Forrás Kult 

Trónok harca és középkor?

George R. R. Martin regényfolyama, A tűz és jég dala ciklus, valamint az utóbbit földolgozó, hetedik évadánál tartó televíziós sorozat újfent köztudatba hozta a középkori, lovagi világot. A műértő közönség rendszerint a rózsák háborújának Angliájával, tágabb értelemben a „feudális” Nyugat-Európával veti egybe a Hét Királyságot. Jelen sorok írója óvatos kísérletet tesz a Trónok harcához fűződő elképzelések kiigazítására, annak megválaszolására, hogy a képzelt világ mi mindent árul el középkori történelmünkről. Az óvatosság indokolt, hisz ki akarna úgy járni, mint a vadkan áldozatává lett Robert Baratheon? Ezúttal minden világos lesz Westeroson, s…

Tovább
Forrás Kult 

Vérvád és ördögűzés – mikrotörténeti kutatások összevetése a 15. és 18. századból

Egy recenzió formájában annak eredek nyomába, hogy az egyházon belüli harcnak milyen szerepe lehetett a trenti vérdvád és háromszáz évvel később Zomborban az ördögűzés miatt. De elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen nehézségek rejlenek abban, ha egy kutató a mikrotörténeti (jellegű) művében többet szeretne megmagyarázni, mint ami a mikrotörténet keretei közé befér. Minden bizonnyal kimondhatjuk, hogy a mikrotörténelemmel foglalkozó műveken belül a késő középkor, a kora újkor és a 18. század feldolgozása felülreprezentált.[1] Ennek okait természetesen sok mindenre visszavezethetjük, elsősorban talán arra, hogy az elmúlt bő száz évvel foglalkozók számára…

Tovább
Forrás Kult 

Az adrenalinfüggő sportlady – Muráti Lili

Rapali Vivien Folytatódik sorozatunk, amelyben kevéssé ismert beszámolók, újságcikkek és fényképek segítségével a két világháború közötti magyar sztárvilágba látogatunk el. A sorozatban megismerhetjük a Hunnia Filmstúdió és a korabeli színházi világ csillagainak kevésbé ismert oldalát, extravagáns, furcsa, vagy éppen teljesen hétköznapi szokásait. Páger Antal után most Muráti Lili következik, akit a divat és a sport mellett szintén vonzottak az autócsodák és a velük járó élmény és adrenalinfröccs is. 1931. március 22. vasárnapi nap volt. Ezen a napon a méltán híres Rákosi Szidi színésziskolájában a végzős évfolyam vizsgaelőadása alkalmából Feuillet Oktáv Egy…

Tovább
Forrás Kult 

Simonik Péter: Szénporos emlékkavicsok. – Recenzió a tatabányai zsidóság egy történetéről

Macher Péter Tatabánya 120 éves történetében kevés olyan témát találunk, amiről eddig tudományos igényű monografikus feldolgozás született.[1] A város múltja jórészt még mindig feltáratlan. A tatabányai zsidóság története pedig különösen elkerülte a helytörténészek figyelmét, ugyanakkor a helyi közvéleményben elég sok a témával kapcsolatos tévhit és helytelen információ.  Simonik Péter könyvének célja a hiányt pótolni, valamint a téves adatokat korrigálni. A kötet a „Jó szerencsét! Emlékév” pályázati program keretében jelent meg. Itt szükséges megjegyezni, hogy korábban azért sem jelenhettek meg monografikus feldolgozások Tatabánya történetéről, mert egyszerűen nem volt biztosítva hozzá a…

Tovább
Forrás Kult 

A száguldó “szabadkőműves” – Páger Antal

Rapali Vivien Regina Aki csak egy kicsit is érdeklődik a magyar filmművészet iránt, annak bizonyára ismerősen cseng Páger Antal, Jávor Pál, Muráti Lili, Karády Katalin, Szeleczky Zita, Tolnay Klári vagy Kabos Gyula neve. A két világháború közti időszak híres magyar filmcsillagairól megjelent bulvár és közéleti cikkek felelevenítésével az eddigiektől kicsit más irányból közelítjük meg a korabeli sztárvilágot. Vitathatatlan színészi tehetségük és életműveik helyett, most olyan vizekre evezünk, melyek kevésbé ismeretesek a mai ember számára. A korabeli társasági és színházi-filmes lapok segítségével megtudhatjuk hogyan éltek a Hunnia filmgyár rivaldafényében ezek az…

