Itt vagy
A tatárverő szerb, akit meglincseltek Forrás Középkor 

A tatárverő szerb, akit meglincseltek

Perényi Károly Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Ulászló, Habsburg Miksa és János Albert egyaránt csapatokat gyűjtött. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a trónharcok tovább folytatódtak. Az 1492 elejéig elhúzódó konfliktussorozat egyik meglepő színfoltja a Kassa alatt vívott párbaj. A párbaj – 1491. februárja 1490–1491 csikorgó telén, amikor a lovak mind állva megfagytak, a magyar fősereg kelletlen északra vonult. Nem ok nélkül,…

Tovább
A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V. Középkor 

A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V.

Mátyás királyt méltán tartjuk számon a legnagyobb uralkodóink között. 1490 virágvasárnapján a király, miután ellenkezés és lelkesedés nélkül végigülte a hosszú ceremóniát, megéhezett, és fügét kért. Bécsben azonban nem igen szokott április elején még friss füge teremni, úgyhogy neki sem szolgáltak fel, csak állottat. A király azonban, aki amúgy sem a türelméről volt híres, a hosszas várakozás után az éhségétől hajtva kiborult, aminek váratlan következménye lett. Azóta is tartja magát az a felvetés, hogy Mátyás királyt megmérgezték, mégpedig nem más, mint a felesége Beatrix. Vajon tényleg megmérgezték a királyt? Mai…

Tovább
Egy sosemvolt történelmi forrás tündöklése és bukása  – Az iszfaháni kódex Középkor 

Egy sosemvolt történelmi forrás tündöklése és bukása – Az iszfaháni kódex

Még manapság is gyakran találkozni különböző álhíroldalakon azzal, hogy egy rejtélyes forrás több ezer esztendővel korábbra repíti vissza a magyar nyelv múltját, és nem mellesleg igazolja a hun-magyar rokonságot. Ez a forrás nem más, mint az ún. iszfaháni kódex, amely néhány évvel ezelőtt nagy visszhangot kapott az alternatív őstörténet híveinek a körében. Természetesen azonnal megtalálták a felelőst az MTA képében, amely egzisztenciális okokból eltitkolni igyekezett egy magyar kutató nagy felfedezését. Manapság már tudhatjuk, hogy egy közönséges csalásról van szó, amely mögül az alternatív elméletet vallók jelentős része is kivonult, ám…

Tovább
Kassai Kódex: egy modern hamisítvány Forrás Középkor 

Kassai Kódex: egy modern hamisítvány

A világhálón számos olyan hír kering, amely szerint léteznek a magyar történelemmel kapcsolatos, általában az MTA által eltitkolt dokumentumok, amelyek alapjaiban változtatnák meg a magyar történelmet. A Kassai Kódex egyike azon történelmi forrásoknak, amelyeket, állítólag az akadémikusok eltitkolnak, és nem is foglalkoznak vele. Valójában azonban ez nem igaz, a történészek foglalkoztak a Kassai Kódex-szel, és elég lehangoló eredményre jutottak. Az ezzel kapcsolatos wikipédiás cikk pedig jelenleg sem emlékezik arról, hogy melyek voltak a főbb problémák a kódex eredetisége körül, inkább az eredetiség melletti érveknek ad teret. Arról nem is beszélve,…

Tovább
“Nem vagyok én apáca” – a zárdából megszöktetett királyleány Forrás Középkor 

“Nem vagyok én apáca” – a zárdából megszöktetett királyleány

Kun László uralkodása az Árpád-kor zaklatottabb időszakai közé tartozott. Még gyermek volt, mikor nagyapja, IV. Béla, és apja V. István háborúzott egymással, és 1264-ben fogságba esett, és anyjával, Kun Erzsébettel együtt Sárospatak várába záratták. 1272-ben pedig Gutkeled Joachim rabolta el a tíz éves trónörököst. Apja azonban belerokkant az esetbe, és elhunyt, IV. Lászlót pedig még ugyanabban az évben meg is koronázták. Rockopera, irodalmi és történeti alkotások hosszú sora szól az életéről. Kevesebb szó esik azonban V. István lányairól is, akik úgy tűnik, mind erőteljes személyiségek voltak. Bizánci trónörökös felesége, nápolyi…

Tovább
Királygyilkosság kacsintásra – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből IV. Forrás Középkor 

Királygyilkosság kacsintásra – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből IV.

