Tündérország még mindig elég távoli és ismeretlen – Könyvismertetés

Nyeste Zsolt Az idei könyvhétre jelent meg Tóth Gergely Japán-magyar kapcsolattörténet 1869-1913  című monográfiája. A könyv előszavában, illetve hátlapján is olvasható, mi indította a szerzőt e vállalkozásra, és az itt felsorolt okok közül különösen megragadták a figyelmemet az alábbi sorok: A magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli „japánimádat eszmemenetének bűvkörébe”, melyből mára a szusi-gésa-ikebana, vagy éppen a manga-anime-J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak. [1]

Tovább
19. század 

Háború „alulnézetből” – Benjamin Randell Harris visszaemlékezése

Kocsis Annamária Jelen írás célja egy angol gyalogos katona, Benjamin Randell Harris visszaemlékezése alapján bemutatni a napóleoni háború eseményeit egy közlegény szemszögéből. Nem célunk a teljes visszaemlékezés ismertetése, csupán néhány jelenet kiemelése: borszerzés egy felettes számára, valamint egy-egy ütközet utáni zsákmányolás, amelynek egy francia és egy brit katona volt az áldozata.

Tovább
19. század Forrás 

Iskoláztatás, mobilitás és asszimiláció a világvárossá fejlődő Budapesten

Magyarország fővárosa az első világháború előtti évtizedre az európai nagyvárosok sorába lépett. Budapest fejlődésének története nem csupán az általános, s a 19. század végére világszerte jellemző trendek tanulmányozása miatt érdekes, hanem a Duna partján elterülő város fejlődésének gyorsasága és lakosságának összetételének megváltozása miatt is. Mint ismeretes a korábban jelentős német lakossággal bíró ikerváros az 1910-es évekre egy abszolút magyar (anyanyelvű) világvárossá vált jelentős izraelita lakossággal.

Tovább
19. század Forrás 

A földbirtokfelhalmozás, mint rendszerváltozáshoz kötött folyamat

Objektív történelem nem létezik. Nem zárhatjuk ki, hogy bizonyos esetekben beszélhetünk olyan történetekről, amelyeket objektívan le lehet írni, de ezek egészen biztosan nem alkotnak egy egész objektív történelmet. Vegyünk egy példát. Egy település birtokrendszerének megismeréséhez mindenképpen több forráscsoportra van szükség ahhoz, hogy ne csak egy pillanatnyi állapotot írjunk le. Ha rendelkezésre állnak ezek a források, jelen esetben a kataszteri jegyzőkönyvek, felmérések, adóösszeírások, népesség-, és jószágösszeírások, akkor megkísérelhetjük a rekonstrukciót.[1] Ahhoz persze, hogy ne csak egy adott állapot viszonyait írjuk le, különböző időpontokból lesz szükségünk ezekre az adatokra. Ez már jelentős…

Tovább
19. század 1956 Szocializmus 

Az urbanizáció „csodája”: a szentendrei HÉV-vasút

Harminchárom. Hogy mit takar ez a szám? Az első magyar vasútvonal 33 kilométer hosszú volt, amelyet 1846. július 15-én adtak át; a vonatok Pest és Vác között szállították az utasokat. A 33 kilométer hosszúságú vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasúti szakasz kiépítése, a rohamosan terjedő „építkezési láz” eredményeképpen a századfordulóra a történelmi Magyarországot alfától ómegáig behálózták a sínpályák.

Tovább
19. század Forrás 

Egy litteraturai szemétrakás

Szerző: Hursán Szabolcs Egy becses könyvadomány 1838-ban a Magyar Tudós Társaság (1840-től Magyar Tudományos Akadémia) Könyvtára addigi történetének legnagyobb adományában részesült: Batthyány Gusztáv gróf ajánlotta fel 30 ezer kötetesre becsült rohonci könyvtárát. Az adomány jelentőségéről tanúskodnak Toldy Ferencnek (1805-1875), a nagyhatású irodalmárnak, a Tudós Társaság korabeli titoknokának következő szavai a könyvtár átvételéről emlékezve: Illy alkotó részekből, ’s mintegy 2200 darabból állt könyvtárunk, Czuczor szorgalmatos segédjegyzőnk által lajstromozva, 1838-ban ősszel, midőn elnökünk gr. Batthyány Gusztáv úrtól azon meglepő kellemes hírt vevé, hogy mintegy 30,000 darabból álló könyvtárát academiánknak ajálnja fel, melly…

Tovább