„Úgy éreztük, minden nap ezer évig tart” – a koreai háború első hónapjai Szöulból nézve Forrás Hidegháború 

„Úgy éreztük, minden nap ezer évig tart” – a koreai háború első hónapjai Szöulból nézve

Baranyi Tamás Péter Az „elfelejtett háborúként” is emlegetett koreai háború egy olyan konfliktus, ami napjainkban sem ért még véget: Észak legutóbb 2014-ben üzent hadat Délnek, igaz, csak „félig”, bármit jelentsen is ez. Az 1950–53 között zajló vérfürdő fordulatos története során a fővárost, Szöult ötször is megostromolták, négyszer gazdát cserélt. Mindez 10 hónap leforgása alatt történt, és valójában csak a háború kezdeti szakaszát jelentette. Ebben a cikkben Szöul első két ostroma, valamint a kínai „önkéntesek” megjelenése lesz előtérben. Hogy megértsük a koreai háborút, kicsit hátrébb kell lépnünk az ország történetében. Az…

Tovább
Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda Forrás Hidegháború 

Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda

Egyiptomban idén januárban nemcsak a nílusi forradalom kitörésének (2011. január 25) volt az évfordulója, hanem egy negyven évvel ezelőtt kirobbant lázadásnak is. Egyes helyeken “kenyérintifádának”, máshol “tolvajforradalomnak” nevezett eseménysorozat volt az “arab tavasz” előtt az egyik legnagyobb, legvéresebb és legkiterjedtebb rendszerellenes megmozdulás a közel-keleti országban. Jelen szakcikk célja az 1977. január 18. és 21. közötti történések bemutatása és az éhséglázadást kiváltó politika-gazdasági okok elemzése. A nagy hátraarc A negyedik arab-izraeli – vagy más névvel a jom kippuri – háború (1973) után az egyiptomi gazdaság nehéz helyzetbe került, ami miatt jelentős változások vették…

Tovább
Tömegoszlatás géppisztolyokkal – tragédia a „Wujek” bányánál Forrás Hidegháború 

Tömegoszlatás géppisztolyokkal – tragédia a „Wujek” bányánál

1981. december 16. a lengyelországi hadiállapot legvéresebb napjaként vált hírhedtté. A katowicei „Wujek” bánya munkásainak ekkor már három napja tartó tüntetését ugyanis ezen a napon kísérelték meg feloszlatni a lengyel hadsereg és milícia egységei. Az összecsapások során, máig vitatott körülmények között, a karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a bányászokra 9 főt megölve és 23 főt megsebesítve közülük. Az ország tragikus gazdasági helyzetének hatására Lengyelországban az 1980-as évek elejére egyre jobban megrendült a kommunista állampárt hatalmi helyzete. Az egyre súlyosabb belpolitikai válság hatására 1981 őszén Stanisław Kania főtitkárt – alig egy évvel…

Tovább
Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében Hidegháború Kult 

Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében

A több évszázados múltra visszatekintő brit – ír szembenállás 1969-ben új fordulatot vett. Ekkor kezdődött a hivatalosan 2005-ig tartó “Leghosszabb Háború”, vagy ahogy a britek nevezték, a bajok, zavargások (“The Troubles”). Az Észak-Írországban élő, másodrendű polgárként kezelt katolikusok 1967-ben alapították meg az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetséget (Northern Ireland Civil Rights Association), amely céljai közt szerepelt a katolikusokkal szembeni diszkrimináció felszámolása és a jogegyenlőség megteremtése.

Tovább
Kétes örökség: Hatvan éves az Eisenhower-doktrína Hidegháború 

Kétes örökség: Hatvan éves az Eisenhower-doktrína

Az 1957. január 5-én meghirdetett Eisenhower-doktrína a kevésbé ismert amerikai doktrínák közé tartozik, amely hivatalosan rövid ideig volt érvényben, nem terelte új mederbe az amerikai külpolitikát és igazából az ötvenes évek nemzetközi eseményeire adott – egyes történészek szerint – megkésett választ. Azonban a doktrínával vált a Közel-Kelet a két szuperhatalom között dúló hidegháborús összecsapásának egyik legfontosabb helyszínévé. Továbbá olyan következményekkel járt az amerikai-arab viszonyra nézve, amelyek hatásai a mai napig érezhetőek a régióban. Szovjet expanziótól való félelem Sztálin uralma idején a Szovjetunió nem érdeklődött túlságosan a Közel-Kelet iránt. Egyetlen célja volt Nagy-Britannia…

Tovább
Szénért bakancsot? Egy ruházati akció története Tatabányán (1945. augusztus – október) Forrás Hidegháború 

Szénért bakancsot? Egy ruházati akció története Tatabányán (1945. augusztus – október)

