Királygyilkosság kacsintásra – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből IV. Forrás Középkor 

Királygyilkosság kacsintásra – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből IV.

Az Anjouk uralma Magyarországon a Trónok harcába illő politikai játszmák és gyilkosságok közepette ért véget. Nagy Lajos halála után özvegye, Erzsébet királyné úgy vélte, hogy a lányán keresztül majd sikeresen kormányozhatja a Magyar Királyságot, ám a magyar főurak egy kisebb csoportja nem kért a “nőuralomból”, és behívták az országba Nápoly királyát, Kis Károlyt. A nápolyi uralkodót meg is koronázták, majd el is kezdte országlását. Magyarország Cersei Lannistere, Erzsébet királyné azonban korántsem gondolta úgy, hogy a hatalomról való lemondása végleges, és úgy döntött, kiiktatja ellenfelét. Kis Károly rövid uralma egy számára…

Tovább
Mátyás király és a nagyszebeni cigányok Cigányság Forrás Középkor 

Mátyás király és a nagyszebeni cigányok

Az észak-indiai eredetű cigányok a XV. században érték el nagyobb számban a Magyar Királyság területét. A Kis-Ázsiából majd a Balkán-félszigetről induló vándorlásukban nagy szerepet játszott az Oszmán Török Birodalom felemelkedése. Bár számtalan népszerű elmélet van arról, hogy mikor és miként kerültek Magyarországra, így például egy állítólagos Zsigmond-féle 1417. évi menlevél, a valóságban ezek nagyrészt nem létező forrásokra, illetve toposzokra alapulnak. Az első biztos említésük 1416-ból való egy brassói számadáskönyvben, ahol egy bizonyos “egyiptomi” Emaus nevű úrnak pénzt, terményeket és szárnyasokat adott a város. A középkori magyar források eleinte egyiptomiaknak nevezték…

Tovább
Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III. Forrás Középkor 

Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III.

IV. István (1163-1165) ellenkirályként nem hagyott különösebben mély nyomot a magyar történelemben, leszámítva a királyok számozásának személye miatti időnkénti bizonytalankodását. A történeti emlékezet úgy tartja nyilván, mint gátlástalan törtetőt és sikertelen uralkodót. A Képes Krónika mint trónbitorlót tartja számon, a görög krónikások viszont megőrizték az utókor számára a halálának mikéntjét, amely inkább módszerében, semmint kegyetlenségében lehet érdekes a számunkra. IV. Istvánnak nem ismerjük a születési idejét, és az életére jellemző módon akkor bukkan fel először a forrásainkban, amikor lelepleződött a bátyja, II. Géza (1141-1162) ellen szőtt összeesküvése. Tervei szerint, amelybe…

Tovább
Kelet-római aranypénzek és perzsa lovak a Tibeti-fennsíkon Forrás Középkor 

Kelet-római aranypénzek és perzsa lovak a Tibeti-fennsíkon

Szerző: Balogh Mátyás A Tibeti-fennsík zord, terméketlen vidék. Területének jó részén, jelenleg Kína két, gazdaságilag legelmaradottabb tartományi szintű közigazgatási egysége, a Tibeti Autonóm Terület és Csinghaj tartomány osztozik. Ez utóbbi kellős közepén, Wulan és Dulan megyékben, az ezredforduló környékén, két Kelet-római aranypénz került elő. Ezek, és még sok más régészeti lelet alapján biztosak lehetünk abban, hogy a kedvezőtlen természeti adottságai; a rendkívül száraz éghajlat és a nagy tengerszint feletti magasság ellenére, ez a vidék nem mindig volt egy, a gazdasági körforgástól távol eső annyira periférikus régió, mint manapság. Ezt tanúsítják…

Tovább
A könyves király “füles” halála – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből II. Forrás Középkor 

A könyves király “füles” halála – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből II.

900 éve halt meg Könyves Kálmán. Életműve betetőzése volt a korábbi nagy formátumú Árpád-házi uralkodók, I. (Szent) István és I. (Szent) László uralkodásának. A boszorkányokkal kapcsolatos törvényét máig is sokszor idézik, gyakran pontatlanul. Sokkal kevésbé ismert azonban az a híradás, amelyben a Képes Krónika beszámol Kálmán haláláról. A nagy király a krónikaíró lapjain elég méltatlan véget ért, és a saját agyvelőjét is megláthatta halála előtt. A szövegben bónuszként emberzabáló kutyák is előfordulnak.  Könyves Kálmán születésének idejét pontosan nem tudjuk. A Képes Krónika csak utalást tesz arra, hogy voltak bátyjai is,…

Tovább
A seggbe lőtt István – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből I. Forrás Középkor 

A seggbe lőtt István – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből I.

