Cigányság Forrás kora újkor 

Cigány boszorkányok

Nagy Pál Korábbi írásaimban többször igyekeztem választ keresni arra, hogy a cigány emberekkel történt múltbeli események mögött meghúzódtak-e különleges értékrendek és szokások (Nagy, 1998). Egy 19. századi zalai perirat alapján megpróbáltam rekonstruálni azt is, milyen összefüggés volt a balszerencse-magyarázó ideológiák és a rituális szabályok között (Nagy, 2000b). Evans-Pritchardnak (1937) az afrikai azandékról megjelent könyve óta a balszerencse-magyarázatok sajátos változataként értelmezik a kutatók a boszorkányhitet is. Jelen írásomban magyarországi boszorkányperek cigányokra vonatkozó néhány tanulságát foglalom össze. A jelenleg ismert legkorábbi olyan boszorkányper, amelyben cigányokkal találkozunk, Kassáról származik 1610-ből (Nagy, 2000a).

Tovább
Forrás kora újkor 

Férfiak és nők, boszorkányság és varázslás: néhány érdekesség a finnországi boszorkányperekről

Bea Csaba Az alábbiakban néhány érdekességet, valamint kevéssé ismert konklúziót ismertetek a finnországi boszorkányság kutatásával kapcsolatban, illetve a magyarországi boszorkányüldözés-történettel kapcsolatos, néhány jellegzetességre koncentráló komparációra térek ki. Egy 1965-ben megjelent Finnország történetéről szóló könyvben mára már elavult adatokat olvashatunk a Finnországban (a vizsgált korszakban még a Svéd Királyság alá tartozó Finn Nagyfejedelemségben) lezajlott boszorkányperekről. Eszerint a 17. században mintegy 200 pert folytattak le. Legalább 50 halálbüntetést szabtak ki boszorkányságért. A legtöbb elítélt idős nő volt. A bírák általában toleránsabbaknak bizonyultak, mint azok a papok, akik gyakran képviselték a vádat. A…

Tovább
Forrás kora újkor 

Francia menekültek a Bánságban

Magyarország a XVIII. században a lehetőségek földje volt, kissé olyan, mint a klasszikus Vadnyugat. És nem csupán a közbiztonságot lehet párhuzamba állítani, a hazánkba érkező telepesek és szerencselovagok etnikai összetétele is a lehető legtarkább képet mutatta. Általában szemeink előtt a Havasalföldről beáramló vlach népcsoportok, ill. a Törökországból menekülő rácok jelennek meg, talán még az Alföldre vándorló tótok és a nyugatról érkező különféle német népcsoportok is eszünkbe jutnak. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy érkeztek nyugatról olaszok, spanyolok, katalánok sőt vallonok is. Ebben a bejegyzésben most egy olyan népcsoportról lesz szó,…

Tovább
kora újkor Középkor 

Skót történetek II. – A Robertson klán

Skócia története nagyrészt az egymással – és az angolokkal – harcban álló klánokról szól. Cikksorozatunk első részében Moulint és környékét mutattuk be, most pedig a térség klánja, a Donnachaidh vagy ismertebb nevén a Robertson kerül terítékre. A skót klánok gyakorlatilag idősebbek az országnál, az időszámításunk utáni első századokban a hegyekkel és völgyekkel tagolt területeken az egymástól elkülönülő nagycsaládokból alakultak ki. A klánokat két nagyobb csoportra lehet osztani, a szegényebb, kisebb befolyással rendelkező és az inkább az angolokhoz húzó alföldiekre, valamint az önállóságukra büszkébb és erősebb felföldiekre. Hogy a skót Felföld…

Tovább
Forrás kora újkor 

Oszmán faluhódoltatás a 17. századi királyi Magyarországon, és a hódító levelek tipológiája

Illik Péter Az oszmánok folyamatosan hódoltattak falvakat a magyar végvárrendszer mögött, hiszen az nem volt „hermetikusan” lezárt fal, amelyen ne lehetett volna áthatolni.1 A faluhódoltatás és a hódoltsági peremvidék kiterjesztésének fő eszköze természetesen a falusiak megfenyegetése vagy megrablása volt.2 Ezután a „megpuhított” falu már egyezkedésre kényszerült: általában a falubíró és esküdtei mentek tárgyalni a szpáhival (török földbirtokos). A török adók megfizetése viszonylagos védelmet biztosított a falusiaknak, de egyrészt nem mentesítette őket az emelkedő adók terhe alól, másrészt gyakran bújtatott adókat is kellett fizetniük, például az oszmánok falusiakat raboltak el, akiket…

