Amikor a nemzetközi helyzet megint Vietnamban fokozódott…

…Akkor Magyarországnak is állást kellett foglalnia, hogy kinek az oldalán áll. 1979 év elején Vietnamban ismét eldördültek a fegyverek. A huszadik század során már több háborút átélt országot ezúttal a nem is olyan régen még baráti Kínai Népköztársaság lepte meg, noha Pekingnek sem lehetett ismeretlen az a tény, hogy aki Vörös-folyó vagy a Mekong környékére küldi a katonáit, az gyakran vérző fejjel tér vissza a kiindulási helyére. Magyarország számára a korábbi, franciák és amerikaiak (no meg az ausztrálok) elleni harc tiszta ügy volt: a volt gyarmatok harcát az imperializmussal szemben…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Bazi nagy görög mentőcsomag; Marshall harvardi beszédétől a korinthoszi csatornáig

Baranyi Tamás Péter 70 évvel ezelőtt indult útjára minden idők legnagyobb amerikai mentőcsomagja, a Marshall-terv. Görögország egy kicsit mindig a tönk szélén állt, de a világháború és a polgárháború után tényleg nem látszott a fény az alagút végén. 1947-ben Nagy-Britannia jelezte az USA-nak, hogy nem tudják tovább finanszírozni az országot. Amerika először a Truman-elv, majd a Marshall-terv keretében próbált meg életet lehelni a görög gazdaságba. Ennek sokan örültek, sokan pedig panaszkodtak – ez 2008 és 2015 után aligha meglepő. A harvardi beszéd 70. évfordulóján forrásokat közlünk a Marshall-terv egyik legfontosabb…

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Smárolni demokratikus – Japán amerikanizálása 1945 után

Baranyi Tamás Péter Május 23. Japánban egy nálunk kevéssé ismert ünnep: a csók napja, amikor fiatal párok tömegei ünnepelnek csókolózással, igaz, néhányuk csak egy üvegfelületen át. Hogy mindez hogyan alakult ki, és főleg, hogy miként lett Japán a világ egyik legzárkózottabb, a hangsúlyt a katonai erényekre fektető nemzetből Ázsia legbékésebb és legnyugatiasabb társadalma? Természetesen ennek is a hidegháborúhoz, és a szigetország amerikai megszállásához van köze. Különös fegyverletételtől ajánlott csókolózásig és „demokratikus fürdőruháig” – Amerika Japánban.

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Az elbai kézfogástól a berlini kettős gyilkosságig

Baranyi Tamás Péter A hidegháború eredetéről szóló historiográfiai vita évtizedekre nyúlik vissza. Lényegében nehezen érthető ugyanis, hogy nagyobb ellenséges gesztusok és indulatok nélkül hogyan válhatott az 1945 májusában még szívélyes szovjet–amerikai viszony nyílt ellenségeskedéssé legkésőbb egy éven belül. Az egymással szemben felsorolt okok és időpontok között könyv terjedelmű okfejtés nélkül nem lehet igazságot tenni – viszont megállapíthatjuk azt, hogy egy kicsit mindegyik ok közrejátszott. Ennek az írásnak a célja nem is az okok vizsgálata, hanem az, hogy bemutassuk, hogyan látszott „alulnézetből”, a Németországban állomásozó amerikai katonák szemszögéből az egyre haragosabb…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Állandó célkeresztben; Egyiptom, ahol államfőnek lenni nem egy életbiztosítás

A közelmúltban nagy vitát kavart Egyiptomban annak a 292 fegyveresnek a pere, akik a vádak szerint meg akarták ölni az ország jelenlegi elnökét, Abdel Fattáh al-Szíszít.[1] Két merényletet terveztek ellene: egyet a mekkai zarándoklat (hadzs) alatt; a másik merényletet pedig hat iszlamista rendőrtiszt és egy fogorvos akarta végrehajtani Egyiptomban.[2] Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra a tényre, hogy Egyiptom történelmében meglepő gyakorisággal kovácsoltak tervet az ország vezetőjének meggyilkolására, amit aztán gyakorlatban is igyekeztek megvalósítani. Ennek a cikknek a célja bemutatni a legjelentősebb, egyiptomi államfők ellen elkövetett – tervezett és…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A Szabad Európa Rádió megalapítása és első évei

