Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Lövések az éjszakában, avagy a “Kőhídi csata”

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A szarvasi kávéfőzők és a kávézás a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Nekünk porcelántetejű van, lassan húsz éves, működik és olyan zamatú kávét főz, mely semmi mással össze nem hasonlítható. Illata a boldogság illata, a 90-es évek ráérős reggeleit idézi fel, mikor még volt mindenre elég idő. Ráértünk. E cikk a szarvasi kávéfőzőgyár bezárása kapcsán idézi fel a kávéfőző és kávézás sajtóreprezentációit a szocialista időszakban. A presszókávé fogyasztása, az 1960-as években terjedt el széles körben Magyarországon. A legnépszerűbb az ún. dupla adag feketekávé lett. Itták otthon, üzemekben, irodákban, reggel, délben, kora délután. A reggeli kávé napindító szertartás volt, gyakran cigarettával…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

“…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szilveszter éjjelén esett a hó- Kádár-kori szilveszterek Budapesten

Tóth Eszter Zsófia A Kádár-korszak szilvesztereiben is ott lappangott a rendszer alapvető félelme a csoportosulásoktól, gyülekezéstől, így leginkább annak örvendtek a politikusok, ha étteremben, otthon televízió előtti, vállalati üdülőkben, vagy a Budapesten a Nagykörúton töltötték az emberek természetesen vidáman és az optimistán, a jövőbe vetett hittel búcsúztatva az óévet. Így mindenütt volt valami extra, amit a hétköznapokban nem kapták meg az állampolgárok. Szilveszteri műsorok különkiadással, Szuperbola több lengén öltözött nővel, az étteremben élő malac, a Blaha Lujza téren szabad közlekedés az úttesten és nem az aluljárókban.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy menekülés (tragi)komédiája – Barta Dezső ÁVH-főhadnagy tortúrája

Hajabácsné Dobos Dóra Barta Dezső az Államvédelmi Hatóság tisztje, főhadnagy 1950 során több hónapnyi munkával az ÁVH bizalmas iratai közül több másolatot gyűjtött két aktatáskában azzal a céllal, hogy azt megfelelő összeköttetéssel eljuttassa Amerikába vagy Angliába. Természetesen ezt nem ingyen tette volna; cserébe neki, feleségének, és az akcióban részt vevő személyeknek kért volna disszidálási lehetőséget megfelelő biztonsággal. Az általa nem kis visszhanggal vezetett akció azonban az indiszkréció miatt kudarcba fulladt, az ÁVH a nyomába eredt, és a felelőtlenül belerángatott rokonai és ismerősei lettek őrizetbe véve, majd előállítva, végül elítélve.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kezét csókolom és kisztihand, avagy kapitalista köszönési formák a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A „Múltat végképp eltörölni”- énekelték az Internaiconáléban. És ezt sok tekintetben komolyan is gondolták a diktatúra éveiben. Többek között nem kívánatosnak számítottak a „kapitalista” köszönési formák, mint a Kisztihand – mely a Küss die Hand, csókolom a kezét német formula meghonosítása volt – és a Kezét csókolom is. A férfiak a nőknek a kezüket is ajkaikhoz érintették, amelyet a szocialista időszak és a nőket egyenjogúsító beszédmód megengedhetlennek tartott. Ezúttal annak néztem utána, hogyan jelentek meg a szocialista sajtóban e nem kívánatos köszönési formák.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

Dicsőségtábla, faliújság, Samu bácsi. Vizuális tömegmanipuláció a szocializmusban

Huhák Heléna Szemléltető agitáció: a fogalom az 1950-es évek egyik politikai gyakorlatát; a pártállami propaganda képi kódrendszerbe csomagolt formuláit takarja; a kor embere számára pedig mindennapos látványt jelentett. Mi is volt tulajdonképpen a szemléltető agitáció, hol, milyen eszközkészlettel, üzenettel és céllal alkalmazták?

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A “bontott csirke” reklám nyomában

Tóth Eszter Zsófia „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál!” A szocialista időszak népszerű reklámja volt a bontott csirkés, amelyben a férjet azért vonja felelősségre a felesége, mert az nem bontott csirkét hozott. A korszakban ez szállóigévé vált, olyanformán, hogy a mindennel elégedetlen, elsárkányosodott feleség jelképe is lett a mondás. Másrészt a pipogya, nem jól bevásárló férj pedig nem modern férj. A feleség modern nő, már nem szeretne bontatlan csirkével bíbelődni, a férj háztartási feladata a bevásárlást lenne, azonban nem jól teljesíti. E cikkemben a bontott csirke korabeli sajtómegjelenésének jártam utána. E…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

A Vers mindenkinek című tévéműsor korabeli sajtója

Tóth Eszter Zsófia Volt a Magyar Televízió szocialista időszakbeli adásában, fő műsoridőben, a híradó után, és szombat esténként az esti 8 órás film előtt – amelyet keddenként vetítettek – egy műsor, a Vers mindenkinek. A műsor célja népművelés volt A szocialista időszakban ugyanis a művelt nép, mint ideálkép volt a cél. Aki híradó után, film előtt nem kapcsolata ki a televíziót arra az öt percre, meghallgathatott egy verset. Kérdés, mennyire volt hatékony ez a módszer. Voltak, aki meghallgatták, voltak, akik lehalkították a televíziót. Ezen írásban a műsor korabeli sajtóvisszhangjának néztem…

Tovább