Forrás Horthy-kor II. Világháború 

“a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a Söp-kéz” – Műegyetemista voltam a húszas években

„Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a Söp-kéz” – mondogatták annak idején a gépészmérnök hallgatók. Söpkéz Sándor az elektromotorok és elektromos vasutak tanárának nehézkes stílusa, és már-már kínosan jó ipari (és családi) kapcsolatai miatt sosem tudta megkedveltetni magát diákjaival. Ez pontosan így történt Varga László esetében is, aki 1922-1926 között koptatta a BME padjait és szívből utálta Söpkéz óráit. Mai posztunk az általa feljegyzett diákélményekből táplálkozik, s elsősorban az Ő és a mindenkori gépészmérnök hallgatók tiszteletére íródott.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten I.

A japán–kínai háború árnyékában Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország és a tenger kapcsolata nem szakadt meg 1918-ban, vagyis közvetlen tengeri kijárataink elvesztésekor. A jól képzett magyar tengerészek egy része jugoszláv vagy más külföldi hajókra került, egy részük pedig a Dunára, viszont a ‛30-as évek elejétől beinduló Duna-tengerhajózás és az újrainduló „sima” tengeri hajózás révén egyre több magyar tengerész hajózott (ismét) magyar zászló alatt. A teherhajók egy része kis méretének köszönhetően Csepelig, vagy akár Komáromig is fel tudott jönni – ezek főleg a Fekete- és Földközi-tengeren közlekedtek –, de…

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Horthy-korszak legszegényebb emberei

A Horthy-korszak megítélése a második világháborút követően rendkívül kedvezőtlen volt. A Kommunista Párt ideológusai, politikusai olyan sötét képet festettek le róla, amely akkor teljességgel ellehetetlenítette a korszak valós értékelését. A háborús vereség, az ország pusztulása mellett az 1920-as, 1930-as évek eredményei eltörpülni látszódtak. A hatalmas szociális feszültségek és létező problémák miatt a kommunista elit  által is szeretettel használt “három millió koldus országa” kifejezés olyannyira elterjedt, hogy a mai napig elevenen él a köztudatban, megnehezítve a korszak értékelését.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

“Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban

Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

Topor István   Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Mi bizalmas adatokat kérünk és így adjuk tovább”; Adalékok a Vitézi Rend nemzetvédelmi tevékenységéhez

Miklós Tamás A Vitézi Rend létrehozásának alapvetően szociális és politikai céljai voltak. Eredetileg az arra érdemesek földhöz juttatásával egy olyan, Horthy Miklóshoz lojális középbirtokos réteget szándékoztak megteremteni, amely egy esetleges külső támadás vagy belső zavargás esetén feltétlenül a hatalom rendelkezésére állhatott volna. Ezt a célt, illetve az arra érdemeseknek anyagi stabilitásának megalapozását szolgálták volna a rend tagjai számára juttatott vitézi telkek, azonban rend története során ezt a fajta földosztást nem sikerült kielégítően megoldani. 1930-ban például a vitézi telek adományozására jogosult 10.745 vitéz közül (a várományosokat nem számolva) csupán 3298 fő,…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

“Csak a monokli és a lakkcipő hiányzik róla” – Dr. Feimer László tündöklése és bukása

Adott egy tehetséges haditechnikus, aki a 20. század első negyven évében szószerint a semmiből építette fel életét. Dr. Feimer László, az Amerikát, Európát megjárt, négy nyelven beszélő műszaki értelmiségi szaktudásából még az újjáépítés időszakában is hasznot húzott az állam – volt, hogy ingyen. De miután 1948-ban a szelek kezdtek igencsak másfelé fújni, az ezredes körüli légkör néhány röpke éven belül megváltozott. Feimer László életpályája igazi huszadik századi magyar történet, amelynek képlete igazán egyszerű: rövid idő alatt a földig rombolni egy ember évtizedeken keresztül, szorgalmas munkával és kitartással felépített életét.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Visszatért a Délvidék! Szegedi sajtóvisszhang

Rátfai Emese Judit A II. világháború eseményei 1941. március–április fordulóján még nem érintették Szegedet, de a fenyegetettség már érzékelhető volt. 1941. április 3-án felhívás jelent meg a Délmagyarország című „keresztény politikai napilapban”: „Felhívás a város közönségéhez! A lakóházak légoltalmának szabályozása ügyében kiadott 81.800/1940. évi honvédelmi miniszteri rendelet alapján a város légoltalmi parancsnoka felhívja a város közönségét, hogy az elsötétítéshez szükséges eszközöket és anyagokat azonnal helyezze kész állapotba, hogy az elsötétítésre vonatkozó rendelet kiadásától számított két órán belül a lakóházak és egyéb építmények elsötétítése végrehajtható legyen. Aki ennek a rendelkezésnek nem…

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

Murder Me! – A Steinherz Rudolf gyilkosság

Bár a betyárvilágnak ekkorra már rég bealkonyult, az Alföld az 1930-as években sem volt mentes a brutális és rejtélyes bűnügyektől. Ezek közül az egyik legfurcsább a Steinherz Rudolf-ügy, amely a hazai mellett a külföldi sajtó figyelmét is felkeltette. Ez nem is csoda, hiszen az eset minden további nélkül szerepelhetne egy CSI epizód forgatókönyveként is, ugyanis az 51 éves kecskeméti borkereskedő önmaga ellen fogadott bérgyilkost…

Tovább