1956 Forrás Szocializmus 

Tűzharc a fedélzeten – egy félresikerült gépeltérítés története

Idestova majdnem 95 éve, 1921. október 20-án került sor az első ismertebb repülőgép-eltérítésre; az akció ráadásul magyar vonatkozású, ugyanis minderre IV. Károly második visszatérési kísérlete nyitányaként került sor. A gépeltérítések azóta is hatalmas sajtóvisszhanggal járnak – gondoljunk csak a D. B. Cooper esete körüli konteókra vagy 9/11-re – és évente legalább egy krimi/akciófilm is feldolgoz valamilyen repülőgépen történt bűntényt. Mai posztunkban egy valóságos, ugyanakkor tényleg filmvászonra kívánkozó géprablási kísérletet mutatunk be. Az időpont 1956. október 15., a helyszín pedig a HA-LIB lajstromjelű, Liszunov Li-2 típusú MALÉV gép, valahol Szombathely környékén!

Read More
II. Világháború Szocializmus 

Tetszhalott: a Közlekedési Múzeum 1945-1966

Négyesi Pál A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett a Közlekedési Múzeum. Az 1940-es végétől különféle tervek születtek a múzeum megmentésére, de a különböző érdekek útvesztőjében ezek rendre megfeneklettek. Az újjáépítés közel egy évtizedig tartott, s végül többszöri halasztást követően az ünnepélyes megnyitóra csak 1966-ban került sor.

Read More
Forrás Szocializmus 

„Elsősorban politikai célt szolgál” – Mód Aladár 400 évei, avagy egy Magyarország történet színeváltozásai

Szerző: Schreiber-Kovács Gergely Mód Aladár 400 év – Küzdelem az önálló Magyarországért című műve számtalan kiadást megért. A kiadások közül többet is kézbe vevő olvasónak azonban azonnal feltűnik, hogy az 1950-es években megszületett kiadások alapjaikban különböznek az 1943-as első kiadástól. Ennek természetesen egyik oka az lehet, hogy az eltelt évtized alatt új kutatási eredmények születtek, és nyilvánvaló, hogy a szerző igyekezett történetileg aktualizálni művét. Ebbe a kategóriába sorolhatnánk azt is, hogy az 1951-es kiadástól kezdve megszaporodnak a műben a parasztmozgalmakkal (-felkelésekkel) foglalkozó fejezetek. Ezt azonban már nem lehet csak és…

Read More
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Világsztár a Szovjetunióból

Az 1960-as évek elejére a hidegháborús nyomás meglehetősen nagy volt úgy a nyugati, mint a kommunista országokon. Igaz ugyan, hogy Sztálin 1953-ban meghalt, de utóda, Nyikita Szergejevics Hruscsov csak három évvel a diktátor halála után vehette át a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának főtitkári posztját – ez a tény pedig önmagában is elég bizonyíték arra, hogy az újdonsült vezető helyzete korántsem volt stabil, és párton belüli ellenfeleit csak igen lassan tudta legyőzni.

Read More
Forrás Szocializmus 

Bányakatasztrófa Márkushegyen

1983. június 22-én történt Magyarország legsúlyosabb bányaszerencsétlensége; a sújtólégrobbanás következtében 33 magyar és 4 lengyel bányász vesztette életét az oroszlányi szénmedence egyik legfontosabbnak számító üzemében. A tragédiáról és elhunyt társaikról azóta is évente megemlékeznek, ugyanakkor a mai napig keringenek a hivatalostól eltérő magyarázatok arról, hogy mi okozhatta a robbanást.

Read More
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Kémek harca; A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége és a magyar állambiztonság

Ha kémekről hallunk, elsősorban James Bond, az amerikai filmek hidegháborús hősei és hihetetlennek tűnő, veszélyes kalandok jutnak eszünkbe. De mi történt valójában, amikor a 007-es ügynök karaktere még meg sem született, a CIA pedig csak tanulta a szakmát? Egyebek mellett a Horthy-korszakban kiképzett hírszerzők vívtak életre-halálra menő harcot a kommunista magyar állambiztonsági szervekkel.

Read More
Forrás Szocializmus 

A remény rabjai: lázadás a tiszalöki internálótáborban

1945 után Magyarországon (és a szocialista tömbben is) számos internáló és egyéb tábor létesült, amelyekbe az új hatalom számára veszélyt jelent(het)ő embereket zárták.Voltak közöttük olyanok is – főleg a nyilas hatalom prominensei – akik teljes joggal kerültek rács mögé, a diktatúra kiépülésével azonban fokozatosan nőtt a “kisemberek” aránya, akiket sokszor egy rossz viccért, vagy akár egy névtelen feljelentés (egy nagyon komoly, géppel írt névtelen feljelentés, á la Tanú) miatt lettek internálva, sok esetben mindenféle bírói eljárás és ítélet nélkül. Kistarcsa, Recsk, vagy akár a Hortobágyi telepek (bár jogi szempontból a…

Read More
Forrás Szocializmus 

“Mint a mókus fenn a fán…”

“…az úttörő oly vidám” – énekelték úttörők generációi estig, kora reggel óta. Hát még milyen vidám lehetett az az úttörő, akit 1976 tavaszán arról értesítettek, hogy “kimagasló úttörőmunkája eredményeként” a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtáborban időzhet. A táborozás azonban nem csak mókából és kacagásból állt, az úttörőknek komoly napirendje és kötelezettségei is voltak, amelyeket a táborba lépéskor kapott Együtt-Egymásért! (nem, nem az alapítvány) című füzetkében –  mai posztunk tárgyában – találhatott meg.

Read More
Hidegháború képes történelem Szocializmus 

„Gondolkozz!” – propagandaháború Lengyelországban

Az ellenzéki Szolidaritás mozgalom életre hívása, erősödése, tömegmozgalommá, majd pedig független szakszervezetté való válása felkészületlenül érte az Lengyel Egyesített Munkáspárt (LEMP) vezetőségét, amely – az erőszakos fellépések mellett – média monopóliumát is a mozgalom lejáratására kívánta felhasználni. Részben kormánypárti sajtó támadásaira válaszul, részben pedig a társadalom minél szélesebb rétegének a megszólítása érdekében a Szolidaritás is fokozta saját illegális kiadványainak és szórólapjainak a terjesztését.

Read More
1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus 

Sztálin grandiózus álma

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Read More