Zafírjubileum 2017 – II. Erzsébet uralkodásának 65 éve Hidegháború II. Világháború 

Zafírjubileum 2017 – II. Erzsébet uralkodásának 65 éve

Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és más birtokainak, területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője: II. Erzsébet brit királynő 2017-ben ünnepelte uralkodásának 65. évfordulóját, a napokban pedig 91. születésnapját. Az utóbbi esemény apropóján online folyóiratunk kisebb képes összeállítással készült, mai cikkünkben pedig részletesebben tárgyaljuk a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó életét.

Tovább
“Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása Forrás II. Világháború 

“Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1941. december 7-én, a Pearl Harbor-i támadás után lépett be a második világháborúba. Kevéssé ismert, hogy amerikai tengerészeti és légi egységek gyakorlatilag a háború kitörése utáni hetekben már bekapcsolódtak a hadműveletekbe: a Nagy-Britanniába tartó, és német tengeralattjárók által fenyegetett konvojokat Izlandig amerikai hajók (is) kísérték, amelyek több esetben kerültek harcérintkezésbe német tengeralattjárókkal. Az Egyesült Államok őrjárataival hivatalosan az Atlanti-óceán semlegességét biztosította (Neutrality Patrol), ugyanakkor hajóik jelenléte egyértelműen a briteknek kedvezett. Az első összecsapás már 1941. április 10-én zajlott le, ekkor még veszteségek nélkül. Ekkor egy…

Tovább
Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba Forrás Holokauszt II. Világháború 

Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba

A szlovákiai holokauszt egy dokumentuma A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem, hogy korábbi bejegyzésünk után újra, kicsit más szemszögből is foglalkozzam a Hlinka Gárdával. Az 1939-ben függetlenné váló Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű kisebbség maradt annak ellenére, hogy a többségi magyar területeket 1938-ban, az első bécsi döntéssel visszacsatolták. A Nyitra környéki magyarságot leszámítva túlnyomó többségük a nagyobb városokban lakott….

Tovább
Kígyóhús, műméz és a négylábú “katonaszökevény” – Élelmezési helyzet a Don-kanyarban Forrás II. Világháború 

Kígyóhús, műméz és a négylábú “katonaszökevény” – Élelmezési helyzet a Don-kanyarban

Régóta köztudott, hogy a katona (és a kollégista diák) mindig éhes, emiatt pedig minden alkalmat megragad arra, hogy táplálkozzon, vagy ételt szerezzen be és azt ínségesebb időkre tartalékolja. Az első nagyobb seregek megjelenése óta pedig külön gondot okoz a katonák élelmezése, főleg támadó hadjáratok esetén. A sorozott (tömeg)hadseregek megjelenése abból a szempontból is új elvárásokat jelentett, hogy egyrészt békeidőben is pótolni kellett a szolgálat miatt kiesettek termelését (erre szolgált például a sokáig létező aratási szabadság), másrészt pedig háború esetén biztosítani kellett a sokszor több száz kilométerre lévő katonatömegek ellátását. Kisebb…

Tovább
Az NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban Forrás II. Világháború 

Az NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban

A második világháború után a háború alatt a szovjetek által elkövetett tömeggyilkosságok puszta létét is hallgatás övezte a volt szocialista tömb országaiban. Az ismertebb, már a világháború alatt feltárt tömeggyilkosságokat egész egyszerűen a megszálló németek nyakába varrták a szovjetek. Így történt ez a mára már szélesebb körben ismert katyńi vérengzés esetében is. 1941 nyarán azonban több olyan tömeggyilkosságot is elkövettek az egykor Lengyelországhoz tartozó területeken, illetve Ukrajnában, amelyekről az áldozatok hozzátartozóiknak és a kevés számú túlélőnek sokáig hallgatniuk kellett. Lengyelország etnikai térképe. Az 1941-es német támadást követő mészárlások történetét két…

Tovább
Magyarország háborúja 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Magyarország háborúja

Márciusban már említettük Miloš Kobr Hungary’s War című pamfletét Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kapcsán. A mostani bejegyzésben az írás részletesebb bemutatása következik, amelynek célja volt, hogy az olvasó számára felvilágosítást adjon, hogy Magyarország miért is vesz részt a második világháborúban. A nézőpont a csehszlovák emigráns kormányé volt,  amely így azt is be tudta mutatni a művön keresztül, hogy mit gondol Magyarországról, illetve milyen a saját világlátása.

