Forrás II. Világháború 

Budapesttől Moszkváig

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta “árnyék külügyminisztériumában,” a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a “hivatalos” külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások…

Read More
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A csehekre váró végső megoldás terve

Közel hetvenhat  évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdienst megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Read More
Forrás II. Világháború 

„Ne légy jól értesült! Ne ülj fel bennfenteseknek! Háború van!” – Mérgező falevelek, robbanó tollak és a propaganda

Szerző: Miklós Tamás Éppen az Esztergom és Vidéke 1944-es évfolyamát lapozgattam, amikor egy figyelemre méltó cikkre bukkantam. Korábbi olvasmányaimból már ismerős volt a szövetségesek által ledobott robbanó babák és tollak története, amely mindig is erősen propaganda gyanús volt. Ebben erősített meg az említett írás is, amely Megyénkben is dobtak le halálos gyermekjátékokat a terrortámadók címmel jelent meg az Esztergom és Vidékében.

Read More
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik fél saját politikai és társadalmi…

Read More
Forrás II. Világháború 

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban “kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.

Read More
Forrás II. Világháború 

Magyarok a jugoszláv partizánhadseregben

Szerző: Domján Dániel Ferenc 1944 októberében a jugoszláv partizánhadsereg megkezdte „felszabadító” harcát Délvidéken, azokon a területeken, amelyekről a magyar hadsereg kivonult. A Josip Broz Tito által vezetett kommunista felkelők, a szerb civil lakossággal karöltve szinte azonnal megkezdték a délvidéki, „bűnös” magyarság elleni bosszúhadjáratot. A mai napig nem lehet tudni, pontosan hány magyar vált a népirtás áldozatává, hányan fekszenek még ismeretlenként tömegsírokban.

Read More
Forrás II. Világháború 

Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése

Bár az 1939 szeptemberében kirobbant második világháborúba Magyarország 1941-ig nem kapcsolódott be, a világégés közvetlen következményeivel több magyar szembesült, méghozzá 3300 kilométernyire az ország határaitól. Az elsők között voltak a Neptun Tengerhajózási Rt. KELET gőzösének tengerészei; hajójukat 1940. augusztus 19-én süllyesztette el a német (!) UA tengeralattjáró. Németország már 1939-től, de főleg 1940 tavaszától igyekezett teljes blokád alatt tartani a Brit-szigeteket. Tengeralattjáróik megtorpedózták vagy feltartóztatták az Atlanti-óceán keleti medencéjében észlelt kereskedelmi hajókat. Utóbbi esetben a búvárhajó felszínre emelkedve rádión, fényjelzéssel vagy figyelmeztető lövésekkel állította meg célpontját, majd átvizsgálták a hajót,…

Read More
Forrás II. Világháború 

A Wehrmacht már 1940-ben megszállta volna Magyarországot – „Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státuszt fog kapni.” Berlin, 1940. május 26.

Bár Magyarország a második világháború alatt egészen 1944. március 19-ig ki tudta tolni a német megszállás idejét, valójában ennek a veszélye már jóval korábban is fennállt. Franz Halder (1884–1972), a német szárazföldi haderő vezérkari főnöke a háború kirobbanásától 1942-es leváltásáig vezette hadinaplóját, amelyben gyakran említette Magyarországot. A tábornok szinte minden alkalommal arról számolt be, hogy a német politikai és katonai vezetés egyaránt elítéli Magyarország politikáját, amely szövetséges ugyan, de nem hajlandó kiszolgálni a német igényeket.

Read More
Forrás II. Világháború 

“A Kormányzó Urat […] elfogni” – Wirth Károly és társai ügye – Nyilas merénylet-terv? Koncepciós per? I.

1940. július utolsó napját írták. Az Atlanti-óceánon, ahogyan nyár eleje óta szinte minden nap, brit és német tengeralattjárók és hadihajók vívták egymással tűzharcaikat. Ezúttal a Jamaica Progress és a Jersey City gőzösöket süllyesztette el a Reich U-99 nevű tengeralattjárója az ír partoktól nem messze. Délen a Luftwaffe Dovert bombázta. Magyarországon kifejezetten hűvös nyár volt, a nyugati országrészeken 20 fokig sem melegedett nappal a levegő. [i] Horthy Miklós kormányzó és felesége Kenderesen nyaralt, feltehetően mély gyászban. Lányuk, a betegeskedő Paulette alig több, mint egy hónapja halt meg.  A  Budai Várba, a…

Read More
Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A tavalyelőtti parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás “száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Read More