19. század Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kényszerszünet és újrakezdés – Pillanatképek a 146 éves Budavári Sikló történetéből

Idén márciusban volt 147 éve, hogy a Budavári Sikló (leánykori nevén Budai Hegypálya) megkezdte működését. Bár a különleges jármű szinte mindenki számára ismert, és a turistakalauzokban is igen előkelő helyen szerepel, történetéről kevesen tudnak. A sikló átadásának évfordulójára közösségi oldalunkon egy rövid posztban emlékeztünk meg, amelyet követően felkeresett minket egy olvasónk, aki rendelkezésünkre bocsátott egy igen ritka, a közlekedési eszköz 1986-os újranyitásának emlékére készült kiadványt és két ritka levelezőlapot is. De hogy miért is kellett újranyitni a siklót, és mi minden változott a 19. század óta? A posztból kiderül! További…

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Az elbai kézfogástól a berlini kettős gyilkosságig

Baranyi Tamás Péter A hidegháború eredetéről szóló historiográfiai vita évtizedekre nyúlik vissza. Lényegében nehezen érthető ugyanis, hogy nagyobb ellenséges gesztusok és indulatok nélkül hogyan válhatott az 1945 májusában még szívélyes szovjet–amerikai viszony nyílt ellenségeskedéssé legkésőbb egy éven belül. Az egymással szemben felsorolt okok és időpontok között könyv terjedelmű okfejtés nélkül nem lehet igazságot tenni – viszont megállapíthatjuk azt, hogy egy kicsit mindegyik ok közrejátszott. Ennek az írásnak a célja nem is az okok vizsgálata, hanem az, hogy bemutassuk, hogyan látszott „alulnézetből”, a Németországban állomásozó amerikai katonák szemszögéből az egyre haragosabb…

Tovább
19. század Forrás 

„Kis Amerika” a Tatai-medencében; az első tatabányai bányamunkások összetétele a munkásanyakönyv tükrében 1896-1900

Macher Péter „Kis Amerika”. A metaforát Kónya Lajos felsőgallai születésű író jegyezte le önéletrajzi regényében (Kónya 1970, 177.). Elbeszélése szerint édesapja katonatársai ezzel csábították bajtársukat Tatabányára 1912 táján. Írásomban az első tatabányai munkások kilétét vizsgálom: kik voltak ők, honnan jöttek, milyen viszonyban álltak a helyi őslakossággal. A szocialista időszak tatabányai történetírása munkásmozgalmi történetté degradálta a város, így a bányanyitás történetét is. A rendszerváltást követően pedig üzemépítések sorozataként értékelték a helyi bányászat történetét. A hétköznapi bányászok kevés figyelmet kaptak. Ez az írás róluk szól. További írásaink “Mint a mókus fenn a…

Tovább
Cigányság Forrás Szocializmus 

Cigány munkások a borsodi nehéziparban az 1950-60-as években

Már-már közhely számba megy, és egyfajta nosztalgia övezi, hogy a Kádár-korszakban sikerült elérni a cigányság szinte teljes foglalkoztatottságát, vagyis az úgynevezett „cigánykérdést” illetően nincs lehetetlen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, és hozzá is teszik sokan, hogy ugyanebben az időszakban viszont a „gyáron belüli munkanélküliség” is komoly méreteket öltött. A cigányság nehéziparba történő betagozásának azonban korántsem ez volt az egyetlen árnyoldala, melyet Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján kívánok bemutatni. A választott megye két szempontból is meghatározó a témát illetően, egyrészt ebben a megyében volt már a szocialista korszak hajnalán a legmagasabb a cigányság…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Visszatért a Délvidék! Szegedi sajtóvisszhang

Rátfai Emese Judit A II. világháború eseményei 1941. március–április fordulóján még nem érintették Szegedet, de a fenyegetettség már érzékelhető volt. 1941. április 3-án felhívás jelent meg a Délmagyarország című „keresztény politikai napilapban”: „Felhívás a város közönségéhez! A lakóházak légoltalmának szabályozása ügyében kiadott 81.800/1940. évi honvédelmi miniszteri rendelet alapján a város légoltalmi parancsnoka felhívja a város közönségét, hogy az elsötétítéshez szükséges eszközöket és anyagokat azonnal helyezze kész állapotba, hogy az elsötétítésre vonatkozó rendelet kiadásától számított két órán belül a lakóházak és egyéb építmények elsötétítése végrehajtható legyen. Aki ennek a rendelkezésnek nem…

