Forrás képes történelem 

Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat

Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak az 1914. év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti…

Tovább
Forrás képes történelem 

Mussolini és a dunai hajózás II. – a SINDA elfeledett története

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban egy korábban elhanyagolt, több mint 2.000 üvegnegatívból álló fénykép-együttes került feldolgozásra, melyből egy válogatás válik elérhetővé a Fortepan oldalán. A negatívok pótolhatatlan történeti értéket képviselnek, mivel a DDSG óbudai hajógyárában és a Ganz Hajógyárban épített hajókról, a hajógyári munkákról szerezhetünk első kézből információkat – nagyjából a századforduló és az 1950-es évek közötti időszakban. A fényképanyag egyik sorozatán keresztül egy ismeretterjesztő írásban szeretném bemutatni, milyen értéket is képvisel, illetve milyen hajózástörténeti relevanciával bír ez a fénykép-együttes. 

Tovább
Hidegháború képes történelem Szocializmus 

„Gondolkozz!” – propagandaháború Lengyelországban

Az ellenzéki Szolidaritás mozgalom életre hívása, erősödése, tömegmozgalommá, majd pedig független szakszervezetté való válása felkészületlenül érte az Lengyel Egyesített Munkáspárt (LEMP) vezetőségét, amely – az erőszakos fellépések mellett – média monopóliumát is a mozgalom lejáratására kívánta felhasználni. Részben kormánypárti sajtó támadásaira válaszul, részben pedig a társadalom minél szélesebb rétegének a megszólítása érdekében a Szolidaritás is fokozta saját illegális kiadványainak és szórólapjainak a terjesztését.

Tovább
Forrás képes történelem Szocializmus 

“Köszönjük néked Rákosi elvtárs!” A hűvösvölgyi úttörővasút végállomás mint a rendszer presztízsberuházása

A második világháború utáni rendszer egyik fő ismertetője az volt, hogy a társadalom minden korosztályát markánsan bevonta a politikai-társadalmi átalakításba. Így nem meglepő, hogy különböző ifjúsági szervezetek betiltásával párhuzamosan létrehozta saját szervezeteit, ezek közül talán a legismertebb az Úttörő Mozgalom volt. A kommunista szellemű ifjúság kinevelése mellett az állampárt célja természetesen saját magasztos céljainak reprezentálása is volt, így az Úttörő Mozgalom szervezeti felépítése mellett annak fizikai megteremtése is elsőrangú cél volt. Képes történelem rovatunk mostani darabjában a Széchenyi-hegyi Úttörővasút egyik legreprezentatívabb állomását, 1950-ben átadott hűvösvölgyi állomást mutatjuk be.

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem Szocializmus 

Az első kommunista május 1. – légi felvételeken

Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság rövid létezése alatt igyekezett az új rendszer ideológiája szerint átalakítani a társadalmi berendezkedést. Ehhez természetesen hozzátartoztak az új hősök és új ünnepek is; a második világháború utáni rendszer szóhasználata szerint a “dicsőséges 133 nap” legnagyobb seregszemléje 1919. május 1. volt. Noha a nemzetközi munkásság napjának gyökerei nem Szovjet-Oroszországból és s Lenintől eredtek, a legnagyobb kultusz talán Kelet-, és Közép-Európában övezte. Mostani képválogatásunk első gyümölcse a Napi Történelmi Forrás és a Magyar Közlekedési Múzeum között létrejött megállapodásnak, s olyan képeket mutatunk be amelyek az 1919 májusi eseményeket meglehetősen szokatlan…

Tovább
Forrás képes történelem 

27 fotó a ma 91 éves II. Erzsébet brit királynőről

II. Erzsébet, Nagy-Britannia királynője, eredeti nevén Elizabeth Alexandra Mary Windsor a legtöbb ideje trónon lévő uralkodó a brit történelemben. Február 6-án ünnepelte trónra lépésének 65. évfordulóját, így Erzsébet vált az első olyan brit uralkodóvá, aki elérte a Zafír-jubileumot. Ma ünnepli 91. születésnapját. Forrás: via BBC via Business Insider via CNN

Tovább
Forrás képes történelem 

Vársorsok nyomában 2.: “Holmi fosos kurvát be ne bocsássanak…”

Folytatva nemrég megkezdett virtuális várjárásunkat, ma ismét néhány erősség történetéből villantunk fel néhány képet és mozzanatot. Ahogy a korábbiakban is láthattuk, több erősség restaurálása – legalább is bizonyos mértékig – zajlott le, vagy folyik napjainkban is, ám sajnos nagyon magas a kallódó, pusztuló várromok száma is. Persze akadnak olyan erősségek, amelyeket már több száz éve leromboltak, így ezek helyreállítására szinte alig van esély, ahogy olyanok is, amelyek minden ostrom, természeti csapás és városrendezési koncepció ellenére a lehetőségekhez mérten megmaradtak (közel) eredeti formájukban.

Tovább
Forrás képes történelem 

Vársorsok nyomában 1.: királyi börtöntől a közösségi kőbányáig

Magyarország területén – és most legyen szó Nagy-Magyarországról vagy a csonka országról – rengeteg vár, illetve ma már többségében csak várrom található. A török háborúk, a Rákóczi-szabadságharc, 1848/49 és a második világháború során több erősség pusztult részben, vagy akár egészében, a harcok elmúltával pedig sok esetben a környékbeli lakosság használta ingyen “Tüzép-telepnek” a maradványokat. A falak sokszor “akadályozták” a városok fejlődését (érdekes módon Franciaországban vagy Ausztriában kevésbé), így a 18-19. században kerültek elbontásra. Mostani posztunkban rendhagyó vártúrára indulunk, régi és mai felvételek segítségével járunk be néhány várromot.

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem 

17 fotó a városkép átalakulásáról: hogyan lett Pozsonyból Bratislava

Pozsony, a mai szlovák főváros, 100 évvel ezelőtt még egy német-magyar többségű város volt. Lakossága alig haladta meg 1910-ben a 75 000 főt. Egy korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy nem kis részben a szlovák nacionalisták tevékenységének következtében miként változott meg a város etnikai összetétele az 1940-es években. Mostani cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a betelepítések következtében több százezresre nőtt város képének átalakulását mutassuk be. A mostani rövid fényképes válogatás alapját, a máshonnan hivatkozott képeken kívül, pozsonyi gyökerű szerzőként saját családi fényképgyűjteményemmel illusztrálom – a teljesség igénye nélkül. Frissítés: 1910-ben a…

Tovább
1918-1939 1956 Forrás képes történelem Szocializmus 

“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

I. rész: A Jászai Mari tér Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte –…

Tovább