képes történelem Kult Szocializmus 

Fun time for museologists in Zagreb!

Tinku Balázs Az Európai Unió tele van jobbnál-jobb múzeummal és néhány a szomszédos államokban is található. Műszaki muzeológiai, történészi szemmel persze már szűkebb a paletta, ha nem engedünk a színvonalból, de nem is szeretnénk unalmas szakmai szövegeket bogarászni. Ebben a kétrészes, sok képes írásban szeretnék bemutatni két zágrábi múzeumot, amelyek úgy gondolom, ha nem is versenyezhetnek németországi, franciaországi, hollandiai vagy angliai társaikkal, mégis egy-egy must-see a Zágrábba látogatóknak.

Tovább
II. Világháború Kult 

„Schellenberg még csak 32 éves volt” – az Anthropoid-hadműveletről szóló legújabb film beharangozóiról

A furcsa cím egy személyes élményt takar. Még 2011-ben, az Anthropoid-hadműveletről írt BA-s szakdolgozatomhoz kerestem anyagokat, amikor egy ki tudja ki által, és milyen címmel írt könyv akadt a kezembe Reinhard Heydrichről. A mű nem feltétlen új információival, hanem tárgyiatlanságával és rossz fordításával okozott számos vidám percet számomra, és azon ismerőseimnek, akiknek felolvastam néhány furcsa részletet. Ehhez kapcsolódik a cím első része is: Reinhard Heydrich temetésével kapcsolatban a szerző teljesen fölöslegesen, kontextus nélkül megjegyezte, hogy Walter Schellenberg, Heydrich kvázi utóda csupán 32 éves volt, amikor a protektorhelyettes meghalt. Nos, az…

Tovább
Forrás Kult 

Trónok harca és középkor?

George R. R. Martin regényfolyama, A tűz és jég dala ciklus, valamint az utóbbit földolgozó, hetedik évadánál tartó televíziós sorozat újfent köztudatba hozta a középkori, lovagi világot. A műértő közönség rendszerint a rózsák háborújának Angliájával, tágabb értelemben a „feudális” Nyugat-Európával veti egybe a Hét Királyságot. Jelen sorok írója óvatos kísérletet tesz a Trónok harcához fűződő elképzelések kiigazítására, annak megválaszolására, hogy a képzelt világ mi mindent árul el középkori történelmünkről. Az óvatosság indokolt, hisz ki akarna úgy járni, mint a vadkan áldozatává lett Robert Baratheon? Ezúttal minden világos lesz Westeroson, s…

Tovább
Forrás Kult 

Vérvád és ördögűzés – mikrotörténeti kutatások összevetése a 15. és 18. századból

Egy recenzió formájában annak eredek nyomába, hogy az egyházon belüli harcnak milyen szerepe lehetett a trenti vérdvád és háromszáz évvel később Zomborban az ördögűzés miatt. De elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen nehézségek rejlenek abban, ha egy kutató a mikrotörténeti (jellegű) művében többet szeretne megmagyarázni, mint ami a mikrotörténet keretei közé befér. Minden bizonnyal kimondhatjuk, hogy a mikrotörténelemmel foglalkozó műveken belül a késő középkor, a kora újkor és a 18. század feldolgozása felülreprezentált.[1] Ennek okait természetesen sok mindenre visszavezethetjük, elsősorban talán arra, hogy az elmúlt bő száz évvel foglalkozók számára…

Tovább
Forrás Kult 

Az adrenalinfüggő sportlady – Muráti Lili

Rapali Vivien Folytatódik sorozatunk, amelyben kevéssé ismert beszámolók, újságcikkek és fényképek segítségével a két világháború közötti magyar sztárvilágba látogatunk el. A sorozatban megismerhetjük a Hunnia Filmstúdió és a korabeli színházi világ csillagainak kevésbé ismert oldalát, extravagáns, furcsa, vagy éppen teljesen hétköznapi szokásait. Páger Antal után most Muráti Lili következik, akit a divat és a sport mellett szintén vonzottak az autócsodák és a velük járó élmény és adrenalinfröccs is. 1931. március 22. vasárnapi nap volt. Ezen a napon a méltán híres Rákosi Szidi színésziskolájában a végzős évfolyam vizsgaelőadása alkalmából Feuillet Oktáv Egy…