Árnyékszéken meghalni nem tartozik a szokványos halálnemek közé. Sőt, a legmegalázóbb halálok egyikeként tartjuk számon, ezért nem véletlen, hogy a világszerte ismert Tűz és jég dala ciklus (vagy sorozatos nevén Trónok harca) írója, George R. R. Martin is így szánta halálra a könyvei egyik legrettegettebb figuráját, Tywin Lannistert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az ötlet nem az ő fejéből pattant ki, hanem a középkorban már beszámoltak hasonló esetekről. Nem kell azonban messzire mennünk ahhoz, hogy magunk is olvassunk egy hasonló történetet. Béla király Névtelen jegyzője ugyanis beszámolt arról, hogy…

Tovább
Lóvátett Szerémség – Hogyan (ne) ferdítsünk forrásokat? Forrás Középkor 

Lóvátett Szerémség – Hogyan (ne) ferdítsünk forrásokat?

Szerző: Perényi Károly Jelen sorok írója 2010-ben, honfoglalás kori régészettel foglalkozó szakdolgozatának írásakor szembesült egy máig feloldatlan dilemmával. Miközben a régészettudomány és a történettudomány képviselőinek a honfoglaló magyarok életmódjával kapcsolatos vitája több szempontból lezáratlan és katarzis nélküli maradt, addig nem kevés történész megmaradt a honfoglalókkal kapcsolatos írott források felhasználásánál – olyan forrásoknál, melyek jelentős részének értelmezéséhez nyelvtudás és külön szakképzettség (például arab filológia, turkológia) szükségeltetik. Egyes kutatók tudományos súlya vagy iskolateremtő szerepe esetében pedig jótékony fátylat borítottak a nem is oly ritka filológiai eltévelyedésekre. Kristó Gyula kilencvenes években képviselt, elsősorban…

Tovább
I. Károly magyar király és a visegrádi királytalálkozó Forrás Középkor 

I. Károly magyar király és a visegrádi királytalálkozó

1335. november 19-én, Visegrádon, I. Károly magyar király feleségének, Piast Erzsébetnek a névnapját ünnepelték, emellett pedig a jelenlévő Luxemburgi János cseh király, valamint III. (Nagy) Kázmér lengyel király és a Német Lovagrend képviselői kihirdették a megegyezésük legfontosabb elemeit, és nem mellesleg egy pazar lakomát csaptak. A visegrádi királytalálkozó mintegy fél évszázadra meghatározta Közép-Európa hatalmi viszonyait. Az Úr ezerháromszázharmincötödik évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh…

Tovább
A csalfa magyar királyné Forrás Középkor 

A csalfa magyar királyné

Cillei Borbáláról nem ápol jó emléket az utókor. Nemcsak azért, mert annak a családnak a sarja, amelyről a régi honi történetírás és a szépirodalom is leginkább azt jegyzi meg, hogy idegenként a Hunyadiak ellenségei voltak, és alulmaradtak a hatalomért folyó harcban, hanem azért is, mert a középkori magyar királynék között csaknem egyedülálló módon házasságtörési ügybe keveredett. Férje, a rendszeresen félrelépő Zsigmond, csak nagyon soká bocsátotta meg feleségének ezt az esetet. Királyok és királynék görbe úton A középkori Magyarország nem lógott ki a korabeli Európából, és ez vonatkozott a király és…

Tovább
II. Lajos másik halála – 490 éve volt a mohácsi csata Középkor 

II. Lajos másik halála – 490 éve volt a mohácsi csata

Tudtad, hogy II. Lajos nem a Csele-patakba fulladt bele, hanem megölték? Tudtad, hogy a gyilkosa Szapolyai György, a későbbi király, Szapolyai János testvére volt? Tudtad, hogy a király gyilkosát Tomori Pál ölte meg? És hogy a király gyilkosa gyilkosának a gyilkosát pedig a gyilkos gyilkosának az emberei? Ez egész úgy hangzik, mint egy rossz krimi egy Agatha Christie epigontól, pedig mindez egy csaknem kortárs forrásban olvasható. Szerémi György beszámolójának és Tatai Miklós titokzatos levelének, valamint II. Lajos halálának a nyomába eredünk ebben a posztban. Figyelem, nem leszünk rövidek. A titokzatos…

Tovább