20. század Forrás Szocializmus 

A hagyományos szódapatron tündöklése és bukása

Tóth Eszter Zsófia 2018. január 1-től vonták ki a forgalomból a hagyományos szóda szifonpatront és habpatront, helyette szódavíz készítésére eldobható terméket vezetnek be. Ezen írásomban e termék történetének járok utána, korabeli sajtóforrások alapján. A tízes kiszerelésben árusított patronokat az élelmiszerboltokban lehetett beváltani és a szódásszifonba becsavarva a patront előállítani belőle szódavizet, habszifonnal pedig tejszínhabot. Míg a szódát mindennap használták, a habszifon rendkívülinek, néhol luxusnak számított. Az első autoszifonok még üvegből készültek s acélhálóval védték. Az alumíniumipar fejlődésével vált lehetővé az alumínium szódásszifon kifejlesztése.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Másodpercek alatt dőlt össze a Westend-ház

A Nyugati Pályaudvar és a Váci út között elterülő Westend bevásárlóközpont természetesen nem dőlt össze, ez azonban nem mondható el elődjéről és névadójáról. Negyven éve bontották le a Nyugati/Berlini/Marx téren álló Westend-házat. A régi épület, a maitól eltérően, a körút és a Vác út kereszteződésében állt. Meglehetősen előkelő fekvése és a telek értéke miatt már felépítése is megérne egy külön történetet. Erről összefoglalóan annyit, hogy az 1920-as évek első felében Magyarország egy kisebbfajta poklot élt át az első világháború elvesztése, a trianoni békediktátum és az ezekből fakadó gazdasági problémák miatt….

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

“Távoli, s mégis oly közeli barát” Kim Ir-Szen Budapesten

Koreával, már csak a földrajzi távolság, illetve a mindenkori magyar állam nem túl nagy gyarmatosítási vágya/lehetőségei miatt sem volt túl szoros kapcsolatunk. A helyzet a 19. század végén változott, ekkor látogatott el a Zrínyi korvett az “elzárt országba“, amelyet nem sokkal később megszálltak a japánok, majd jó 20 év múlva a monarchia is felbomlott, ami megint csak nem tett jót a diplomáciai kapcsolatoknak. 1945 után ismét új helyzet állt elő; lett újra független Korea, ráadásul egyből kettő is, ezek közül a északival hozta össze Magyarországot a történelem. Az 1950 és…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Skála Kópé

Tóth Eszter Zsófia Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké! – a Kópé a Skála Coop reklámfigurája volt. Demján Sándor vállalatbirodalmának reklámfiguráját Jaronics Béla, a Skála marketingese alkotta meg. A Kópéról készült reklámfilm Sas István rendezésében 1981-ben a XI. reklámfilmfesztiválon 2. díjas lett. Úgy tűnik, telitalálat volt a Kópé: ma is megdobogtatja sokak szívét, kellemes emlékeket hív elő. A szocialista időszak korlátozott reklámiparában is telitalálat.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Stromfeld Aurél, a jós

Stromfeld Aurél (1878-1927) neve sokak számára ismerős lehet, ami nem csoda, hiszen a Tanácsköztársaság ha nem is hivatalos, de egy ideig tényleges katonai vezetőjeként komoly sikereket ért el az északi hadjárat során, 1919 tavaszán, és a folytatás nem igazán rajta múlott. A szegény körülmények közül érkezett vezérkari ezredes mindig is nyitott volt a szociális problémákra, ami végül a szocdemek, majd a hozzájuk csatlakozó/velük lepaktáló kommunisták közé vitte. Embersége ugyanakkor végig megmaradt, kegyetlenkedésekben sosem vett részt, ennek ellenére pályája kettétört a tanácskormány bukása után: megfosztották rendfokozatától és börtönbe is került, igaz…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Ufóláz a rendszerváltás környékén

Tóth Eszter Zsófia „Hamarosan az osztályban mindenki jókat kuncogott, amikor Katus tanár úr belekezdett a „földönkívüliekkel kapcsolatos legfrissebb kutatások” eredményeinek taglalásába. Valaki elnevezte Ufó Karcsinak, és ez a gúnynév hamarosan az egész iskolában elterjedt. Habár gyermekkori álmomat – űrhajós szerettem volna lenni – már rég feladtam, nagy érdeklődéssel hallgattam a titokzatos idegenekről szóló előadásait, s ahogy teltek a hetek-hónapok, egyre inkább a hatása alá kerültem.”– ábrázolta Kötter Tamás az 51-es körzet című novellájában egy tanárt, aki kifejezetten intenzíven érdeklődött a földönkívüliek iránt. Katus tanár úr lelkesedése nem számított egyedi esetnek…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A magyar atom

A hazánkban Pakson épült első és eddig egyetlen atomerőmű létesítését szervesen átszőtte a szocialista tervgazdaság legtöbb jellemzője. Korábbi cikkünkben olvasóink már megismerhették a szovjet-magyar atomerőmű egyezmény létrejöttét és az ahhoz vezető utat, ám az Paks megépüléséhez még csak az első lépés volt. A 60-as és 70-es évek változó gazdasági körülményei és a hazai döntéshozatal mind jelentősen beleszóltak az első magyar nukleáris erőmű építésébe, sőt még a jelenleg folyamatban lévő Paks II bővítéssel is kapcsolatban állnak.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

“Fald fel Amerikát! I. rész”- Az első hazai McDonald’s megnyitása

Nehéz lenne megmondani, hogy a gorbacsovi peresztrojka vagy a glasznoszty reformpolitikai kategóriába sorolható az 1988. április 29-ei első magyarországi McDonald’s megnyitása. Az V. kerületi Régiposta utcában nyílt hazai gyorsétterem óriási sikert aratott már a legelső napon a „legvidámabb barakkban”. A szocialista blokkban Magyarország – Jugoszlávia után – volt a második ország, ahol megnyílhatott a népszerű amerikai gyorsétterem.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Sandokan Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Miért szerettük a Sandokan, a maláji tigris című sorozatot az 1980-as évek elején? Talán azért, mert a maláji tigris, a képzeletbeli kalóz – aki eredetileg hercegnek született, de az angolok megfosztották vagyonától – egy ismeretlen távoli, XIX. századi világba kalauzolt el bennünket, és a sorozatban végig az igazságért harcolt. Hihettünk abban, miközben izgultunk érte, hogy az igazság – ha nehézségek árán is – de végül mindig győz. És mi ebben a küzdelemben ott lehetünk vele.

Tovább
20. század Forrásközlés Szocializmus 

Esti szeminárium a Párt szervezésében

Az 1940-es évek vége felé a kommunista párt egyre szorosabban hálózta be a lakosságot, s igyekezett minden téren ideológiailag képzett társadalmat kinevelni.  A legszorosabban természetesen azok kezét kívánták fogni, akik tagjai is voltak a pártnak. Az ideológiailag elkötelezett tagoknak a párt által szervezett továbbképzések, gyorstalpalók és pártiskolák nem jelenthettek nyűgöt, más tagoknak azonban ezek a  elfoglaltságok egyfajta alku tárgyát képezték. A párttagsággal együtt járó előnyökért “cserébe” a szabadidő egy jelentős részét kellett feláldozni a pártprogramok oltárán.

Tovább