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

Murder Me! – A Steinherz Rudolf gyilkosság

Bár a betyárvilágnak ekkorra már rég bealkonyult, az Alföld az 1930-as években sem volt mentes a brutális és rejtélyes bűnügyektől. Ezek közül az egyik legfurcsább a Steinherz Rudolf-ügy, amely a hazai mellett a külföldi sajtó figyelmét is felkeltette. Ez nem is csoda, hiszen az eset minden további nélkül szerepelhetne egy CSI epizód forgatókönyveként is, ugyanis az 51 éves kecskeméti borkereskedő önmaga ellen fogadott bérgyilkost… További írásaink „A szögesdróton lógva…” – egy tisztellenes brit nóta az első világháborúból Az első világháborúról számos mítosz, tévhit és legenda létezett és létezik manapság is….

Tovább
Forrás Szocializmus 

“Az elvtárs jó káder, (de) az édesapja nyilas volt” – Munkások magánélete és az üzemi pártbizottság iratai

A kommunista párt (illetve később az MDP és az MSZMP) üzemi szervezetei igyekeztek a társadalom mindennapjait meghatározó, kikerülhetetlen részévé válni. A helyi és a munkahelyi pártszervezetek a párttitkár vezetésével dönthettek a dolgozók millióinak életéről, beleértve az olyan juttatásokat is, mint egy tanácsi lakás kiutalása. További írásaink „Kis Amerika” a Tatai-medencében; az első tatabányai bányamunkások összetétele a munkásanyakönyv tükrében 1896-1900 Macher Péter „Kis Amerika”. A metaforát Kónya Lajos felsőgallai születésű író jegyezte le önéletrajzi regényében (Kónya 1970, 177.). Elbeszélése szer… Egy éles nyelvű magyar diplomata Barcza György 1927 és 1938 között…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Hogyan robbanthattam volna ki egy háborút?

1938-1939 a magyar diplomácia számára nagy sikerekkel és veszélyekkel is kecsegtetett: az etnikai revízió, a lengyel-magyar határ létrejötte kétségtelenül az eredmények közé sorolandó, azonban Csehszlovákia megszűnéséig egy fegyveres konfliktus lehetősége mindig valószínű maradt (ennek egyfajta változata mégiscsak megtörtént: a “kis háború” Szlovákia és Magyarország között, de ez nem képezi jelen bejegyzés tárgyát). Magyarország számára a puskaporos napok 1939 tavaszával együtt elmúltak egy időre. Lengyelország számára azonban nem, Varsóban már a háború napjaiban Hory András magyar követ egy érdekes történettel lett gazdagabb, ahol nem Gregorz Brzęczyszczykiewicz, de egy korábbi kollégája akár…

Tovább
Forrás kora-újkor 

“Semmi kétség afelől, hogy a magasságos Isten […] vigasztalni akarja népét” – Olasz újságlap a 15 éves háború idejéből

A tizenöt éves háború alatt az olasz államokból és a császárságból is érkezett ember és pénz a török elleni harcokra. Hogyan, milyen forrásokból és mennyire megbízhatóan értesülhettek ezekben az országokban a harcok részleteiről? Mekkora volt az érdeklődés és hogyan teremtett piacot a híreknek? Vajon megtalálhatóak voltak-e az újságírók ma ismert fogásai a korabeli híradásokban? A cikk egy XVI. század végi olasz újságlapot vizsgálva próbál választ adni ezekre a kérdésekre. További írásaink “Isten veletek, magyar honvédek!” – Stomm Marcell és a III. hadtest tragédiája 1943. február 3-án Krasznoje Olim térségében esett…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Hová tűntek? A munkásosztály és a rendszerváltás

Tóth Eszter Zsófia “Akkor már a párttaggyűlésen is rákezdte a főmérnök, hogy többpártrendszer kell. Én meg fölálltam, és fölszólaltam. Mit akartok, mondom? Egy kommunista párt van, és annyi is marad. Erre mindenki kussolt. Végül is aztán mindegy volt, mert kirúgtak mindannyiunkat a gyárból, még a főmérnököt is.” – mesélte egy gépész visszaemlékezőm a 2000-es évek elején arról, hogy mi történt a gyárukban a rendszerváltáskor.1999-2005 között interjúsorozatot készítettem olyan munkásokkal és munkásnőkkel akik átélték gyáruk privatizációját. További írásaink Kádár János New Yorkban Kádár János 1960. szeptember 19-én érkezett New Yorkba, a…

Tovább