Itt vagy
“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről 1918-1939 1956 Forrás Szocializmus 

“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

I. rész: A Jászai Mari tér Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte –…

Tovább
“ANGOL, AMERIKAI KÉM, A MUNKÁSSÁG HITVÁNY ÁRULÓJA” Gyűlöletkampány Kéthly Anna ellen Forrás Szocializmus 

“ANGOL, AMERIKAI KÉM, A MUNKÁSSÁG HITVÁNY ÁRULÓJA” Gyűlöletkampány Kéthly Anna ellen

Kéthly Anna következetes szociáldemokrata politikus volt. Az 1920-as és az 1930-as években rendkívüli kivételnek számított, ha egy nő politikusként mérettette meg magát s a parlamentbe került. Magyarország egyik legnagyobb múltra visszatekintő pártját azonban több ízben is ostrom alá vették a kommunisták, s árulónak bélyegeztek minden olyan szocdemet, aki nem a népi-, hanem a polgári demokrácia híve volt. Cikkemben ahhoz a gyűlöletkampányhoz kívánok adalékokat adni, amely a világháború után Kéthly és társai ellen irányult a szélsőbal felől. Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás “esküvője” szimbolizálja a Szociáldemokrata és a Kommunista Párt egyesülését,…

Tovább
Rákosi Mátyás öccse, Biró Ferenc karrierje az 1940-es évek második felében Forrás Szocializmus 

Rákosi Mátyás öccse, Biró Ferenc karrierje az 1940-es évek második felében

Rákosi Mátyásnak, a kommunista párt első emberének élete meglehetősen feldolgozott, ez persze közel sem jelenti azt, hogy a róla készült életrajzok között ne kéne válogatnunk. Az államszocialista rendszerben készült munkák szándékosan torzítják a múltat. Apor Balázs tanulmánya jelentősen segít eligazodni az utólag kitalált történetek és a valóság között.[1] A későbbi pártállami vezető életének egy viszonylag kevéssé feltárt szelete pont a családi élete, a testvéreihez, szüleihez való viszonya. Jelen írásomban arra keresem a választ, hogy a háború után életben maradt családtagjai közül a legbefolyásosabb pozíciókat betöltő, Ferenc öccsének karrierje miként alakult…

Tovább
Mesél az erdő: a gyorstüzelő főtitkár, a fakezű géniusz, a bicikliző medve és a láncos (vadász)kutya kalandjai Forrás Szocializmus 

Mesél az erdő: a gyorstüzelő főtitkár, a fakezű géniusz, a bicikliző medve és a láncos (vadász)kutya kalandjai

A vadászat, pontosabban annak lőfegyveres változata sokáig a módosabb rétegek, némileg avítt kifejezéssel a felső- és úri-középosztály szórakozása volt. A Közép- és Kelet-Európában 1945 után berendezkedő új rezsimek, a “múltat végképp eltörölni” jegyében (na meg nehogy már puskával kolbászoljon az osztályellenség) ezt a sportot/szórakozási formát is gyakorlatilag indexre tették. Azonban nem kellett sok idő ahhoz, hogy az új fejesek is rákapjanak a vadászatra. Ez groteszk módon sokszor a régi, híres vadászok túlélését is biztosította, szakértelmükre ugyanis szükség volt. Így lett például gróf Széchenyi Zsigmond (“gróf Széchenyi elvtárs”), Kittenberger Kálmán vagy…

Tovább
“Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére Forrás Szocializmus 

“Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére

“Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Oloffson Placid, 2007 Bencés diák, szerzetes-pap, tábori lelkész, politikai elítélt, festő, faipari segédmunkás, mosodás, majd mosodavezető; ez csak néhány állomás a nem sokkal 100. születésnapja után elhunyt Oloffson Károly, ismertebb (szerzetesi) nevén Placid atya életéből. A svéd származású családban született bencés pap emellett volt vidéki plébános, és tanított a  rend budapesti gimnáziumában is. 1946-ban, tehát még vastagon a Rákosi-korszak előtt, koholt vádakkal, szovjet…

Tovább
“Fasiszta söpredékek” és “Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után Forrás II. Világháború Szocializmus 