Tovább
Forrás Kult 

“Tehát akkor hová építjük a hidat?” – A budapesti hídépítések története

A budapesti hidak története sok szempontból leképezi az ország történetét is, ismeretükön keresztül rálátással lehetünk a Magyarország gazdasági erejére, az ország és a főváros döntéshozatali metódusaira. Tervezésük, pusztulásuk, majd újjáépítésük rávilágít arra is, hogy mit jelent Európa szívében élni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a mai napon Domonkos Csaba tartott előadást A budapesti Dunahidak titkai címmel, az előadásról szóló összefoglalómat a Múzeumból származó fényképekkel egészítem ki. Az előadó a valamivel több, mint egy órás előadás közel egynegyedét a Széchenyi lánchídnak szentelte, tervezésének, kivitelezésének, átalakításainak. Előadásából az is kiderült, hogy…

Tovább
Forrás Kult 

Mit olvassunk és mit ne Belső-Ázsia történetéről?

Balogh Mátyás Magyarországon sokan érdeklődnek Belső-Ázsia története iránt. Ez jórészt a korai magyarság keleti eredetének, belső-ázsiai kapcsolatainak köszönhető. Az érdeklődők, sőt a szakavatott kutatók is gyakran a magyarság eredetének, korai kulturális kapcsolatainak tanulmányozásán keresztül szereznek egyéb, „még keletibb” népekre és azok történetére vonatkozó ismereteket. A laikus érdeklődők közül sokan így ismerkednek meg a szkítákkal, hunokkal, avarokkal vagy a türkökkel. Ez a nagyfokú érdeklődés, ami a laikusok részéről nem ritkán nevezhető identitáskeresésnek, önigazolást kereső kíváncsiságnak, piacot teremt. A magyarság és testvérnépeinek mondott belső-ázsiai nomádok nagyszerűségét, vitézségét és természetesen közös hun-türk származását…

Tovább
Hidegháború Kult 

Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében

A több évszázados múltra visszatekintő brit – ír szembenállás 1969-ben új fordulatot vett. Ekkor kezdődött a hivatalosan 2005-ig tartó “Leghosszabb Háború”, vagy ahogy a britek nevezték, a bajok, zavargások (“The Troubles”). Az Észak-Írországban élő, másodrendű polgárként kezelt katolikusok 1967-ben alapították meg az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetséget (Northern Ireland Civil Rights Association), amely céljai közt szerepelt a katolikusokkal szembeni diszkrimináció felszámolása és a jogegyenlőség megteremtése.

Tovább
Forrás kora-újkor Kult 

Dom Perignon: a pezsgő atyja?

Rajkort Miklós Nem hiszem, hogy gondolta volna a XVII. században élt bencés szerzetes, dom. Pierre Perignon (1638-1715), hogy halála után néhány évszázaddal nevét fogja viselni a világ luxusitalának számító Dom Perignon champagne (ejtsd: sámpány), a pezsgők Rolls- Royce-a. A legenda szerint a franciaországi Champagne tartományban, Hautvillers városban lévő Szent Benedek-rendi – 29 éves korától az apátság pincemesteri rangban álló – szerzetes „találta fel” valamikor a XVII. század közepén a buborékos alkoholos italt, a pezsgőt. A legenda a pincemester halála után közel kétszáz évvel született, amibe a Moet&Chandon champagne-ház komoly PR-t…

Tovább
Forrás Kult 

Az ember a Fellegvárban történész szemmel – elindult a második évad

Mióta az Amazon belevágott a sorozatgyártásba, a történelemkedvelők számára talán a legjobb hír az volt, hogy zöld utat kapott Az ember a Fellegvárban (The Man in the High Castle) pilotja, amely később megkapta a teljes évados berendelést is. Az első évad fogadtatása alapvetően pozitív volt, és ez szerencsére azt jelentette, hogy megtörtént a második évad berendelése is. 2016. december 16-tól érhető el a sorozat az Amazonon, amelynek nemrég magyarországi elérhetősége is megnyílt, bár a cikk írásának pillanatában a sorozat nem volt elérhető itthonról, reméljük, hogy ez hamarosan meg fog változni….

Tovább