Az Anjouk uralma Magyarországon a Trónok harcába illő politikai játszmák és gyilkosságok közepette ért véget. Nagy Lajos halála után özvegye, Erzsébet királyné úgy vélte, hogy a lányán keresztül majd sikeresen kormányozhatja a Magyar Királyságot, ám a magyar főurak egy kisebb csoportja nem kért a “nőuralomból”, és behívták az országba Nápoly királyát, Kis Károlyt. A nápolyi uralkodót meg is koronázták, majd el is kezdte országlását. Magyarország Cersei Lannistere, Erzsébet királyné azonban korántsem gondolta úgy, hogy a hatalomról való lemondása végleges, és úgy döntött, kiiktatja ellenfelét. Kis Károly rövid uralma egy számára…

Tovább
Mátyás király és a nagyszebeni cigányok Cigányság Forrás Középkor 

Mátyás király és a nagyszebeni cigányok

Az észak-indiai eredetű cigányok a XV. században érték el nagyobb számban a Magyar Királyság területét. A Kis-Ázsiából majd a Balkán-félszigetről induló vándorlásukban nagy szerepet játszott az Oszmán Török Birodalom felemelkedése. Bár számtalan népszerű elmélet van arról, hogy mikor és miként kerültek Magyarországra, így például egy állítólagos Zsigmond-féle 1417. évi menlevél, a valóságban ezek nagyrészt nem létező forrásokra, illetve toposzokra alapulnak. Az első biztos említésük 1416-ból való egy brassói számadáskönyvben, ahol egy bizonyos “egyiptomi” Emaus nevű úrnak pénzt, terményeket és szárnyasokat adott a város. A középkori magyar források eleinte egyiptomiaknak nevezték…

Tovább
Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III. Forrás Középkor 

Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III.

IV. István (1163-1165) ellenkirályként nem hagyott különösebben mély nyomot a magyar történelemben, leszámítva a királyok számozásának személye miatti időnkénti bizonytalankodását. A történeti emlékezet úgy tartja nyilván, mint gátlástalan törtetőt és sikertelen uralkodót. A Képes Krónika mint trónbitorlót tartja számon, a görög krónikások viszont megőrizték az utókor számára a halálának mikéntjét, amely inkább módszerében, semmint kegyetlenségében lehet érdekes a számunkra. IV. Istvánnak nem ismerjük a születési idejét, és az életére jellemző módon akkor bukkan fel először a forrásainkban, amikor lelepleződött a bátyja, II. Géza (1141-1162) ellen szőtt összeesküvése. Tervei szerint, amelybe…

Tovább
Kelet-római aranypénzek és perzsa lovak a Tibeti-fennsíkon Forrás Középkor 

Kelet-római aranypénzek és perzsa lovak a Tibeti-fennsíkon

Szerző: Balogh Mátyás A Tibeti-fennsík zord, terméketlen vidék. Területének jó részén, jelenleg Kína két, gazdaságilag legelmaradottabb tartományi szintű közigazgatási egysége, a Tibeti Autonóm Terület és Csinghaj tartomány osztozik. Ez utóbbi kellős közepén, Wulan és Dulan megyékben, az ezredforduló környékén, két Kelet-római aranypénz került elő. Ezek, és még sok más régészeti lelet alapján biztosak lehetünk abban, hogy a kedvezőtlen természeti adottságai; a rendkívül száraz éghajlat és a nagy tengerszint feletti magasság ellenére, ez a vidék nem mindig volt egy, a gazdasági körforgástól távol eső annyira periférikus régió, mint manapság. Ezt tanúsítják…

Tovább
A könyves király “füles” halála – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből II. Forrás Középkor 

A könyves király “füles” halála – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből II.

900 éve halt meg Könyves Kálmán. Életműve betetőzése volt a korábbi nagy formátumú Árpád-házi uralkodók, I. (Szent) István és I. (Szent) László uralkodásának. A boszorkányokkal kapcsolatos törvényét máig is sokszor idézik, gyakran pontatlanul. Sokkal kevésbé ismert azonban az a híradás, amelyben a Képes Krónika beszámol Kálmán haláláról. A nagy király a krónikaíró lapjain elég méltatlan véget ért, és a saját agyvelőjét is megláthatta halála előtt. A szövegben bónuszként emberzabáló kutyák is előfordulnak.  Könyves Kálmán születésének idejét pontosan nem tudjuk. A Képes Krónika csak utalást tesz arra, hogy voltak bátyjai is,…

Tovább