Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább
“ANGOL, AMERIKAI KÉM, A MUNKÁSSÁG HITVÁNY ÁRULÓJA” Gyűlöletkampány Kéthly Anna ellen Forrás Szocializmus 

“ANGOL, AMERIKAI KÉM, A MUNKÁSSÁG HITVÁNY ÁRULÓJA” Gyűlöletkampány Kéthly Anna ellen

Kéthly Anna következetes szociáldemokrata politikus volt. Az 1920-as és az 1930-as években rendkívüli kivételnek számított, ha egy nő politikusként mérettette meg magát s a parlamentbe került. Magyarország egyik legnagyobb múltra visszatekintő pártját azonban több ízben is ostrom alá vették a kommunisták, s árulónak bélyegeztek minden olyan szocdemet, aki nem a népi-, hanem a polgári demokrácia híve volt. Cikkemben ahhoz a gyűlöletkampányhoz kívánok adalékokat adni, amely a világháború után Kéthly és társai ellen irányult a szélsőbal felől. Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás “esküvője” szimbolizálja a Szociáldemokrata és a Kommunista Párt egyesülését,…

Tovább
Magyarország Európa védőbástyája? Forrás kora-újkor 

Magyarország Európa védőbástyája?

Ősellenségkép Nagy Lajostól Lipótig I. rész. Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században is, de számos olyan politikai indíttatásból kreált szimbólum került bele mind a törökökről, mind a magyarokról kialakult képbe, amelyek bemutatása árnyaltabb képet adhat. Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni azt, hogy a törökről egységes kép nem létezett. Természetesen, ebből következik, hogy a 17. század…

Tovább
Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt 1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
Egy éles nyelvű magyar diplomata Forrás II. Világháború 

Egy éles nyelvű magyar diplomata

Barcza György 1927 és 1938 között látta el Magyarország vatikáni képviseletét, majd ezt követően három évig volt londoni követ. Teleki Pál öngyilkossága és a délvidéki hadművelet után Nagy-Britannia megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot, így Barcza kiküldetése is véget ért. Budapestre érve kérte a nyugdíjazását, ezzel kívánt tiltakozni a feltétlen németbarát külpolitikai irányvonal ellen. Ugyan állásban már „nem maradt,” viszont naplóját tovább írta, ahol (bízva a szerző igazmondásában) gyakran igen vitriolos, illetve vitázó módon írt a magyar politikusokról vagy a háborús bel- és külpolitikáról. Ez a kritikus látásmód Barcza emlékirataiban is…

Tovább
A képviselő legfontosabb feladata 1956 Forrás 

A képviselő legfontosabb feladata

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a szocialista blokk legtöbb országában megindult egy enyhülési folyamat. Az enyhülés szót természetesen a helyén kell kezelni, ugyanis jelentősebb változások sehol sem történtek, és pár év múlva kezdetét vette a visszarendeződés is, de ugyanakkor ebben a rövid időszakban, igaz, csak “szőr mentén” de megjelenhetett némi rendszerkritika is. A finom, ám mégis kemény kritika egyik példája volt Lontay László cikke, amely 1956. október 9-én, tehát Rajk László újratemetése után 3 nappal jelent meg. Önmagában érdekes a témaválasztás is, hiszen a parlament szerepe 1948-tól folyamatosan csökkent, az…

Tovább
Pálinka, pezsgő, pergőtűz; szeszkörkép a Don-kanyarból Forrás II. Világháború 

Pálinka, pezsgő, pergőtűz; szeszkörkép a Don-kanyarból

Köztudott, hogy a katona (és a kollégista diák) mindig tudna aludni, mindig éhes és mindig szomjas. Na persze ne vízre gondoljunk, hanem egy kicsit magasabb alkoholtartalmú folyadékokra. Helyzetük annyiban különbözik, hogy a diákok italfogyasztását csak anyagi helyzetük (és időnként a vizsgaidőszak) korlátozza, az egyenruhásoknál ennél komolyabb nehézségek is akadnak. Nem volt ez másképp a második világháború idején sem; szolgálatban már akkor is tilos volt az alkoholfogyasztás, és azon kívül sem akadt- legalább is legálisan – túl sok lehetőségük a honvédeknek. Békeidőben persze könnyebb volt a helyzet: mindig akadt valaki, aki…

Tovább
Magyar őstörténeti Heti Hetes, avagy rendhagyó élménybeszámoló egy kerekasztalról Középkor 

Magyar őstörténeti Heti Hetes, avagy rendhagyó élménybeszámoló egy kerekasztalról

Magyar őstörténeti kerekasztalt tartottak március 2-án, csütörtök este az ELTE Szekfű Gyula könyvtárában az ELTE BTK HÖK Történeti Intézeti Képviseletének szervezésében. A kis terem meg is telt, elsősorban a helyi egyetemi ifjúsággal, és néhány idősebb érdeklődővel, jelezve, hogy az őstörténet olyasmi, ami még mindig meg tudja mozgatni a leendő történészek és történelemtanárok fantáziáját. A Napi Történelmi Forrás elment erre az alkalomra, hogy első kézből értesüljön az őstörténetet illető változásokról. Őstörténeti Heti Hetesre került sor, mert a koncepciója nem sokban különbözött a nemrég megszűnt műsortól, adott egy hírbeolvasó (itt moderátornak hívják),…

Tovább
A kóborcigány és a ló Cigányság Forrás 

A kóborcigány és a ló

Németh György 1941. június 3-án dr. Blaskovich Lajos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője, a vármegye közigazgatásának második embere, az alispánt helyettesítő jogkörében eljárva rendeletet adott ki, mely a kóborcigányok lovaival kapcsolatos eljárást szabályozta. A rendelkezés címzettjei a megye I. fokú állategészségügy-rendőri hatóságai, vagyis e hatósági jogkört gyakorló járási főszolgabírák és a megyei jogú városok polgármesterei. E rendeletről Purcsi Barna Gyula nem tett említést „A cigánykérdés »gyökeres és végleges megoldása«” című, 2004-ben megjelent könyvében, bár az legnagyobb részt a Pest Megyei Levéltár iratanyagából merítette forrásait.

Tovább
A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban 1918-1939 Forrás 

A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban

Androvicz Gábor Írásomban a magyar rendőrség első helyszínelő autójának bemutatásával bepillantást nyerhetünk egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb – s napjaink bűnügyi sorozatainak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendő – témába: hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek bűnügyeket felderíteni, nyomokat és bizonyítékokat gyűjteni a korszak detektívjei. Az automobil az 1910-es évek elején jelent meg a fővárosi államrendőrség szolgálatában. A rendfenntartás, a bűncselekmények megelőzése és felderítése egyre nagyobb mértékű technikai modernizációt követelt a testülettől. Az 1920-as években fellendülő járműforgalom természetes velejárójaként a rendőrség gépparkja is bővült. 1921-ben kerékpáros, 1926-ban pedig motorkerékpáros osztag felállítására került sor….

Tovább