Itt vagy
Matrózbecsület  – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére 1918-1939 Forrás I. Világháború 

5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére

Napra pontosan, 1901. március 12-én, egy amerikai vállalkozó 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére.  Az 1838-ban Skóciában született Carnegie szüleivel 1848-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kezdetben egy orsógyárban vállalt állást, majd hírvivőnek állt. A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett…

Tovább
Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról I. Világháború 

Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még javában tombolt az első világháború. Az a fegyveres konfliktus, amely alapjaiban rengette meg az addigi európai (és világ-) rendet, és a békét követő rossz döntések és rendezések következtében előre megágyazott a második világégésnek, így joggal tekinthető a huszadik század őskatasztrófájának. A világháború centenáriuma ráirányította a hazai és nemzetközi szakma figyelmét a száz évvel ezelőtti eseményekre. 2014-től kezdődően számos kiállítás, konferencia, kötet és tudományos értekezés látott napvilágot. A huszonegyedik században azonban a legszélesebb rétegeket már az interneten keresztül lehet megszólítani. A világháló segítségével a téma iránt érdeklődők számára közelebb lehet hozni azt a világot, amely cezúrát…

Tovább
„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.”  Követjelentések az első világháború Spanyolországából Forrás I. Világháború 

„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.” Követjelentések az első világháború Spanyolországából

Miért maradt semleges Spanyolország az első világháborúban? Kísérletezett-e a két hatalmi tömb a spanyolok megnyerésével vagy legalább a közhangulat befolyásolásával? Milyen szerepet játszott az ország a békeajánlatok közvetítésében? Hogyan látták mindezt az osztrák-magyar diplomaták? És hogy került a központi hatalmak és spanyol támogatóik viszonyának középpontjába egy brüsszeli szobor?

Tovább
Gentleman acélszörnyeteggel – Páncélosok vs. páncélelhárítás I. Forrás I. Világháború 

Gentleman acélszörnyeteggel – Páncélosok vs. páncélelhárítás I.

Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második világháborúra is,…

Tovább
A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója Forrás I. Világháború 

A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója

1914. december 20-án délután lövések és géppuskasorozatok verték fel az ünnepi hangulatban leledző pólai (ma: Pula, Horvátország) hadikikötő nyugalmát. Hamarosan őrült felfordulás kerekedett: torpedónaszádok és motorcsónakok indultak meg a kikötő egy pontja felé, ahol éktelen lövöldözésbe kezdtek, a csatahajókon parancsszavak harsantak, a part pedig méhkasként bolydult fel. A ribillió oka a CURIE nevű francia tengeralattjáró volt, amely kis híján bejutott a belső kikötőbe, de miután fennakadt egy záron, legénysége megadta magát, a hajót pedig elsüllyesztették. Az eddig sem mindennapi történet azonban nem ért véget a búvárnaszád elmerülésével… Franciaország és az…

Tovább
Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja 1918-1939 I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Az 1918. november 11-én megkötött fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált a győztes angolszász hatalmak országai között. Hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy akár Veteránok Napjának, mindhárom megemlékezés eredete a 98 évvel ezelőtti eseményig nyúlik vissza, és szorosan kötődik az első világháború kollektív emlékezetéhez. A világégés ugyanakkor földrengésként hatott a dinasztikus alapokon nyugvó európai birodalmakra. A konfliktus után az addig legerősebben monarchiapárti Nagy-Britannia sem mondhatta már el magáról, hogy a királyság intézménye oly biztos alapokon áll, mint a Viktoriánus érában. 1918-ban V. György angol király első kézből figyelhette meg az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német és az Oszmán Birodalom…

Tovább
Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak Forrás I. Világháború 

Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.) Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a…

Tovább
Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…” Forrás I. Világháború 

Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…”

Ahogy arról már több ízben írtunk, a Császári és Királyi Haditengerészet nagyon szép sikereket könyvelhetett el az első világháborúban; zsákmányolt tengeralattjárót, meglepte a Monarchiát meglepni készülő olaszokat, keményen odacsapott a jóval korszerűbb hajókkal rendelkező franciáknak és megállta helyét a japánokkal szemben is. De ahogy azt Virág elvtárs is megmondta, “csapásokat adunk és csapásokat kapunk”, így a veszteségek sem kerülték el őfelsége flottáját (sem). A legismertebb kudarc, a Szent István csatahajó elsüllyesztése mellett – bár a Monarchia viszonylag kevés egységet vesztett – is akadtak kudarcos, vagy legalább is súlyos veszteségekkel járó…

Tovább
Piramisok New Yorkban I. Világháború 

Piramisok New Yorkban

Az első világháború elején a német hadsereg még tradicionális, porosz gyökerekkel rendelkező csúcsos, ún. Pickelhaube sisakban indult harcba. Már a háború elején kiderült, hogy a bőrből készült fejfedők semmiféle védelmet nem nyújtanak a modern, iparosított hadviselés által a harctérre „acélvihart” zúdító géppuskák, lövegek és aknavetők lövedékei ellen. A sisak 1916-ig maradt használatban, amikor az év elején felváltotta a már acélból készült, sokkal jobb védelmet nyújtó Stahlhelm (acélsisak). 24 ezer darab Pickelhaube sisakra azonban a leselejtezésnél különlegesebb sors várt, kalandos úton 1919-ben végül Amerikában kötöttek ki, ahol háborús trófeaként állították ki őket.

Tovább