Tovább
1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson Forrás II. Világháború 

1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson

Sajtóvisszhang Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás. A magyar külpolitikai vezetés azonban felismerte azt is, hogy a Romániával szemben való fellépés egyik partnere akár a sok szempontból ősellenségnek tartott Szovjetunió is lehetne. A javuló keleti kapcsolatok csúcspontja azonban, meglehetősen ironikus módon, pont 1941-re esik, hónapokkal a “hadiállapot beállta” előtt Budapest és Moszkva kapcsolata jobb volt, mint a Szovjetunió megalakulása óta bármikor. Jelen cikkemben ennek két, meghatározó…

Tovább
Dióhéjban: miért április 4-ről szól(t) az ének? Forrás II. Világháború 

Dióhéjban: miért április 4-ről szól(t) az ének?

“Április 4-ről szóljon az ének / Felszabadulva zengje a nép.” – énekelték egy rendszerrel korábban lelkesedve vagy kényszerből (nem csak)fiatalok generációi, és a történelemkönyvekben is az szerepelt, hogy a szovjet csapatok 1945. április 4-én Nemesmedves birtokba vételével befejezték Magyarország elfoglalását/felszabadítását (ebbe most nem megyünk bele, a nem kívánt törlendő). Na de tényleg így volt? Tényleg véget értek a harcok kis hazánkban? A helyzet az, hogy nem. Annyiban stimmel a helyszín meg a dátum is, hogy Nemesmedves volt az utolsó közjogilag önálló magyar település, amit elfoglalt a Vörös Hadsereg, ám a…

Tovább
Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás Forrás Holokauszt II. Világháború 

Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás

Ukrajna a Szovjetunió tagállamai közül a legtöbb veszteséget elszenvedők közé tartozott a második világháború során. Elhelyezkedése miatt nyugati felét hetek alatt foglalta el a Wehrmacht, s 1941 nyarának végére már a keleti területein dúltak a harcok. Az 1943-as sztálingrádi fordulatot követően a német csapatokat egészen Harkovig szorították vissza a szovjet erők, majd elkeseredett harcok árán fokozatosan haladtak nyugat felé a szovjetek, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A terület lakossága azonban nem csak a harcok miatt, hanem a náci rendszer politikája miatt is hatalmas veszteségeket szenvedett el. A náci élettér elmélet…

Tovább
„Mától fogva  Magyarország hadiállapotban levőnek tekinti magát Németországgal.” – Egy soha el nem hangzott mondat története Forrás II. Világháború 

„Mától fogva Magyarország hadiállapotban levőnek tekinti magát Németországgal.” – Egy soha el nem hangzott mondat története

1944 szeptember 28-án három tagból álló, vadásztársaságnak álcázott küldöttség érkezett Horthy Miklós kormányzó szóbeli meghatalmazásával Zichy Ladomér gróf birtokán át a magyar-szlovák határra. Faragho Gábor vezérezredes, gróf Teleki Géza (a néhai miniszterelnök fia), és Szent Iványi Domonkos. Egy partizánfiú, Vincent várta, és Jevgenyij Fjodorovics Voljanszkij és Makarov ezredesek szállására kísérte őket. Érdekes módon utóbbit gondolták a partizánosztag parancsnokának, s előbbit a helyettesének. Bőséges vacsorát kaptak, amit vodkával öblítettek le. [i]Szeptember 30-án, vasárnap, a delegáció megérkezett a szovjet fővárosba, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.

Tovább