-kor II. Világháború képes történelem 

A rommá lőtt Budapestről nyílt művészeti kiállítás

Budapest 1944–1945-ös ostromáról ostROMképek címen nyílt kiállítás a Várnegyed Galériában, amelynek különlegessége, hogy a nagyközönség számára eddig szinte teljesen ismeretlen művészeti alkotásokat – festményeket, rajzokat – mutat be. A kiállítás március 1-jéig ingyenesen látogatható. Budapest ostromáról ma már viszonylag sok információ áll az érdeklődő közönség rendelkezésére. Magyarország 1944 augusztusának utolsó napjaiban, a román átállást követően vált hadszíntérré. Az előretörő szovjet és román csapatok komoly harcok és több százezer főt kitevő veszteségek árán jutottak el Budapestig, amelynek első, október 29-i bevételi kísérlete gyorsan kifulladt. Ekkor azonban még élt a remény, hogy…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szilveszter éjjelén esett a hó- Kádár-kori szilveszterek Budapesten

Tóth Eszter Zsófia A Kádár-korszak szilvesztereiben is ott lappangott a rendszer alapvető félelme a csoportosulásoktól, gyülekezéstől, így leginkább annak örvendtek a politikusok, ha étteremben, otthon televízió előtti, vállalati üdülőkben, vagy a Budapesten a Nagykörúton töltötték az emberek természetesen vidáman és az optimistán, a jövőbe vetett hittel búcsúztatva az óévet. Így mindenütt volt valami extra, amit a hétköznapokban nem kapták meg az állampolgárok. Szilveszteri műsorok különkiadással, Szuperbola több lengén öltözött nővel, az étteremben élő malac, a Blaha Lujza téren szabad közlekedés az úttesten és nem az aluljárókban.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Egy városlakó naplója Budapest ostromáról

Hogyan festett az 1944-45-ös ostrom alulnézetből? A kérdésre számos forrás ad választ, ugyanis a budapestiek közül sokan írtak naplót ebben az időben. Anyai nagyapám, Szécsi László (1926-2013) emlékének Csonka Pálné Warga Margit az ostrom idején a harmincas évei közepén járt. Férjével (a Műegyetem híres statikaprofesszorával) és három gyermekével a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton laktak. A naplóban nem szereplő időpontban a biztonság kedvéért átköltöztek a Somlói útra (a Gellérthegy környékére) a naplóíró sógorához, a háború ugyanis napról napra közeledett Budapesthez és november elején úgy tűnt, el is éri.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy menekülés (tragi)komédiája – Barta Dezső ÁVH-főhadnagy tortúrája

Hajabácsné Dobos Dóra Barta Dezső az Államvédelmi Hatóság tisztje, főhadnagy 1950 során több hónapnyi munkával az ÁVH bizalmas iratai közül több másolatot gyűjtött két aktatáskában azzal a céllal, hogy azt megfelelő összeköttetéssel eljuttassa Amerikába vagy Angliába. Természetesen ezt nem ingyen tette volna; cserébe neki, feleségének, és az akcióban részt vevő személyeknek kért volna disszidálási lehetőséget megfelelő biztonsággal. Az általa nem kis visszhanggal vezetett akció azonban az indiszkréció miatt kudarcba fulladt, az ÁVH a nyomába eredt, és a felelőtlenül belerángatott rokonai és ismerősei lettek őrizetbe véve, majd előállítva, végül elítélve.

Tovább
Forrás 

CSI: Budapest – Gyerekgyilkosság a Czuczor utcában

1913. február 17-én brutális rabló- és egyben gyerekgyilkosság híre rázta meg a budapesti Czuczor utca környékét, majd másnaptól a sajtón keresztül a főváros közvéleményét is. Az esetről tudósított Kosztolányi Dezső is, 1972-ben pedig a Tükör folyóiratban Pintér István ismertette a kegyetlen gyilkosság történetét. Most az ő írása és a korabeli sajtó alapján elevenítjük fel az eseményeket, és a gyilkos utáni hajtóvadászatot, amely során a szerencse a rendőrök mellé szegődött. De mi vitt rá egy csavargót, hogy kirabolja egy szegény özvegyasszony lakását – holott tudta, csak minimális zsákmányra számíthat – és…

Tovább
19. század Forrás 

“Meghalt szegény Bogár Imre, csak a híre maradt”

Így szól az egyik legszebb betyárballada utolsó sora, amely a fiatalon kivégzett Bogár Imréről szól. A Kiskunság legismertebb betyárja már életében hírhedté vált – ahogy az egész banda, amiben működött -, így halála után nem sokkal megszületett és elterjedt e népballada, amit igen hamar le is jegyeztek. Amilyen rettegett és ismert volt a neve a pusztákon, olyan nagy szenzációt keltett az akasztása is. Ebben a cikkben e betyár alakját és halálát idézzük fel.

Tovább
20. század Szocializmus 

Közétkeztetés a szocialista időszakban: az önkiszolgáló éttermektől a City Grill-ig, és egy iskolai specialitás: az iskolatej

Tóth Eszter Zsófia   A City Grillt megelőzően magyar önkiszolgáló étteremről leginkább az üzemi étkezdékre, vagy azok hangulatát reprodukáló „önki”-kre asszociálhattak a fogyasztók. Az üzemi étkezdékben 1962-1964 között vezették be az önkiszolgáló rendszert, így az étkezési idő 15-20 percre rövidült.[1] Az üzemi étkezdék a szocialista időszak kollektív közösség élményét valósították meg az étkezés terén, az időtakarékossági elvek pedig a munkahatékonyságot voltak hivatva növelni. Emellett léteztek a városokban önkiszolgáló éttermek is, amelyek sok kritikát kaptak az újságíróktól. A szerzők a régi éttermi kultúra eltűnését látták a gyorsétkeztetésben, az igénytelenség térhódítását, a…

Tovább
19. század 20. század 

Gyalogoshidak a Dunán

  Domonkos Csaba Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Tovább
19. század Forrás 

CSI Budapest: a zugligeti hasfelmetsző

Korábbi cikkünkben írtunk az 1900-as évek eleji budapesti rendőrség nyilvántartó rendszeréről és akkor még nem nyilvános múzeumáról, ahol a sikeres elfogások mellett több megoldatlan ügy bűnjelei is helyet kaptak. Az egyik ilyen volt az 1898. június 24-én elkövetett vízivárosi kéjgyilkosság, amelyről a sajtóban számos, egymásnak ellentmondó állítás jelent meg. Egyes cikkek “sima” rablógyilkosságról tudósítottak, a kéjgyilkosság csak később jelent meg. Akkor viszont sok újságíró a tíz évvel korábban Londonban tevékenykedő – és ma is ismeretlen – Hasfelmetsző Jack tevékenységéhez hasonlította a kegyetlen gyilkost, nem alaptalanul.

Tovább