Macher Péter A II. világháború magyarországi harcai 1945 tavaszára lezárultak. A közellátási problémák azonban továbbra is igen súlyosak voltak az élet minden területén; a ruházati cikkek esetében éppen úgy, mint az élelmezés vonatkozásában. A hiányosságok fokozottan éreztették hatásukat a termelő iparvidékeken, hiszen a munkásságtól elvárták a megfeszített munkát az ország újjáépítése érdekében. Csakhogy az elemi létfeltételek biztosítása nélkül nem lehet megfelelő munkát végeztetni se. A hiánycikkek pótlására a hatóságok, vállalatok és egyéb szervezetek különböző akciókat szerveztek, amikkel az adott körülmények között felemás eredményeket értek el. Jelen írásban egy ilyen művelet…

Tovább
“(…) maradjon csak az árulónak az egész nép megvetése” – egy vadászgépes dezertálás margójára Forrás Hidegháború 

“(…) maradjon csak az árulónak az egész nép megvetése” – egy vadászgépes dezertálás margójára

Korbban már írtunk arról, hogy többen kísérelték meg “függőlegesen átkarolni” a vasfüggönyt, vagyis légi úton átjutni a hidegháború egyik jelképévé vált határzáron. 1956 nyarán egy polgári gép eltérítésével többen sikerrel jártak, pár nappal a forradalom kitörése előtt azonban tragédiába torkollott a gépeltérítési kísérlet. A civilek mellett több katonai pilóta, illetve repülőműszaki katona is ezt az utat választotta. 1969-ben és 1970-ben, néhány hónapos eltéréssel két pilóta is Olaszországba menekült MiG-15-ös vadászgéppel. Mi most a második esetet járjuk körül, néhány korabeli újságcikk segítségével. A vadászrepülővel dezertálók esetében súlyosbító körülménynek számított, hogy ilyen…

Tovább
Trópusi vihar: ütközet az ültetvényeken Forrás Hidegháború 

Trópusi vihar: ütközet az ültetvényeken

A második indokínai háború – vagyis amit mi vietnami háborúként ismerünk – kevéssé ismert vonatkozása, hogy abban az amerikai (és persze vietnami) csapatok mellett ausztrál, thaiföldi, dél-koreai és Fülöp-szigeteki katonák is harcoltak, nem beszélve az Észak-Vietnamban burkoltan, de jelenlevő szovjet tanácsadókról. Cikkünkben Ausztrália háborús részvételéről, egész pontosan a Long Tan-i gumiültetvényen lezajlott összecsapásról lesz szó. A szövegben kiemelten szereplő idézetek Harry Smith alezredes (a cikkben szereplő 6. zászlóalj D század egykori parancsnoka) visszaemlékezéséből származnak. Vietnam – Kambodzsával és Laosszal egyetemben – 1945 előtt Francia Indokína részét képezte. A helyzetet az 1940-es japán…

Tovább
A történelem szorítójában Forrás Hidegháború 

A történelem szorítójában

Papp László, háromszoros olimpiai bajnok és profi Európa-bajnok ökölvívó Puskás Ferenc mellett a legismertebb magyar sportolók egyike. Közel  fél évszázados karrierje alatt sportolóként és edzőként is sikerült maradandót alkotnia. Egymás után háromszor nyert olimpiát (1948, 1952, 1956), és 27 győzelem/2 döntetlen mérlegével profiként is veretlen maradt. Pályafutása lényegében politikai okok miatt szakadt félbe, a kommunista vezetés nem engedte tovább versenyezni, így a világbajnoki címért nem szállhatott ringbe.  Bár népszerűsége – meccsei közvetítéseit a fél ország hallgatta – hatalmas volt, megmaradt annak az “angyalföldi srácnak”, aki kezdetben volt; visszahúzódó életet élt,…

Tovább
Ljudmila Pavlicsenko, a történelem legeredményesebb női mesterlövésze Hidegháború II. Világháború 

Ljudmila Pavlicsenko, a történelem legeredményesebb női mesterlövésze

A németek 1941 nyarán a Szovjetunió ellen végrehajtott támadását követően a szovjet vezetésnek minden erőforrását mozgósítania kellett, hogy szembe tudjon szállni az országot elárasztó Wehrmachtal. Az emberhiány miatt sok nőt is besoroztak a hadseregükbe: a források szerint mintegy nyolcszázezer nő szolgált katonaként  a Vörös Hadseregben. Belőlük nagyjából kétezren mesterlövészek lettek – nem véletlenül, hiszen a nőket a férfiakénál nagyobb monotonitástűrésük és kiváló finommotorikus képességeik különösen alkalmassá teszik erre a feladatra. Nem csoda, hogy a kétezer hölgy körülbelül tizenkétezer ellenséges katonát lőtt ki. Az ilyen szép munkát végző női mesterlövészek között is volt azonban…

Tovább