“Fasiszta söpredékek” és “Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után

A második világháború befejeződése újfajta következményekkel járt a legyőzöttek számára. Nem csupán a győztes hatalmak fegyverszüneti feltételeit, megszállását, jóvátételi követeléseit kellett elfogadniuk, hanem a világ legvéresebb háborúját követően a legyőzött rendszerek vezetőinek bíróság előtt is felelniük kellett tetteikért. Nürnberg egy máig élő precedenst teremtett a háborús bűnösök elítélésében, viszont az már kevéssé ismert, hogy szinte az összes háborút viselt országban perek sorozata indult tengelyhatalmi vezetők és katonák ellen. Cikkemben ennek egy szeletére, a szovjet bíráskodásra kívánok betekintést engedni a szovjet háborús megtorlás alapdokumentumának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1943. április…

Tovább
Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt Forrás Szocializmus 

Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt

Mai posztunk a pontosan ma 50 éve aláírt paksi atomerőmű egyezmény megkötésével és annak előzményeivel foglalkozik. Ez a nemzetközi megállapodás fontos eleme a 20. századi magyar történelemnek, mivel a paksi atomerőmű megépítése volt a múlt század legnagyobb hazai ipari beruházása, valamint az erőmű a mai napig jelentősen meghatározza országunk energetikáját. 1949. január 25-én létre jött a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa (KGST, alapító tagjai: Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia) a közép- és kelet-európai szocialista országok között, célja ezen országok gazdasági együttműködése volt. A KGST országok megállapodásokat kötöttek egymással, amelynek értelmében…

Tovább
“Az alagút most előtte ásít” – a 22 éves terv Forrás Szocializmus 

“Az alagút most előtte ásít” – a 22 éves terv

Bár Budapest a 19. század végén élen járt a földalatti vasutak építésében, a lendület hamar elveszett. A 20. század első felének eseményei – a Monarchia felbomlása, a gazdasági válság, majd a második világháború hatalmas pusztításai – nem kedveztek az amúgy is igen költséges metróépítésnek. Bár tervek készültek a két háború közötti időszakban is – a mai hálózat leginkább egy 1942-es elképzeléshez hasonlít – a gyakorlati megvalósítás késett. A helyzet 1950-ben változott meg, amikor a Minisztertanács, a gazdasági szempontokat részben figyelmen kívül hagyva kiadta az ukázt: Metrót a népnek! És így…

Tovább
Egy eltussolt gyilkosság – a Nagy Imre csoport a jugoszláv nagykövetségen 1956 Szocializmus 

Egy eltussolt gyilkosság – a Nagy Imre csoport a jugoszláv nagykövetségen

1956. november 4-én a Nagy Imre csoport és a jugoszláv nagykövetség képviselőinek tárgyalását követően Nagy Imre és további 41 személy menedéket kapott a jugoszláv nagykövetségen. A Nagy Imre-csoport tudtán kívül Tito ezzel teljesítette Hruscsovnak, november 2-án adott azon ígéretét, amely szerint Jugoszlávia elősegíti Nagy Imrének és társainak a magyar politikai életből való kivonását. Az események azonban innentől kezdve nem Belgrád számításai szerint alakultak, ez pedig alig 24 órával később a követség egyik diplomatájának életébe került. A Nagy-csoport befogadásával a jugoszláv kormány rövid idő alatt rendkívül kellemetlen helyzetbe került. A jugoszláv…

Tovább
“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta Hidegháború Szocializmus 

“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta

Az 1980-as évek legelején egy új szakaszba lépett a hidegháború. Az 1962-es kubai rakétaválság után ekkor ismét megnőtt a feszültség a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Eközben valahol Európa közepén néhány szegedi srác a húrok közé csapott és felcsendült egy dal, melynek címe az akkori szovjet hadigépezet egyik elrettentő eszközének nevét viseli. E posztban ez a szám fog megszólalni. T-72-es harckocsik egy szovjet katonai parádén 1983-ban (Forrás) A szovjetek már 1979 óta “nyújtottak segítséget” Afganisztánban a helyi kommunista erőknek, mely beavatkozás nagy felháborodást keltett és a…

Tovább