1956 20. század Forrás 

A megtorlás arcai

Amióta 1956-os perekkel foglalkozom, többször szegezték nekem a kérdést, hogy minek azt kutatni, hiszen már mindent feltártak, mindet ismerünk. Sokáig magam is ebben a hitben voltam, de a peranyagok áttanulmányozása során gyorsan megváltoztattam álláspontom. Mert még ha a nagyobb, vagy politikai szempontból fontosabb pereket – Nagy Imre és társai, Dudás József és társa, Földes Gábor és társai – ismerjük is, a kisebb perekről jóformán semmit sem tudunk. A legtöbb 56-os kivégzett megmarad a „két évszám, egy (vagy több) vádpont” szintjén. Legalább ennyire ismeretlenek a megtorlást végrehajtók is.

Tovább
Forrás 

Úti élmények Magyarországon

Johann Centurius von Hoffmannsegg gróf szász természetbúvár 1793-1794-ben járt Magyarországon. Nem csupán ásványokat, rovarokat és madarakat gyűjtött, hanem érdekes tapasztalatokat is, amelyekről rendre beszámol a nővéréhez intézett leveleiben. Az itteni viszonyokat összevetette az otthoniakkal és néha bizony Szászország maradt alul. Az első jó pont mindjárt a postakocsi-szolgálat volt, ami mindössze két nap alatt ért Bécsből Budára (az már kevésbé hízelgő, hogy azt írja, semmi érdekeset nem látott útközben). Első itteni levele július 3-án kelt. „Buda a Duna nyugoti oldalán fekszik, Pest éppen vele szemben, mint Neustadt és Drezda. A két…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Retró játékok 1.: A műanyag E.T. és a Moncsicsi

Tóth Eszter Zsófia Barbie baba, Moncsicsi, E.T. – a 80-as évek slágerjátékai. Mindegyik a vágy titokzatos tárgya a korabeli gyermekek számára. És a hiánygazdaságból adódóan történeteink sokszor arról szólnak, hogy mennyire nehéz volt hozzájutni egy igazi példányhoz. Nyugati barbiehoz, nyugati Moncsicsihez. És persze nem mehetünk el szó nélkül a szocialista időszakbeli találékonyság mellett sem: ha nem is úgy nézet ti teljesen, mint az eredeti játék, de volt műanyag, fröccsöntött magyar változata a termékeknek. Egy darabka Nyugat, amit E.T. esetében a film szimbolizált, ahol először láthattunk Halloweent például és M&M’s cukorkát….

Tovább
1956 20. század Forrás 

A megtorlás fogaskerekei – konferenciabeszámoló

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legismertebb, és talán legjobban kutatott fejezete. Az események rekonstrukciója és a résztvevők felkutatása már közvetlenül a forradalom után megkezdődött, igaz ekkor a hatóságok gyűjtötték az adatokat, többnyire célzatosan úgy, hogy azzal előzetesen kidolgozott koncepciójukat igazolják. A nyomozók rengeteg fényképet, újságcikket gyűjtöttek össze a megtorláshoz, amelyek – hasonlóan a (tanú)vallomásokhoz és az egyéb tárgyi bizonyítékokhoz – ma nagy segítségére vannak a kutatóknak. A vizsgálatok és perek természetesen nem tekinthetőek igazi tényfeltáró eljárásoknak, hiszen azok döntő többsége politikai szándékkal, közvetlen politikai irányítás mellett…

Tovább
Forrás 

20 éve történt: tömegmészárlás az Aranykéz utcában

A rendszerváltás után azt hihettük: a szovjet kivonulást követően, idegen megszállástól mentesen, a demokrácia által biztosított békében és biztonságban élhetünk, a nyugati civilizáció felé közeledve. A 90’-es évek közepére a harmóniát fokozatosan kezdték felváltani a permanens utcai leszámolások, robbantások, alvilági bandaháborúk. Az alvilági merényletek tetőpontját az 1998-as esztendő hozta: rekord mennyiségű mészárlásokról szóltak a híradások, 28 (!) robbantásos akciót vetettek be egymás leszámolására a különféle szervezett bűnözői csoportok. A detonációs akciók közül kiemelkedik az éppen 20 éve történt Aranykéz utcai eset, amely az első olyan maffia-leszámolás volt Magyarországon, ahol ártatlan,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A telefonfülkék és a vonalas telefonok elsüllyedt világa- visszapillantás a szocialista időszak vonalas telefonjaira

Tóth Eszter Zsófia Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de a szocialista időszakban csak úgynevezett vonalas telefon vagy más néven vezetékes telefon volt, amelyhez alig lehetett hozzájutni. A telefonvonalak korlátozottan álltak a fogyasztók rendelkezésére, részben a hiánygazdaság sajátosságai miatt, így telefonnal rendelkezni státusszimbólumnak számított. Aki rendelkezett telefonnal, annak kábelen keresztül vezették be a lakásba a szolgáltatást és a telefonkészüléket a falba kellet bedugni. A készüléket érdemes volt úgy elhelyezni, akár egy telefonasztalkára, hogy telefonálás közben le lehessen mellé ülni, ugyanis nem tartozott hozzá hosszú zsinór, így telefonálás közben mást csinálni – mondjuk…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Mindenféle csehszlovák szervezkedésről

Csehszlovákia (vagy akkori hivatalos nevén Cseh-Szlovákia) 1939. március 15-én történő megszűnése után nem volt egyértelmű, hogy újjá fog-e éledni az ország. Az év nyarára azonban megindultak olyan szervezkedések, amelyek az állam restaurációját tűzték ki célul, és hasonló módon kívántak működni, mint tették azt az első világháborúban. Akkor politikai lobbitevékenységgel kívánták az emigránsok elismerni, hogy Csehszlovákiának van helye a térképen, és katonai alakulatokkal szervezésével is érvényt kívántak juttatni elgondolásaiknak. Bár Közvetlenül a második világháború kitörése előtt még egységes csehszlovák emigráns mozgalomról nem lehetett beszélni,  a magyar politikusok mindenesetre rendelkeztek némi ismerettel…

Tovább
Forrás kora újkor 

A Tenger Vérebei, mint nemzeti hősök: kalózkodás az Erzsébet-korban

A százéves háború után Angliában belharcok és viszályok sora következett, így a szigetország a XV. és XVI. század eleji földrajzi felfedezéseket szinte teljesen passzívan szemlélte. A XVI. század közepétől azonban a Tenger Vérebeiként emlegetett kalózoknak köszönhetően már vetélytársként tűnt fel a spanyolok és a portugálok mellett.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Apák gyesen és a bébiétel a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia 1978-ban még csak a svédországi lehetőségről számolhatott be – a kis színes hírek között – a Népszabadság: „A tavaly született svéd csecsemők több mint tíz százalékának édesapja maradt otthon, hogy gondját viselje gyermekének — hozta nyilvánosságra az adatot a svéd kormány. Az újszülöttekről való gondoskodásra kivehető 210 napos szabadságot biztosító törvény adta lehetőséggel tavaly hatezer svéd apa élt — átlag 40 napig.”[1] Annak ellenére, hogy a szocialista időszak hivatalos beszédmódjában a nők és férfiak egyenlőek voltak, apák gyesre csak az 1980-as években mehettek és akkor is még…

Tovább