Magyarország egy rejtett történelmi kincse – A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély 19. század Forrás Szocializmus 

Magyarország egy rejtett történelmi kincse – A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély

Magyarországon a török kiűzése után számos pompás főúri rezidencia épült, és ez a „kastélyépítési láz” kitartott egészen a XIX. század második feléig. A legnagyobb és legjelentősebb kastélyok – mint például a keszthelyi Festetics-kastély vagy a fertődi Esterházy-kastély – története viszonylag ismert, de a kisebb vidéki kúriák sorsa sok esetben homályba burkolózik. A mai írásunkban egy ilyen „kisebb” kastélyt mutatunk be, a Podmaniczky család egykori fenyőharaszti rezidenciáját. A Hatvan és Verseg között található uradalom, Fenyőharaszt, a XVIII. században került a Podmaniczky család birtokába, a környék többi földjével együtt. A birtokon a 103…

Tovább
A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során Forrás Hidegháború Szocializmus 

A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során

Herczeg Adrienn Németország[1] kapcsolatát Oroszországgal széles körben Európa biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tekintik.[2] Európa két legnagyobb nemzete sosem volt teljesen közömbös egymás irányába. A két ország viszonyát mindig is ellentmondásos érzelmek alakították: ellenszenv, csodálat és félelem folytonos váltakozása.[3]

Tovább
“Köszönjük néked Rákosi elvtárs!” A hűvösvölgyi úttörővasút végállomás mint a rendszer presztízsberuházása Forrás képes történelem Szocializmus 

“Köszönjük néked Rákosi elvtárs!” A hűvösvölgyi úttörővasút végállomás mint a rendszer presztízsberuházása

A második világháború utáni rendszer egyik fő ismertetője az volt, hogy a társadalom minden korosztályát markánsan bevonta a politikai-társadalmi átalakításba. Így nem meglepő, hogy különböző ifjúsági szervezetek betiltásával párhuzamosan létrehozta saját szervezeteit, ezek közül talán a legismertebb az Úttörő Mozgalom volt. A kommunista szellemű ifjúság kinevelése mellett az állampárt célja természetesen saját magasztos céljainak reprezentálása is volt, így az Úttörő Mozgalom szervezeti felépítése mellett annak fizikai megteremtése is elsőrangú cél volt. Képes történelem rovatunk mostani darabjában a Széchenyi-hegyi Úttörővasút egyik legreprezentatívabb állomását, 1950-ben átadott hűvösvölgyi állomást mutatjuk be.

Tovább
“Aki kihúzza a mezsgyekarót, azt agyonverjük” – Békési parasztok “ellenállása” az 1950-es években Forrás Szocializmus 

“Aki kihúzza a mezsgyekarót, azt agyonverjük” – Békési parasztok “ellenállása” az 1950-es években

Békés megye az ország éléskamrája, tartja a mondás. S valóban ma is a megyében a legnagyobb a mezőgazdasági termelés. Így volt ez akkoriban is, amikor Rákosi Mátyás került hatalomba, s megindult a nehézipar aránytalan fejlesztése, hogy létre jöhessen a “vas és acél országa”. Szomorú világ jött a gazdálkodókra, parasztokra, mely világból sokan nem kértek. A térségben működött a Fehér Gárda illetve a Magyar Ellenállási Mozgalom is, de a “szervezett” ellenálláson kívül is felfedezhetők  voltak az elégedetlenség jelei. A Magyar Dolgozók Pártja Békés megyei Bizottságának küldött ÁVH jelentések között is találhatunk…

Tovább
Söpörjük ki a fasiszta szemetet! – A politikai rendőrség könyvrazziája 1945 Forrás Szocializmus 

Söpörjük ki a fasiszta szemetet! – A politikai rendőrség könyvrazziája 1945

Az 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény – az egyezmény 16. pontjára vonatkozó – E/ melléklete a magyar kormányt kötelezte, hogy „a rádió, távíró és posta összeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg.”

Tovább
Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A tavalyelőtti parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás “száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Tovább
Rákosi metrója – II. rész Forrás Hidegháború Szocializmus 

Rákosi metrója – II. rész

A mai 2-es metrót a Rákosi-korszakban tervezték. Ennek megfelelően – természetesen a szovjet példát követve – Budapesten is szocialista-realista stílusban kívánták felépíteni a földalatti vasút állomásait. A cikk első részében a háború előtt tervezett, valamint a budai oldalon található állomásokat mutattam be, ezúttal viszont Pesten a sor! A Duna alatt áthaladva a Kossuth térre érkezett meg a tervezett földalatti vasút. Az erre az épületre kiírt tervpályázat azonban nem volt nyilvános, csupán zárt körben hirdették azt meg. A három beérkezett pályamű szerzői, a Gádoros Lajos, Károlyi Antal és Németh Pál vezetésével…

Tovább
Egy lengyel Sienában: pizza és palio Forrás Szocializmus 

Egy lengyel Sienában: pizza és palio

Zbigniew Herbert (1924-1998) lengyel költő, drámaíró magyarra elsőként lefordított műve egy esszégyűjtemény, a Barbár a kertben, amelyben a szerző térben és időben széles skálán ír a francia és olasz táj, városok, művészet iránt vonzalmáról. Mint Barbár eljut Sienába is, amely városról jó ötven oldalon szól elragadtatással: beszámol a város korai reneszánsz művészetéről, városépítészetéről, illetve szintén sok bekezdésben beszéli el Siena és Firenze öldöklő harcát Toszkána első városának címéért a középkorban. Herbert megosztja élményeit az étkezésről is, és ez egyik étteremben kap el hangfoszlányokat Siena egyik legismertebb eseményéről, az il palioról,…

Tovább
“Mert a Duna jön, a Duna az mindig jön.” Forrás Szocializmus 

“Mert a Duna jön, a Duna az mindig jön.”

Bár 1956-ról legtöbbünknek a forradalom és szabadságharc jut eszébe, az év bővelkedett tragikus eseményekben és természeti katasztrófákban. Január 12-én 5,6-os erősségű földrengés rázta meg a Csepel-szigetet, nagy riadalmat okozva a gépgyárban dolgozóknak és a környék lakóinak egyaránt. “A kis-Dunán 1,5-2 méteres hullámokat okozott a rengés. (…) A Csepel Autógyárban éppen műszakváltás volt mikor megmozdultak az épületek. Az emberek fejvesztve szaladgáltak ijedtükben. A gyárban nyugat felől kitörtek az ablakok az épületekben. (…) A Csepel Autógyárban gyártott tejes autókkal hordták az ivóvizet a lakosságnak, amíg a kutakat helyre nem állították. (…) Dunaharasztiban…

Tovább
Az első kommunista május 1. – légi felvételeken 1918-1939 Forrás képes történelem Szocializmus 

Az első kommunista május 1. – légi felvételeken

Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság rövid létezése alatt igyekezett az új rendszer ideológiája szerint átalakítani a társadalmi berendezkedést. Ehhez természetesen hozzátartoztak az új hősök és új ünnepek is; a második világháború utáni rendszer szóhasználata szerint a “dicsőséges 133 nap” legnagyobb seregszemléje 1919. május 1. volt. Noha a nemzetközi munkásság napjának gyökerei nem Szovjet-Oroszországból és s Lenintől eredtek, a legnagyobb kultusz talán Kelet-, és Közép-Európában övezte. Mostani képválogatásunk első gyümölcse a Napi Történelmi Forrás és a Magyar Közlekedési Múzeum között létrejött megállapodásnak, s olyan képeket mutatunk be amelyek az 1919 májusi eseményeket meglehetősen szokatlan…

Tovább