“Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen Forrás I. Világháború 

“Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen

Az 1918. március 3-án aláírt breszt-litovszki béke új helyzetet teremtett az első világháború keleti (és majd a nyugati) frontján is. A békével a katasztrofális állapotba került és forradalmak tépázta Oroszország a maga részéről befejezettnek nyilvánította a háborút, emellett pedig hatalmas területekről is lemondott Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország javára. A keleti front harcai – ideiglenesen legalább is – a központi hatalmak győzelmét hozták, és így vált lehetővé, hogy a németeknek kicsivel később nyugaton még fussa egy jelentős offenzívára is.

Tovább
“Felkelő nap” az Égei-tengeren; japán rombolók császári és királyi tengeralattjárók ellen Forrás I. Világháború 

“Felkelő nap” az Égei-tengeren; japán rombolók császári és királyi tengeralattjárók ellen

Már több alkalommal írtunk a Császári és Királyi Haditengerészet korai és első világháborús szerepéről is. Esett szó a helgolandi és lissai csatákról, felfedezőutakról, kannibálokról, elsüllyedt csatahajóról, elfogott francia tengeralattjáróról és éjjeli közelharcban remekelő rombolókról is. A nagy háború során a flotta sikerrel hajtotta végre feladatát, vagyis megvédte a partokat, és a hatalmas túlerő ellenére kisebb-nagyobb támadó vállalkozásokra is futotta erejéből, amelyeket az Adrián kívüli vizeken tengeralattjárók hajtottak végre. 1917-től, a gazdasági helyzet romlása mellett az ellenséges fölény is tovább növekedett; így fordulhatott elő, hogy az őfelsége egyik búvárnaszádja japán rombolókkal került…

Tovább
Az S. M. S. Szent István elsüllyesztése Forrás I. Világháború 

Az S. M. S. Szent István elsüllyesztése

A köztudatban ma is a “legmagyarabb hajóként” tartják számon a Szent István csatahajót, amelyet 1918. június 10-én, első komolyabb bevetésén, Premuda közelében az olasz MAS-15 és MAS-21 torpedóvető motorcsónakok torpedókkal elsüllyesztették. Az 1087 fős legénységből 4 tiszt és 85 matróz vesztette életét. A támadás meglepetésszerűsége és a hajó gyors elsüllyedése miatt több konteó és megalapozatlan állítás is felmerült az árulástól a hajó rossz torpedóvédelméig. Az olaszok akkora fegyverténynek tartották sikerüket, hogy azóta is június 10. náluk a haditengerészet napja.

Tovább
Az újjászületett “dunai huszár” – a Temes monitor Forrás I. Világháború 

Az újjászületett “dunai huszár” – a Temes monitor

A közelmúltban cikkeztünk a monitor, mint hajótípus megjelenéséről és az ezzel járó forradalmi változásokról, amelyek nagyon hamar elérték az Osztrák-Magyar Monarchiát is. A USS Monitor megépítése után pár évvel, 1868-ban már nagyban készültek őfelsége első monitorainak – a későbbi Maros és Leitha/Lajta – tervei; a két páncélost 1871-ben bocsátották vízre és a következő évben álltak szolgálatba. A monarchiának, hosszú Duna- és Száva-szakasza miatt égető szüksége volt erős folyami hajókra is, és az új, kis merülésű, nagy tűzerejű egységek minden igénynek megfeleltek. A két hajót nem sokkal később újabb és újabb egységek…

Tovább
“Aki igazán nagyot üt, és először”, avagy az elsietett hadüzenet Forrás I. Világháború 

“Aki igazán nagyot üt, és először”, avagy az elsietett hadüzenet

“Az üt először, aki igazán nagyot üt, és először” – hangzott el Tyson örökbecsűje az Argo című filmben. Az idézett mondat, bár kicsit kifacsarva, de jól összefoglalja azt az alapelvet – mérj megelőző csapást az ellenségre, lehetőleg akkorát, ami elveszi a kedvét a további háborúzástól – amelyet évezredek óta hadvezérek ezrei igyekeztek több-kevesebb sikerrel átültetni a gyakorlatba. Ez vezette Zrínyi Miklós téli hadjáratát, az 1848-as schwechati csatát, de az izraeli hadvezetést is, amikor 1967-ben meglepetésszerű légicsapásokkal iktatták ki ellenséges szomszédaik fölényben lévő légierejét. Ugyanerre mutatott szép példát 1915 májusában a korábban…

Tovább
A debreceni pokolgépes merénylet – 1914. február 23. Forrás I. Világháború 

A debreceni pokolgépes merénylet – 1914. február 23.

Topor István 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görög katolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a Kereskedelmi és Iparkamara épületének, 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezését megelőző héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származásúnak hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint csomagot szeretne eljuttatni a püspöknek, amely tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, valamint a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe…

Tovább
Matrózbecsület  – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére 1918-1939 Forrás I. Világháború 

5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére

Napra pontosan, 1901. március 12-én, egy amerikai vállalkozó 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére.  Az 1838-ban Skóciában született Carnegie szüleivel 1848-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kezdetben egy orsógyárban vállalt állást, majd hírvivőnek állt. A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett…

Tovább
Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról I. Világháború 

Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még javában tombolt az első világháború. Az a fegyveres konfliktus, amely alapjaiban rengette meg az addigi európai (és világ-) rendet, és a békét követő rossz döntések és rendezések következtében előre megágyazott a második világégésnek, így joggal tekinthető a huszadik század őskatasztrófájának. A világháború centenáriuma ráirányította a hazai és nemzetközi szakma figyelmét a száz évvel ezelőtti eseményekre. 2014-től kezdődően számos kiállítás, konferencia, kötet és tudományos értekezés látott napvilágot. A huszonegyedik században azonban a legszélesebb rétegeket már az interneten keresztül lehet megszólítani. A világháló segítségével a téma iránt érdeklődők számára közelebb lehet hozni azt a világot, amely cezúrát…

Tovább
„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.”  Követjelentések az első világháború Spanyolországából Forrás I. Világháború 

„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.” Követjelentések az első világháború Spanyolországából

Miért maradt semleges Spanyolország az első világháborúban? Kísérletezett-e a két hatalmi tömb a spanyolok megnyerésével vagy legalább a közhangulat befolyásolásával? Milyen szerepet játszott az ország a békeajánlatok közvetítésében? Hogyan látták mindezt az osztrák-magyar diplomaták? És hogy került a központi hatalmak és spanyol támogatóik viszonyának középpontjába egy brüsszeli szobor?

Tovább