Az archeogenetika a magyar őstörténet svájci bicskája?

Az elmúlt héten nagy visszhangot váltott ki a hvg.hu interjúja Török Tiborral, amelyet Boldogkői Zsolt készített el. A hatásvadász címmel felvértezett riportra Bálint Csanád, az MTA BTK Régészeti Intézetének nyugalmazott igazgatója felelt. Bár azóta több reakció is született, megpróbáljuk röviden összeszedni, hogy mire használható az archeogenetika a magyar őstörténet kutatásában, és mi az, amiről a vita során szinte mindenki elfeledkezik. További írásaink Prudential – egy épület, amely túlélte városának halálát, majd szemtanúja volt újjászületésének A Varsóba látogató külföldiek számára a város szívében található, fakó, felállványozott toronyház Lengyelország kommunista múltjának csak…

Tovább
Forrás képes történelem Szocializmus 

Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában

Eger várából az odalátogató elé tárulkozó látvány lenyűgöző. A püspöki székhely belvárosában elhelyezkedő, tekintélyt parancsoló egyházi épületek mind-mind meghatározzák a megyeszékhely képét.  1967-ig azonban a látványt rendkívüli módon gazdagította az egri zsinagóga. Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában. További írásaink 20 fénykép a 100 évvel ezelőtti Tbilisziből 96 éve foglalta el a Vörös Hadsereg Georgia fővárosát Georgiát, oroszos nevén Grúziát, 1801-ban annektálta az Orosz Birodalom. A 19. század folya… Mindennapok a túlvilágon – Koporsók és sírmellékletek az ókori Egyiptomban Zrufkó Réka Ahogy arról…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

A túlkoros hajósinas és a sárba tiport tengeri jog – a Duna gőzös két élete

Ha nem is váltunk soha klasszikus hajósnéppé, magyar tengerészek – többnyire kétfejű sasos zászló alatt – azért szép számmal fordultak meg expedíciókon, és az első világháború adriai harcaiban is komoly szerepet vállaltak. 1918-ban azonban az ország elvesztette tengeri kijáratait (is), ami azért igencsak megnehezítette a magyar tengerhajózás helyzetét. Sok tengerész külföldi hajókra szerződött, néhányan pedig folyami hajósnak nyergeltek át. A politikai helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére sem tettek le ugyanakkor arról, hogy újraindítsák a magyar tengerhajózást; néhány elvetélt próbálkozás (például az 1922 és 1927 között működő Oceana Rt.) után…

Tovább
19. század Forrás 

“Emmán nem a parasztok. Mög a gulya!” – Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után

A betyárokról szóló történetek közül az 1848-49-es szabadságharcban való „bevetésük” vagy a Bodri juhász ellen elkövetett aljas gyilkosság mellett a legismertebb a pesti személyvonat kisiklatása. Nem hiába, hisz a vadnyugati kalandba illő támadás egyik szereplője nem más, mint a betyárkirály, Rózsa Sándor. Oldalunk sem kerülheti el, hogy egy posztban ne emlékezzen az egyik legmerészebb vállalkozásról rávilágítva annak következményeire is. További írásaink A képviselő legfontosabb feladata Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a szocialista blokk legtöbb országában megindult egy enyhülési folyamat. Az enyhülés szót természetesen a h… Városi harcmodor az 1956-os forradalom…

