Forrás Kult Szocializmus 

“Megiszunk mindent, ami ég, megbaszunk mindent, ami mozog” – emlékmorzsák egy elfelejtett háborúból

Rendhagyó könyvismertető Afganisztán ma is gyakorta szerepel a hírekben, és szinte mindig valami tragédiával, támadással vagy robbantással kapcsolatban. Sajnos ez nem szokatlan dolog ütközőállamok esetében, az ugyanakkor példátlan, hogy az ország megszállásába/felszabadításába (nem kívánt törlendő) az elmúlt kétszáz évben három nagyhatalomnak is beletörött a bicskája. Először Nagy-Britannia, majd a Szovjetunió, később pedig az USA és szövetségesei próbáltak meg “rendet rakni” az afgán hegyek között, de sikerrel egyikük sem járt. Több tízezerre tehető azon európai katonák száma, akik valamilyen sérülést, legyen az lelki vagy fizikai, szereztek az országban, sokan képtelenek voltak…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Hadi-linzer és karfiolpörkölt, avagy nagyanyáink háborús konyhája

Rendkívüli időszakok rendkívüli megoldásokat követelnek, és ez különösen érvényes akkor, amikor felborul a megszokott, békés mindennapi élet. A háborút egy ország akkor is megérzi, ha a frontvonalak határain messze túl húzódnak, és nem csak a behívások vagy bombázások, hanem a különféle árucikkek, élelmiszerek “eltűnése” révén is, ami alól (bár nyilván kisebb mértékben) a leggazdagabb országok sem számítottak kivételnek. Magyarországon először az első világháború változtatta meg nagyobb mértékben a receptkönyveket; miután a hús, a zsír, illetve több gabonaféle is elsősorban a hadsereghez került, a szakácsok és háziasszonyok kénytelenek voltak különféle trükköket,…

Tovább
képes történelem Kult Szocializmus 

Fun time for museologists in Zagreb!

Tinku Balázs Az Európai Unió tele van jobbnál-jobb múzeummal és néhány a szomszédos államokban is található. Műszaki muzeológiai, történészi szemmel persze már szűkebb a paletta, ha nem engedünk a színvonalból, de nem is szeretnénk unalmas szakmai szövegeket bogarászni. Ebben a kétrészes, sok képes írásban szeretnék bemutatni két zágrábi múzeumot, amelyek úgy gondolom, ha nem is versenyezhetnek németországi, franciaországi, hollandiai vagy angliai társaikkal, mégis egy-egy must-see a Zágrábba látogatóknak.

Tovább
II. Világháború Kult 

„Schellenberg még csak 32 éves volt” – az Anthropoid-hadműveletről szóló legújabb film beharangozóiról

A furcsa cím egy személyes élményt takar. Még 2011-ben, az Anthropoid-hadműveletről írt BA-s szakdolgozatomhoz kerestem anyagokat, amikor egy ki tudja ki által, és milyen címmel írt könyv akadt a kezembe Reinhard Heydrichről. A mű nem feltétlen új információival, hanem tárgyiatlanságával és rossz fordításával okozott számos vidám percet számomra, és azon ismerőseimnek, akiknek felolvastam néhány furcsa részletet. Ehhez kapcsolódik a cím első része is: Reinhard Heydrich temetésével kapcsolatban a szerző teljesen fölöslegesen, kontextus nélkül megjegyezte, hogy Walter Schellenberg, Heydrich kvázi utóda csupán 32 éves volt, amikor a protektorhelyettes meghalt. Nos, az…

Tovább
Forrás Kult 

Trónok harca és középkor?

George R. R. Martin regényfolyama, A tűz és jég dala ciklus, valamint az utóbbit földolgozó, hetedik évadánál tartó televíziós sorozat újfent köztudatba hozta a középkori, lovagi világot. A műértő közönség rendszerint a rózsák háborújának Angliájával, tágabb értelemben a „feudális” Nyugat-Európával veti egybe a Hét Királyságot. Jelen sorok írója óvatos kísérletet tesz a Trónok harcához fűződő elképzelések kiigazítására, annak megválaszolására, hogy a képzelt világ mi mindent árul el középkori történelmünkről. Az óvatosság indokolt, hisz ki akarna úgy járni, mint a vadkan áldozatává lett Robert Baratheon? Ezúttal minden világos lesz Westeroson, s…