A Szabad Európa Rádióról szinte mindenki hallott, elsősorban az 1956-os tevékenysége miatt. Ez az adó közvetített a leghitelesebben a forradalmi eseményekről, és buzdította az emigrációból az itthoni magyarokat a kitartásra. Sokaknak talán a gyerekkori mesékből is ismerős lehet a Szabad Európa, hiszen a nagyszülők a régi rádiókon esténként titokban próbálták behozni a zavarások miatt sercegő adót, hogy a világ dolgairól „más szemszögből” is tájékozódjanak. De mi is volt valójában a Szabad Európa Rádió? Hogyan jött létre és kinek volt a szócsöve? Kik dolgoztak a szerkesztőségben és mennyire mondható el, hogy…

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Világsztár a Szovjetunióból

Az 1960-as évek elejére a hidegháborús nyomás meglehetősen nagy volt úgy a nyugati, mint a kommunista országokon. Igaz ugyan, hogy Sztálin 1953-ban meghalt, de utóda, Nyikita Szergejevics Hruscsov csak három évvel a diktátor halála után vehette át a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának főtitkári posztját – ez a tény pedig önmagában is elég bizonyíték arra, hogy az újdonsült vezető helyzete korántsem volt stabil, és párton belüli ellenfeleit csak igen lassan tudta legyőzni.

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Kémek harca; A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége és a magyar állambiztonság

Ha kémekről hallunk, elsősorban James Bond, az amerikai filmek hidegháborús hősei és hihetetlennek tűnő, veszélyes kalandok jutnak eszünkbe. De mi történt valójában, amikor a 007-es ügynök karaktere még meg sem született, a CIA pedig csak tanulta a szakmát? Egyebek mellett a Horthy-korszakban kiképzett hírszerzők vívtak életre-halálra menő harcot a kommunista magyar állambiztonsági szervekkel.

Tovább
Forrás Hidegháború 

A sosemvolt lázadás, avagy vadászat a Sztorozsevoj fregattra

Hivatalosan a Szovjetunióban minden annyira szép és jó volt, hogy teljesen okafogyottá váltak a tüntetések és lázadások. Ez alól természetesen kivételt képeztek azon esetek, amikor – még a kezdet kezdetén – az osztályharcos eszméket magukévá tevő munkások és katonák fellázadtak gonosz elnyomóik ellen; ez esetben a lázadás egy teljesen elfogadott eszköznek minősült. A tengerészek – részben mert viszonylag sokan vannak kis helyen összezárva, és a hadviselés módszerei miatt unatkozni is szoktak – amúgy is “hajlamosabbak” a lázadásra, ezt akár a cattarói matrózlázadás, illetve a Német Császárságot alapjaiban megrengető kieli matrózfelkelés is…

Tovább
Hidegháború képes történelem Szocializmus 

„Gondolkozz!” – propagandaháború Lengyelországban

Az ellenzéki Szolidaritás mozgalom életre hívása, erősödése, tömegmozgalommá, majd pedig független szakszervezetté való válása felkészületlenül érte az Lengyel Egyesített Munkáspárt (LEMP) vezetőségét, amely – az erőszakos fellépések mellett – média monopóliumát is a mozgalom lejáratására kívánta felhasználni. Részben kormánypárti sajtó támadásaira válaszul, részben pedig a társadalom minél szélesebb rétegének a megszólítása érdekében a Szolidaritás is fokozta saját illegális kiadványainak és szórólapjainak a terjesztését.

Tovább