Forrás kora újkor 

Ung vármegye pecsétje

Benei Bernadett  A vármegyék pecséthasználatát 1550-ben iktatták törvénybe, viszont a török hódoltság alatt található megyék pecsétjének megalkotására azonban csak a 18. században, a törökök kiűzése után került sor. A vármegyei pecsétek használatbavételéig az egyes vármegyei tisztségviselők (főispán, alispán és a szolgabírák) pecsétjeivel hitelesítették a kiadványokat.i Leon Sokolovskỳ, szlovák heraldikus foglalkozott Ung vármegye pecsétjével a mai Szlovákia területén található vármegyék pecsétjei kapcsán. A középkorban Ung vármegyében öt vezetőtisztséget (főispán, alispán és szolgabírók) betöltő személy rendelkezett hitelesítésre szolgáló pecséttel egészen a 16. század második feléig. Történeti forrásokkal szükséges még pontosítanunk, hogy mikortól használta…

Tovább
kora újkor Középkor 

Botlik Richárd: Az 1526. évi mohácsi csata „árnyékseregei” (e-book) Budapest, 2017. (84. o.)

Illik Péter „Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk.” Ady Endre: Nekünk Mohács kell (részlet)   A történész doktor rövid, digitális formában megjelent kötete több szempontból is újszerű, hovatovább provokatív. Elsőként azért, mert kizárólag pdf formátumban jelent meg, és a szerző academia.edu oldaláról tölthető le. Ezáltal bizonyítja a történelem szekularizáltságát (mindenki elérheti, elolvashatja), valamint megelőzi a kötet fizikai jellemzőinek kritikáját is. Botlik Richárdtól nem áll távol az ismeretterjesztés e formája, figyelembe véve, hogy saját blogot tart fenn Szapolyai…

Tovább
1956 

“Az utolsó csepp vérig” – Harcok a Lenin körúton az 1956-os forradalom idején

A budapesti Nagykörút ezen szakasza nem tartozik az 1956-os harci cselekmények legendás helyszínei közé. Az itt zajló események a Corvin köznél vagy a Széna térnél történtekhez viszonyítva kevésbé ismertek. Mivel a város szívében húzódik, így a bevonuló szovjet csapatok a legtöbbször már a külső kerületekben ellenállásba ütköztek, ezért októberben itt nem alakultak ki súlyos harcok. A november 4-i támadás után viszont az egyik legtovább kitartó felkelőgócponttá vált Lenin körút, és itt épült az egyik legerősebb barikád is. További írásaink Üss és fuss; az amerikai M18 Hellcat A Hellcat a második…

Tovább
kora újkor 

Identitás- és szimbólumképző stratégiák: Mohács (1526) és az armada (1588)

Illik Péter Tematikus szinten a két konfliktus nem mutat hasonlóságokat. A spanyol-angol „csata” tengeren, a magyar-oszmán ütközet szárazföldön zajlott. A spanyol armada és az angol flotta között 1588-ben nem volt egy kifejezett ütközet, sokkal inkább több mint egy héten át húzódó összecsapás-sorozat, amely nem követelt nagy áldozatokat. Az angolok egy hajót sem veszítettek, míg a spanyol flotta hajóinak fele pusztult el, de zömében a hosszú és hányatott hazaút során. Az armadán utazó matrózok és katonák nagyjából fele halt meg, míg a harcok után az angol résztvevők közül is legalább ennyien…

Tovább
Holokauszt I. Világháború II. Világháború Szocializmus 

Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja

Nagy Emil neve a legtöbb ember számára nem mond sokat, pedig a XX. század első felének igen jellegzetes alakja volt. Ügyvédként, politikusként, újságíróként és családapaként is kissé különcnek számított, végtelen tisztességéhez és rendkívüli szociális érzékenységéhez pedig egyes esetekben naiv idealizmus párosult. Élete során több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, rövid ideig Bethlen István igazságügy-minisztere volt, mindvégig kiállt a szegényebb paraszti rétegekért, a Rothermere-i revízió elkötelezett híve és propagandistája lett, eközben az ország egyik legismertebb ügyvédjeként praktizált, a korszak meghatározó újságírója volt, a vészkorszakban zsidókat és más üldözötteket bújtatott, majd…

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor II. Világháború 

Leventesors 1945 tavaszán. Az Esztergomból 1945 tavaszán elhurcolt leventék kálváriája.

