Mit akarunk? Fizetést! Mikor akarjuk? Most! – Sztrájk III. Ramszesz korában Forrás Ókor 

Mit akarunk? Fizetést! Mikor akarjuk? Most! – Sztrájk III. Ramszesz korában

Zrufkó Réka Az egyiptomi királyok az i.e. XVI. századtól Théba városával szemben, a ma Királyok Völgye néven ismert sziklás vádit (vízmosás, aszóvölgy) szemelték ki temetkezési helyül. A kisebb-nagyobb sziklasírok több évig tartó kialakítása miatt folyamatosan rendelkezésre álló munkaerőre volt szükség, ezért még ugyanebben az évszázadban a királyok temetkezőhelyétől nem messze, egy másik völgyben munkástelepet hoztak létre. A ma Deir el-Medine néven ismert települést akkoriban Pa-Demi (A Város) vagy Szet-Maat (Az Igazság Helye) néven emlegették. Az 1920-as években itt megkezdett ásatások révén a telep alaprajzának feltárása mellett szinte megszámlálhatatlan osztrakon (általában…

Tovább
Tiberius császár, Capri vén bakkecskéje Forrás Ókor 

Tiberius császár, Capri vén bakkecskéje

Tiberius császár, Augusztus kijelölt utódaként, meglehetősen ellentmondásos emléket hagyott maga után. Tulajdonképpen idős emberként került a Római Birodalom élére, és addigi élete során számos megaláztatást kellett átélnie, ami alighanem sokat rombolt az amúgy sem szilárd kedélyállapotán. Uralkodása végén Capri szigetére vonult vissza, ahol orgiákat rendezett, és szinte teljesen kivonta magát az uralkodói teendői alól. Mai posztunkban Suetonius császáréletrajzaiból veszünk elő néhány esetet, amikor is a császári családban “divattá vált” a halálra éheztetés, és a mérgezés, mialatt a császár pedofil hajlamainak áldozott Capri szigetén.  

Tovább
Egyiptománia – avagy mit adtak nekünk az egyiptomiak? Forrás Ókor 

Egyiptománia – avagy mit adtak nekünk az egyiptomiak?

Zrufkó Réka Egyiptom már az ókori világban is az ősi tudás és a titokzatosság birodalmának számított. Majd később, a reneszánsz korban, a hieroglifák és ezáltal az okkult és misztikus tanok megfejtése iránti vágy csak fokozódott, de néhány gyenge próbálkozás után kudarcot vallott minden tudományos próbálkozás. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) fennmaradt az érdeklődés, az újkor folyamán már egyre több felfedező utazott Egyiptomba, hogy tanulmányozhassa az ott fellelhető műemlékeket. Viszont ők aligha számítottak komoly tudósoknak, jobbára műkereskedők és kalandorok voltak.

Tovább
Josephus Flavius: A zsidó háború  és a Holt-tenger víztükre Forrás Ókor 

Josephus Flavius: A zsidó háború és a Holt-tenger víztükre

Hursán Szabolcs Josephus Flavius (Kr. u. 37-100.) az ókori történelem egyik legkülönlegesebb helyzetű szemtanúja. A Kr. u. 66-tól 73-ig tartó első zsidó-római háború történetét nemcsak mint kortárs, hanem mint az egyik harcoló fél, a végül vereséget szenvedő zsidók  hadvezére írta meg. Sajátos helyzetéből – mondhatni, hogy esetében a történelmet a vesztes fél is megírta – és az egyedülálló történelmi korszakból fakadóan mind élete, mind életműve is számos érdekfeszítő kérdést von maga után. Másik nagyszabású művében – A zsidók története – Jézus Krisztusra vonatkozó részlet[1] található. Ennek hitelessége – tudniillik hogy…

Tovább
A sör, mint az emberiség megmentője Forrás Ókor 

A sör, mint az emberiség megmentője

Zrufkó Réka Az ókori egyiptomiak étkezési szokásairól főleg a sírkamrák falfestményei alapján alkothatunk képet. A zöldségek, halak mellett a kenyér és a sör is alapvető élelmiszernek számított mindegyik társadalmi osztályban. Utóbbi egész életükön át elkísérte az egyiptomiakat. Mivel csekély alkoholtartalma volt, már a gyerekek is ezt itták. A legnépszerűbbnek az árpából készült sör számított. Miután receptek sem az ételeket sem az italokat illetően nem maradtak fenn, ezért keveset tudunk ezek elkészítéséről. A sörfőzés menetének és technikájának legrészletesebb ábrázolása egy az V. dinasztia idején élt (kb. i. e. XXIV-XXV. század) előkelő,…

Tovább