Forrás II. Világháború Szocializmus 

„A reakció romlott törpéje” – Kommunista propaganda Lengyelországban 1945-ben

1945 júliusára a „lengyel kérdés” megoldása a legjobb irányban haladt a legfelsőbb szovjet vezetés számára. A februárban megtartott jaltai tárgyalások során az angolszász vezetők Moszkva érdekszférájába sorolták Lengyelországot. Berlin bevételével és náci a Németország kapitulálásával a Szovjetunió szövetségesei oldalán diadalmaskodott az európai hadszíntéren. Lengyelországban mindeközben szovjet nyomásra megalakult a Nemzeti Egység Ideiglenes Kormánya (Tymczasowy Rząd Jedności Narodowej), amely megnyitotta az utat az akkortájt éppen Lengyel Munkáspártnak hívott (PPR – Polska Partia Robotnicza) lengyel kommunista párt másfél évvel későbbi hatalomátvétele előtt.

Tovább

Zsiga bácsi és a szocialista nemzeti egység

 Az 1970-es évek elejétől, igaz korlátozottan, és a korabeli politikai sallangokat nem mellőzve, de lehetővé vált az 1945 előtti időszak hivatalos szempontoktól némileg eltérő kutatása is. Elég csak Nemeskürty István 1972-ben megjelent Requiem egy hadseregért című könyvére gondolni, amely azóta több esetben is túlhaladott nézetei mellett korszakalkotó műnek számít. Megszólalhattak benne egykori tisztek és honvédek, és közel 30 év után újra lehetett beszélni a Don-kanyarban elesett honvédekről. Természetesen ennek is ára volt, a megszólalók nem kerülhettek el bizonyos sztereotípiákat (pl.: “a hadsereget meghalni küldték a frontra”), amelyek közül sok ma…

Tovább
Forrás Középkor 

Törjön el a lábad szára – honnan ered a négy folyó?

Általánosan ismert, hogy történelmi címerünk négy ezüstsávja a négy nagy folyamra utal, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Hasított pajzs, a jobb oldali mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott – ez már napjaink államcímerének heraldikailag pontos leírása. Vajon mikortól adatolható a fenti azonosítás? Középkori örökségről van-e szó vagy egy alig másfél száz éves hagyományról? Írásomban ennek járok utána.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

Topor István   Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább
19. század Forrás 

Gyömbér János, „Az Alvó Magyar” – Egy amerikás hosszú alvással nyert népszerűsége

Puskás Péter Az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb méretű népességmozgása a XIX. század első felében vette kezdetét, melynek során eddig soha nem látott embertömeg indult el Európából egy jobb élet reményében. A migráció a századfordulón tetőzött, amikor Európa természetes szaporulatának mintegy 20 %-a hagyta el a kontinenst. A XX. század kezdetére 17 millió, majd a húszas évekig összesen 27 millió ember hagyta el az öreg kontinenst.1 Ez a számarány nagyságrendileg megegyezik az Európában hetedik legnépesebb ország, Spanyolország mai lélekszámával. A legfőbb tengerentúli célpont természetesen a lehetőségek országa, az Amerikai Egyesült Államok…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Osztrák-magyar haditengerészek kínai és japán fogságban

Kevéssé ismert, hogy bár Ausztria-Magyarországot semmiképp sem lehetett tengeri nagyhatalomnak tekinteni, a kettős monarchia erős flottával rendelkezett és tengerészei eljutottak a világ legtávolabbi pontjaira is. Az első világháború kitörésekor a Kaiserin Elisabeth védett cirkáló Kínában állomásozott és német csapatokkal együtt vett részt Csingtao (Quingdao) védelmében, amelyet japán és brit egységek ostromoltak. A város elfoglalása után számos tengerész, köztük sok magyar került Japánba hadifogolyként, ahonnan csak évekkel a háború vége után jutottak haza.

Tovább
Forrás kora-újkor 

Oszmán faluhódoltatás a 17. századi királyi Magyarországon, és a hódító levelek tipológiája

Illik Péter Az oszmánok folyamatosan hódoltattak falvakat a magyar végvárrendszer mögött, hiszen az nem volt „hermetikusan” lezárt fal, amelyen ne lehetett volna áthatolni.1 A faluhódoltatás és a hódoltsági peremvidék kiterjesztésének fő eszköze természetesen a falusiak megfenyegetése vagy megrablása volt.2 Ezután a „megpuhított” falu már egyezkedésre kényszerült: általában a falubíró és esküdtei mentek tárgyalni a szpáhival (török földbirtokos). A török adók megfizetése viszonylagos védelmet biztosított a falusiaknak, de egyrészt nem mentesítette őket az emelkedő adók terhe alól, másrészt gyakran bújtatott adókat is kellett fizetniük, például az oszmánok falusiakat raboltak el, akiket…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Mi bizalmas adatokat kérünk és így adjuk tovább”; Adalékok a Vitézi Rend nemzetvédelmi tevékenységéhez

Miklós Tamás A Vitézi Rend létrehozásának alapvetően szociális és politikai céljai voltak. Eredetileg az arra érdemesek földhöz juttatásával egy olyan, Horthy Miklóshoz lojális középbirtokos réteget szándékoztak megteremteni, amely egy esetleges külső támadás vagy belső zavargás esetén feltétlenül a hatalom rendelkezésére állhatott volna. Ezt a célt, illetve az arra érdemeseknek anyagi stabilitásának megalapozását szolgálták volna a rend tagjai számára juttatott vitézi telkek, azonban rend története során ezt a fajta földosztást nem sikerült kielégítően megoldani. 1930-ban például a vitézi telek adományozására jogosult 10.745 vitéz közül (a várományosokat nem számolva) csupán 3298 fő,…

Tovább
Forrás I. Világháború képes történelem 

Uralkodói terepszemle – 11 harctéri fotó az első világháború koronás főiről

Az első világháború alatt a hadban álló nemzetek uralkodói, valamint állam- és kormányfői számos alkalommal személyesen látogatták meg katonáikat a harcmezőkön vagy akár a lövészárkok sarában. A több mint négy évig tartó konfliktus az egyszerű katonák mellett a koronás fők jól megszokott életét is megváltoztatta, bár természetesen nem olyan mértékben, mint a lövészárkokban szenvedőkét.

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Tűzijáték” Póla fölött; a Citta di Jesi utolsó bevetése

Bár repülőeszközöket szórványosan az első világháború előtt is bevetettek (a felderítésen kívüli) katonai célokra – itt elég az olasz-török háború líbiai eseményeire, vagy a mexikói polgárháborúra gondolni, ahol már légiharcok is zajlottak, igaz csak puskával – az igazi “nagyüzemi” alkalmazásra az első világháború biztosított lehetőséget. A korban ugrásszerűen fejlődtek a repülőgépek, de mellettük ekkor még nagy jelentőséggel bírtak a léggömbökből továbbfejlesztett merev vagy félmerev szerkezetű léghajók, köznapi nevükön zeppelinek. Mai posztunkban egy ilyen, olasz felségjelzésű légi alkalmatosság utolsó bevetését mutatjuk be.

Tovább