Miklós Tamás Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum katonai rendelkezései jelentősen korlátozták a magyar haderő anyagi és személyi lehetőségeit. Megtiltotta Magyarország számára harckocsik, nagyobb ágyúk, valamint katonai és polgári repülőgépek gyártását. A hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, s ezen felül megtiltották az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását is. 1921. december 19-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1921. évi LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, amely kimondta, hogy az állam gondoskodik a tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, illetve „szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Hadi-linzer és karfiolpörkölt, avagy nagyanyáink háborús konyhája

Rendkívüli időszakok rendkívüli megoldásokat követelnek, és ez különösen érvényes akkor, amikor felborul a megszokott, békés mindennapi élet. A háborút egy ország akkor is megérzi, ha a frontvonalak határain messze túl húzódnak, és nem csak a behívások vagy bombázások, hanem a különféle árucikkek, élelmiszerek “eltűnése” révén is, ami alól (bár nyilván kisebb mértékben) a leggazdagabb országok sem számítottak kivételnek. Magyarországon először az első világháború változtatta meg nagyobb mértékben a receptkönyveket; miután a hús, a zsír, illetve több gabonaféle is elsősorban a hadsereghez került, a szakácsok és háziasszonyok kénytelenek voltak különféle trükköket,…

Tovább
20. század Forrás 

Az Est és az orosz forradalmak

Farkas Ádám “Új fejezete kezdődött a világtörténet egyik legnagyobb drámájának, az orosz forradalomnak.”[i]— írta az Az Est 1917. november 10-én a vezércikkében. A magyar sajtó nagy érdeklődéssel fogadta az orosz forradalmak kitörését, márciusban a cár bukását pedig nem egy lap rokonszenvvel fogadta — a Monarchia ekkor már évek óta háborúban állt Oroszországgal, a cári birodalom bukásában a béke lehetősége is felmerült egy rövid ideig. Az újságok közül pedig külön érdekes Az Est napilap és az forradalom “kapcsolata”.   További írásaink A képviselő legfontosabb feladata Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a…

Tovább
19. század 1918-1939 diplomácia 

Az aostai herceg és magyar királysága – I. felvonás: 1921

Aosta – város Észak-Olaszországban, egykor veterán praetoriánusok otthona. Alig-alig kerül szóba neve a hazai történeti irodalomban. Horthy Miklós emlékirataiban egy helyen váratlanul mégis előbukkan. A volt kormányzó keleti fronton repülőbalesetet szenvedett fia, István temetésének leírását egy szövegkörnyezetétől minden szempontból eltérő bekezdéssel zárja. Felidézi, hogy akkoriban külföldön az a hír járta, hogy III. Viktor Emmanuel olasz király magyar királlyá választásáról folynak Budapesttel tárgyalások, mint ahogy korábban, írja ő: „az aostai herceget, a kelet-afrikai olasz hadvezért vették ebből a célból számításba.” „Ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot teszem” – jelenti ki „hogy ilyen…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szerepe és működése a Kádár-korszakban

Cserháti Csongor Lóránt „A hatalom reakciója – mivel nem léteztek kodifikált normák és szabályok – soha nem volt előre kiszámítható. Az embert elhelyezték egy hatszor hat méteres szobába, bekötötték a szemét, és azt mondták, szaladj körbe, de úgy, hogy a falnak nem lehet nekimenni. Majd a falak elkezdtek mozogni. Mivel a falak nem voltak világosan megrajzolva, idővel esetleg ott is falat sejtettünk, ahol valójában nem volt” 1 – mondta Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. Magyarországon az 1956 és 1990 közötti időszakban született meg a modern, nyugati mintájú popipar. Korábban is…

Tovább