Tovább
Forrás kora újkor 

“Semmi kétség afelől, hogy a magasságos Isten […] vigasztalni akarja népét” – Olasz újságlap a 15 éves háború idejéből

A tizenöt éves háború alatt az olasz államokból és a császárságból is érkezett ember és pénz a török elleni harcokra. Hogyan, milyen forrásokból és mennyire megbízhatóan értesülhettek ezekben az országokban a harcok részleteiről? Mekkora volt az érdeklődés és hogyan teremtett piacot a híreknek? Vajon megtalálhatóak voltak-e az újságírók ma ismert fogásai a korabeli híradásokban? A cikk egy XVI. század végi olasz újságlapot vizsgálva próbál választ adni ezekre a kérdésekre.

Tovább
Forrás kora újkor 

„A hitszegő Habsburgban, németben ne bízzál”

Jan Zamoyski cenzúrázott Kasszandra-levele és az önálló magyar külpolitika esélyei a kora újkorban Petneházi Gábor A magyar történelem eddig egy Cassandra-levelet ismert, Kossuth Lajos Deák Ferenchez intézett, elhíresült írását, amit az emigrációban élő politikus a Magyarország című lapban publikált 1867. május 28-án. A levélben lényegében a nemzeti önrendelkezés feladása, vagyis az elhíresült közös minisztériumok felállítása ellen érvel, amelyek „által elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztositékát. Elveszti azon tehetségét, hogy a népekre annyi szerencsétlenséget áraztható háborújogot saját nemzeti érdekei szempontjából önállólag fékezhesse vagy a nemzetközi viszonyokat ellenőrizhesse.”

Tovább
Forrás kora újkor 

„…nem akarok úgy élni, hogy nem bízom hű és szerető népemben.” – I. Erzsébet beszéde Tilburyben

Illik Péter 1588-ban a II. Fülöp (1556–1598) spanyol király által Anglia ellen küldött nagy spanyol armada vereséget szenvedett. A történet önmagában is érdekes, azonban számos mozzanata meghatározó az angol emlékezetpolitika és nemzeti identitás tekintetében. Ezek egyike I. Erzsébet beszéde Tilbury-ben. 1588. június-júliusban Nyugat-Tilbury-ben összegyűlt egy hadsereg arra az esetre, ha a spanyolok partra szállnának.i Az ott lévő hadparancsnok, Robert Dudley, Leicester earlje augusztus 5-én (Old Style datálás szerint, a szakirodalom általában nem használja)ii I. Erzsébetnek küldött levelet, amelyben kérte a tábor meglátogatására.iii A királynő augusztus 8-án el is indult a táborba…

Tovább
Forrás kora újkor 

A spanyol armada pusztulása (1588)

Illik Péter A spanyol armadára vonatkozó angol szakirodalom szinte kimeríthetetlen. Ezt jól jelzi Euegene L. Rasor 300 oldalas annotált bibliográfiája, amely a téma angolszász és spanyol forrásait és szakirodalmát tartalmazza 1993-ig.i A legtöbb armadával foglalkozó modern angol munka meglehetősen keveset foglalkozik magával az 1588. július és augusztusában történt harci érintkezésekkel, ellenben sokkal több teret ad az előzményeknek és a következményeknek. Erre jó példa az egyik legújabb – általam is sokat használt és idézett – kötet Robert Hutchinsontól,ii mivel a 250 oldal terjedelmű főszövegből mindössze 40 oldal szól kifejezetten hadi eseményekről….

Tovább
Forrás kora újkor 

Szulejmán szultán sírkomplexuma Szigetvár–Turbékon

Kustra Zsófia Mintegy százévnyi hiábavaló kutakodást követően magyar szakemberek egy csoportja 2012 végén multidiszciplináris kutatócsoportot alakított, amely előbb a török kormány, majd 2015 szeptemberétől az NKFIH támogatása révén a magyar állam segítségével valósította meg Szulejmán szultán szigetvári türbéje helyének felderítését, és a kapcsolódó tudományos kérdések szisztematikus vizsgálatát.

Tovább