Tovább
19. század 1956 Szocializmus 

Az urbanizáció „csodája”: a szentendrei HÉV-vasút

Harminchárom. Hogy mit takar ez a szám? Az első magyar vasútvonal 33 kilométer hosszú volt, amelyet 1846. július 15-én adtak át; a vonatok Pest és Vác között szállították az utasokat. A 33 kilométer hosszúságú vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasúti szakasz kiépítése, a rohamosan terjedő „építkezési láz” eredményeképpen a századfordulóra a történelmi Magyarországot alfától ómegáig behálózták a sínpályák. További írásaink Teleki Géza feljegyzései a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról Szerző: Dugár Péter Az 1944. október és december között zajló moszkvai fegyverszüneti tárgyalássorozat egyik érdekes szereplője Teleki Géza, a tragik… Marsall fehér lovon:…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között. További írásaink “Sieg háp!” – Donald kacsa a propaganda szolgálatában A 20. század elején megjelent új tömegkommunikációs eszközöket, vagyis a rádiót és a filmet, államformától függetlenül a legtöbb politikai vezető igye… Pálinka, pezsgő, pergőtűz; szeszkörkép a Don-kanyarból Köztudott, hogy a katona (és a kollégista diák) mindig…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Együtt mindhalálig: a Sullivan-testvérek története

Az, hogy mostanában jóformán minden második világháborús posztot sikerül filmes utalással kezdeni, nem másra utal, mint arra, hogy – legyen szó tragédiáról vagy komédiáról – az élet a legjobb forgatókönyvíró. Mai posztunkban egy tragikus esetről, öt fiatal tengerész hősi haláláról lesz szó, akik egy nap, egy hajón vesztették életüket. És hogy mi volt még közös bennük? Mind testvérek voltak… 1998 egyik legsikeresebb filmje volt a Steven Spielberg által rendezett Ryan közlegény megmentése, amelyet bizonyára legtöbb olvasónk ismer; a történet szerint nyolc katona vág neki a normandiai partraszállást követő napok zűrzavaros világának,…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A “105-ös” hadművelet: Az 1955-ben kötött csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási szerződés

Az elmúlt hetekben egy komoly fegyverszállítási botrány borzolja a kedélyeket Csehországban: tényfeltáró újságírók kiderítették, hogy Prága, az Egyesült Államokon keresztül, közel 70 millió dollár értékben szállított fegyvereket és lőszereket Szíriába, amelyek aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök vagy az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoport tagjainál kötöttek ki. Ez nem az első eset, hogy a közép-európai ország ilyen ügybe keveredik, hiszen Csehszlovákia már a hidegháború első évtizedében komoly hírnévre tett szert, mint a közel-keleti országok és háborúk egyik legnagyobb szponzora. A legjelentősebb fegyverüzlet bejelentésére pont hatvankét évvel ezelőtt ezen a…

Tovább
19. század Forrás 

Kiegyezés; a megosztó kompromisszum 150 év távlatából

György Sándor – Rapali Vivien Az 1867-es kiegyezés lezárta az 1848/49 utáni provizórikus állapotot, a forradalommal megindult folyamatokat, sőt talán magát a reformkort is. Természetesen nem pusztán egy pillanatról, hanem hosszú évek tárgyalásáról, valamint bel- és külpolitikai eseménysorozatok, együttállások eredményéről volt szó. A kiegyezést ráadásul (legalább is eleinte) korántsem fogadta lelkesen sem az osztrák, sem a magyar politika és közvélemény.  És hogy vélekedtek a kortársak – Kossuth, Deák, Teleki László – a “kiegyenlítésről”? És hogy vélekedik az utókor? Pozitív vagy negatív a Habsburg monarchiát 50 évre stabilizáló (bebetonozó?) egyezmény mérlege,…

Tovább
Forrás 

“MacAlpine katonái” – Egy rendhagyó “hadsereg” története

Bár a poszt címe mást sugallhat, most nem egy klasszikus értelemben vett hadseregről lesz szó, hanem Nagy-Britannia egyik legrégebbi és sokáig legjelentősebb építőipari cégéről, amelynek elsősorban ír munkásai nevezték magukat  – a tulajdonos után – MacAlpine katonáinak, vagy hadseregének (MacAlpine’s Fusiliers), utalva a kemény körülményekre és a szigorú beosztásra. Az írek, nevesül Dominic Behan természetesen dalt is írtak a kemény, zsugori vállalkozóról, akit a pénzen kívül más nem érdekelt, és nem törődött emberei épségével sem. A valóság természetesen ennél árnyaltabb volt… További írásaink Az „elátkozott katonák” Lengyelországban 2011 óta immár…

Tovább