Tovább
Forrás Kult 

Vérvád és ördögűzés – mikrotörténeti kutatások összevetése a 15. és 18. századból

Egy recenzió formájában annak eredek nyomába, hogy az egyházon belüli harcnak milyen szerepe lehetett a trenti vérdvád és háromszáz évvel később Zomborban az ördögűzés miatt. De elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen nehézségek rejlenek abban, ha egy kutató a mikrotörténeti (jellegű) művében többet szeretne megmagyarázni, mint ami a mikrotörténet keretei közé befér. Minden bizonnyal kimondhatjuk, hogy a mikrotörténelemmel foglalkozó műveken belül a késő középkor, a kora újkor és a 18. század feldolgozása felülreprezentált.[1] Ennek okait természetesen sok mindenre visszavezethetjük, elsősorban talán arra, hogy az elmúlt bő száz évvel foglalkozók számára…

Tovább
Forrás Kult 

Az adrenalinfüggő sportlady – Muráti Lili

Rapali Vivien Folytatódik sorozatunk, amelyben kevéssé ismert beszámolók, újságcikkek és fényképek segítségével a két világháború közötti magyar sztárvilágba látogatunk el. A sorozatban megismerhetjük a Hunnia Filmstúdió és a korabeli színházi világ csillagainak kevésbé ismert oldalát, extravagáns, furcsa, vagy éppen teljesen hétköznapi szokásait. Páger Antal után most Muráti Lili következik, akit a divat és a sport mellett szintén vonzottak az autócsodák és a velük járó élmény és adrenalinfröccs is. 1931. március 22. vasárnapi nap volt. Ezen a napon a méltán híres Rákosi Szidi színésziskolájában a végzős évfolyam vizsgaelőadása alkalmából Feuillet Oktáv Egy…

Tovább
Forrás Kult 

Simonik Péter: Szénporos emlékkavicsok. – Recenzió a tatabányai zsidóság egy történetéről

Macher Péter Tatabánya 120 éves történetében kevés olyan témát találunk, amiről eddig tudományos igényű monografikus feldolgozás született.[1] A város múltja jórészt még mindig feltáratlan. A tatabányai zsidóság története pedig különösen elkerülte a helytörténészek figyelmét, ugyanakkor a helyi közvéleményben elég sok a témával kapcsolatos tévhit és helytelen információ.  Simonik Péter könyvének célja a hiányt pótolni, valamint a téves adatokat korrigálni. A kötet a „Jó szerencsét! Emlékév” pályázati program keretében jelent meg. Itt szükséges megjegyezni, hogy korábban azért sem jelenhettek meg monografikus feldolgozások Tatabánya történetéről, mert egyszerűen nem volt biztosítva hozzá a…

Tovább
Forrás Kult 

A száguldó “szabadkőműves” – Páger Antal

Rapali Vivien Regina Aki csak egy kicsit is érdeklődik a magyar filmművészet iránt, annak bizonyára ismerősen cseng Páger Antal, Jávor Pál, Muráti Lili, Karády Katalin, Szeleczky Zita, Tolnay Klári vagy Kabos Gyula neve. A két világháború közti időszak híres magyar filmcsillagairól megjelent bulvár és közéleti cikkek felelevenítésével az eddigiektől kicsit más irányból közelítjük meg a korabeli sztárvilágot. Vitathatatlan színészi tehetségük és életműveik helyett, most olyan vizekre evezünk, melyek kevésbé ismeretesek a mai ember számára. A korabeli társasági és színházi-filmes lapok segítségével megtudhatjuk hogyan éltek a Hunnia filmgyár rivaldafényében ezek az…

Tovább
Forrás Kult 

“Tehát akkor hová építjük a hidat?” – A budapesti hídépítések története

A budapesti hidak története sok szempontból leképezi az ország történetét is, ismeretükön keresztül rálátással lehetünk a Magyarország gazdasági erejére, az ország és a főváros döntéshozatali metódusaira. Tervezésük, pusztulásuk, majd újjáépítésük rávilágít arra is, hogy mit jelent Európa szívében élni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a mai napon Domonkos Csaba tartott előadást A budapesti Dunahidak titkai címmel, az előadásról szóló összefoglalómat a Múzeumból származó fényképekkel egészítem ki. Az előadó a valamivel több, mint egy órás előadás közel egynegyedét a Széchenyi lánchídnak szentelte, tervezésének, kivitelezésének, átalakításainak. Előadásából az is kiderült, hogy…

Tovább