Tovább
Forrás Kult 

Simonik Péter: Szénporos emlékkavicsok. – Recenzió a tatabányai zsidóság egy történetéről

Macher Péter Tatabánya 120 éves történetében kevés olyan témát találunk, amiről eddig tudományos igényű monografikus feldolgozás született.[1] A város múltja jórészt még mindig feltáratlan. A tatabányai zsidóság története pedig különösen elkerülte a helytörténészek figyelmét, ugyanakkor a helyi közvéleményben elég sok a témával kapcsolatos tévhit és helytelen információ.  Simonik Péter könyvének célja a hiányt pótolni, valamint a téves adatokat korrigálni. A kötet a „Jó szerencsét! Emlékév” pályázati program keretében jelent meg. Itt szükséges megjegyezni, hogy korábban azért sem jelenhettek meg monografikus feldolgozások Tatabánya történetéről, mert egyszerűen nem volt biztosítva hozzá a…

Tovább
Forrás Kult 

A száguldó “szabadkőműves” – Páger Antal

Rapali Vivien Regina Aki csak egy kicsit is érdeklődik a magyar filmművészet iránt, annak bizonyára ismerősen cseng Páger Antal, Jávor Pál, Muráti Lili, Karády Katalin, Szeleczky Zita, Tolnay Klári vagy Kabos Gyula neve. A két világháború közti időszak híres magyar filmcsillagairól megjelent bulvár és közéleti cikkek felelevenítésével az eddigiektől kicsit más irányból közelítjük meg a korabeli sztárvilágot. Vitathatatlan színészi tehetségük és életműveik helyett, most olyan vizekre evezünk, melyek kevésbé ismeretesek a mai ember számára. A korabeli társasági és színházi-filmes lapok segítségével megtudhatjuk hogyan éltek a Hunnia filmgyár rivaldafényében ezek az…

Tovább
Forrás Kult 

“Tehát akkor hová építjük a hidat?” – A budapesti hídépítések története

A budapesti hidak története sok szempontból leképezi az ország történetét is, ismeretükön keresztül rálátással lehetünk a Magyarország gazdasági erejére, az ország és a főváros döntéshozatali metódusaira. Tervezésük, pusztulásuk, majd újjáépítésük rávilágít arra is, hogy mit jelent Európa szívében élni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a mai napon Domonkos Csaba tartott előadást A budapesti Dunahidak titkai címmel, az előadásról szóló összefoglalómat a Múzeumból származó fényképekkel egészítem ki. Az előadó a valamivel több, mint egy órás előadás közel egynegyedét a Széchenyi lánchídnak szentelte, tervezésének, kivitelezésének, átalakításainak. Előadásából az is kiderült, hogy…

Tovább
Forrás Kult 

Mit olvassunk és mit ne Belső-Ázsia történetéről?

Balogh Mátyás Magyarországon sokan érdeklődnek Belső-Ázsia története iránt. Ez jórészt a korai magyarság keleti eredetének, belső-ázsiai kapcsolatainak köszönhető. Az érdeklődők, sőt a szakavatott kutatók is gyakran a magyarság eredetének, korai kulturális kapcsolatainak tanulmányozásán keresztül szereznek egyéb, „még keletibb” népekre és azok történetére vonatkozó ismereteket. A laikus érdeklődők közül sokan így ismerkednek meg a szkítákkal, hunokkal, avarokkal vagy a türkökkel. Ez a nagyfokú érdeklődés, ami a laikusok részéről nem ritkán nevezhető identitáskeresésnek, önigazolást kereső kíváncsiságnak, piacot teremt. A magyarság és testvérnépeinek mondott belső-ázsiai nomádok nagyszerűségét, vitézségét és természetesen közös hun-türk származását…

Tovább
Hidegháború Kult 

Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében

A több évszázados múltra visszatekintő brit – ír szembenállás 1969-ben új fordulatot vett. Ekkor kezdődött a hivatalosan 2005-ig tartó “Leghosszabb Háború”, vagy ahogy a britek nevezték, a bajok, zavargások (“The Troubles”). Az Észak-Írországban élő, másodrendű polgárként kezelt katolikusok 1967-ben alapították meg az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetséget (Northern Ireland Civil Rights Association), amely céljai közt szerepelt a katolikusokkal szembeni diszkrimináció felszámolása és a jogegyenlőség megteremtése.

Tovább