20. század Kult Szocializmus 

A “nagy építészeti vita”

A II. világháborút követően Magyarország romokban hevert. A „koalíciós éveknek” nevezett periódus alatt az építészet legfőbb feladata a romeltakarítás, az újjáépítés és a lakhatás biztosítása volt. Azonban ebben a nehéz történelmi helyzetben is voltak olyan presztízsberuházások, melyek indokoltsága erősen megkérdőjelezhető. Mindezt tetézte, hogy az egyre erősebbé váló kommunista befolyás, majd hatalomátvétel alapjaiban változtatta meg az építészeti stílust, hiszen a modernista irányzatokat a mintának tekintett Szovjetunió nem tűrte el. A magyar építőművészeknek tehát alkalmazkodniuk kellett a rezsim követelményeihez, azaz a szocialista realizmus „szellemében” kellett tervezniük. Ez azonban nem egyik napról a…

Tovább
Forrás Kult 

Történelmi útvesztők

Kedves Olvasó! Örömmel jelentjük be, hogy küszöbön áll második, Történelmi útvesztők című kötetünk megjelenése! Ennek alkalmából ma este, egyfajta ízelítő gyanánt honlapunkon is közzé tesszük a könyv előszavát. Tavalyi válogatásunkhoz hasonlóan igyekeztünk a lehető legtöbb témakörből, érdekességből meríteni az ókortól jóformán napjainkig. A meghatározó események és ismert személyek mellett elfelejtett (h)ősöket, történelmi pillanatokat és a régmúlt “szürke” hétköznapjait is bemutatjuk egy-egy írásunkban. A kötettel kapcsolatos információkért látogasson el közösségi oldalunkra!

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Where’s the Revolution – Depeche Mode a „legvidámabb barakkban”

Az 1980-ban alakult- máig töretlen népszerűségnek örvendő- brit fiú szintpop együttes hamar meghódította a világot. A banda kezdetben Cosmopositon of Sounds néven adott kisebb koncerteket, azonban a hírnevet az ifjútitán énekes, Dave Gahan hozta. Gahan  új nevet javasolt a zenekar számára, amelyet egy francia divatmagazin címlapján látott. Az együttes ezután lett Depeche Mode-ra átkeresztelve. Az évek folyamán- néhány kisebb változásokat leszámítva- a Depeche Mode az „alapítóatyákkal” járja be a világot és tölti meg a legnagyobb sportcsarnokokat, koncerthelyszíneket. A csapatot Martin L. Gore, Andy Fletcher és Dave Gahan alkotják. (Az együttes…

Tovább
Forrás Kult 

Látogatás a drezdai hadtörténeti múzeumban

Drezdáról elsősorban a Zwinger és a várost 1945 februárjában elpusztító bombázás jut az ember eszébe, azonban a szász fővárosban található a Bundeswehr hadtörténeti múzeuma is, amely hatalmas kiállítási területen, tematikus és kronologikus rendszerben mutatja be a német területekhez kapcsolható katonai eseményeket, külön, és nagyon részletesen interpretálva a háború, és az emberi lét kapcsolatait – mindezt nagyon zsebbarát áron.

Tovább
Kult 

Illik Péter: Miért jobb 13 diktátor, mint egy? Recenzió Hahner Péter 13 diktátor. Fejezetek a forradalmak történtéből című kötetéről

Illik Péter (Hahner Péter: 13 diktátor. Budapest, Animus Kiadó. 2017.) Hahner Péter kötete igényes papíron, cérnafűzött gerinccel, keményfedeles borítóval jelent meg, az utóbbin a könyvben tárgyalt 13 „diktátor” képe szerepel, a hátteret stílszerűen a forradalom és vér színe, a piros dominálja. A kötet stílusa igényes, helyesírása szintén, egyetlen apróság maradt benne, az 1653-as dátum helyett 1553 szerepel. (52. old.) Tördelése ugyancsak kellemes olvasási élményt biztosít, egyetlen apró szépséghibája – amely azonban ízlés dolga –, hogy egy néha-néha megjelenő újabb hóbortnak köszönhetően a cím vagy alcím alatti első bekezdés is beljebb…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Skála Kópé

Tóth Eszter Zsófia Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké! – a Kópé a Skála Coop reklámfigurája volt. Demján Sándor vállalatbirodalmának reklámfiguráját Jaronics Béla, a Skála marketingese alkotta meg. A Kópéról készült reklámfilm Sas István rendezésében 1981-ben a XI. reklámfilmfesztiválon 2. díjas lett. Úgy tűnik, telitalálat volt a Kópé: ma is megdobogtatja sokak szívét, kellemes emlékeket hív elő. A szocialista időszak korlátozott reklámiparában is telitalálat.

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Ufóláz a rendszerváltás környékén

Tóth Eszter Zsófia „Hamarosan az osztályban mindenki jókat kuncogott, amikor Katus tanár úr belekezdett a „földönkívüliekkel kapcsolatos legfrissebb kutatások” eredményeinek taglalásába. Valaki elnevezte Ufó Karcsinak, és ez a gúnynév hamarosan az egész iskolában elterjedt. Habár gyermekkori álmomat – űrhajós szerettem volna lenni – már rég feladtam, nagy érdeklődéssel hallgattam a titokzatos idegenekről szóló előadásait, s ahogy teltek a hetek-hónapok, egyre inkább a hatása alá kerültem.”– ábrázolta Kötter Tamás az 51-es körzet című novellájában egy tanárt, aki kifejezetten intenzíven érdeklődött a földönkívüliek iránt. Katus tanár úr lelkesedése nem számított egyedi esetnek…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

“Fald fel Amerikát! I. rész”- Az első hazai McDonald’s megnyitása

Nehéz lenne megmondani, hogy a gorbacsovi peresztrojka vagy a glasznoszty reformpolitikai kategóriába sorolható az 1988. április 29-ei első magyarországi McDonald’s megnyitása. Az V. kerületi Régiposta utcában nyílt hazai gyorsétterem óriási sikert aratott már a legelső napon a „legvidámabb barakkban”. A szocialista blokkban Magyarország – Jugoszlávia után – volt a második ország, ahol megnyílhatott a népszerű amerikai gyorsétterem.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Sandokan Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Miért szerettük a Sandokan, a maláji tigris című sorozatot az 1980-as évek elején? Talán azért, mert a maláji tigris, a képzeletbeli kalóz – aki eredetileg hercegnek született, de az angolok megfosztották vagyonától – egy ismeretlen távoli, XIX. századi világba kalauzolt el bennünket, és a sorozatban végig az igazságért harcolt. Hihettünk abban, miközben izgultunk érte, hogy az igazság – ha nehézségek árán is – de végül mindig győz. És mi ebben a küzdelemben ott lehetünk vele.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Étvágy az imákra – rendhagyó könyvismertető

Tóth Eszter Zsófia Poós Zoltán: Étvágy az imákra. Kalligram, Budapest, 2017. „Különös utazásra hívja olvasóját, aki bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát”  olvashatjuk a kötet fülszövegében, mely az író negyedik regénye. A 20. századi magyar történelem olyan alapvető élményeiről kaphatunk e kötetből élményalapú megéléstörténeteket, mint az 1956-os forradalom leverésének traumája, a nagyvárosi bevándorlás és a rendszerváltás szabadságélménye. Ha szeretnénk jobban megérteni a XX. századot egyéni perspektívából, remek olvasmány e plasztikus, néhol ironikus, logikus vonalvezetésű, letehetetlen kötet.

Tovább