Forrás II. Világháború 

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten II.

A “Nyugat”-on a helyzet változik Ahogy arról már korábban is írtunk, a második világháború (illetve kisebb mértékben már a japán-kínai háború) kitörése csúnyán derékba törte a 30-as évek közepétől virágzásnak induló magyar kereskedelmi hajózást. A Duna-tengerjárók 1940-től kiszorultak a Földközi-tengerről, majd 1941-től német bérletben végeztek hadiszállításokat a Fekete-tengeren. Sajátságosabb volt a “sima” tengerjárók helyzete, amelyek egy része a szövetségeseknek szállított; a Keletet a magyar zászló ellenére 1940-ben el is süllyesztették a németek, több hajó pedig (például a Turul vagy a Szent Gellért) semleges panamai zászló alá került, de ilyen minőségében…

Tovább
Cigányság Forrás 

Csalog Zsolt „alulnézeti pozíciója”

A Romológia folyóirat olvasóinak bizonyára Csalog Zsolt neve hallatán mindenekelőtt a Kilenc cigány és A cigányon nem fog az átok című kötetei jutnak az eszébe, vagy az, hogy a Kemény István nevével fémjelzett cigány kutatás meghatározó egyéniségeként járta az országot. Nem is beszélve a cigányság tarthatatlan helyzetét bemutatni szándékozó tanulmányairól, vagy hol a cigányság helyzetének megoldását sürgető, hol a jogaikért síkraszálló publicisztikáiról. Soltész Márton Csalog Zsolt című kötetét olvasva kitárul az ember előtt az élettörténet és maga a teljes életmű, aminek csak egy szeletét képezték az imént említett munkák. A…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

“a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a Söp-kéz” – Műegyetemista voltam a húszas években

„Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a Söp-kéz” – mondogatták annak idején a gépészmérnök hallgatók. Söpkéz Sándor az elektromotorok és elektromos vasutak tanárának nehézkes stílusa, és már-már kínosan jó ipari (és családi) kapcsolatai miatt sosem tudta megkedveltetni magát diákjaival. Ez pontosan így történt Varga László esetében is, aki 1922-1926 között koptatta a BME padjait és szívből utálta Söpkéz óráit. Mai posztunk az általa feljegyzett diákélményekből táplálkozik, s elsősorban az Ő és a mindenkori gépészmérnök hallgatók tiszteletére íródott.

Tovább
Forrás I. Világháború 

A „lovasság” visszatérése az első világháborúba – A Lincoln Egyestől az „Anyáig”

101 éve, hogy 1916 szeptemberében kigördültek a történelem színpadára és a Nagy Háború véráztatta csatatereire a világ első harckocsijai. Az új fegyvernem létrehozásának érdeme Nagy-Britanniáé, a cikk első részében a brit páncélosok prototípusáig, a Mother megjelenéséig tartó időszakot tekintjük át, majd a következő fejezetben az 1916. szeptember 15-i első bevetésig tartó szakaszt fogjuk megismerni.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten I.

A japán–kínai háború árnyékában Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország és a tenger kapcsolata nem szakadt meg 1918-ban, vagyis közvetlen tengeri kijárataink elvesztésekor. A jól képzett magyar tengerészek egy része jugoszláv vagy más külföldi hajókra került, egy részük pedig a Dunára, viszont a ‛30-as évek elejétől beinduló Duna-tengerhajózás és az újrainduló „sima” tengeri hajózás révén egyre több magyar tengerész hajózott (ismét) magyar zászló alatt. A teherhajók egy része kis méretének köszönhetően Csepelig, vagy akár Komáromig is fel tudott jönni – ezek főleg a Fekete- és Földközi-tengeren közlekedtek –, de…

Tovább
Forrás kora-újkor 

Férfiak és nők, boszorkányság és varázslás: néhány érdekesség a finnországi boszorkányperekről

Bea Csaba Az alábbiakban néhány érdekességet, valamint kevéssé ismert konklúziót ismertetek a finnországi boszorkányság kutatásával kapcsolatban, illetve a magyarországi boszorkányüldözés-történettel kapcsolatos, néhány jellegzetességre koncentráló komparációra térek ki. Egy 1965-ben megjelent Finnország történetéről szóló könyvben mára már elavult adatokat olvashatunk a Finnországban (a vizsgált korszakban még a Svéd Királyság alá tartozó Finn Nagyfejedelemségben) lezajlott boszorkányperekről. Eszerint a 17. században mintegy 200 pert folytattak le. Legalább 50 halálbüntetést szabtak ki boszorkányságért. A legtöbb elítélt idős nő volt. A bírák általában toleránsabbaknak bizonyultak, mint azok a papok, akik gyakran képviselték a vádat. A…

Tovább
Forrás Ókor 

Szépirodalom az ókori Egyiptomban

Az ókori egyiptomi elbeszélő irodalom már írásbeliségük kezdetén megjelent. A szövegek töredékessége, illetve a szerzők nevének és a szöveg keltezésének hiánya azonban sok problémát okoz. Korának megállapításában segítség lehet a szöveg nyelvtana, nyelvezete, esetleg korábbi vagy korabeli események említése. A kutatást továbbá nehezíti, hogy az egyiptomi szépirodalmi corpus nagy része ismeretlen szerzőktől származik. Összesen csak két lista maradt ránk – mindkettő az Újbirodalom idejéből –, amely ókori egyiptomi szerzőket sorol fel, többek között Imhotep, Hordzsedef, Neferti, Ptahhotep, illetve Ipuwer nevét. Néhányukhoz sikerült irodalmi művet társítani, azonban egyeseknek egyik műve sem…

Tovább
19. század Forrás 

A birodalom visszavág: győzelem Lissánál

Ahogy arról nem is olyan rég már írtunk, az 1860-as évek több változást hozott mind Európában, mind a tengerentúlon. Az amerikai polgárháború mellett ekkoriban zajlott le Olaszország és Németország egységesedése, amely nem csak az adott országokat érintette. Ezek mellett a haditechnikában is jelentős változások történtek; megjelentek a hátultöltő puskák és automata fegyverek, a tengereken pedig az évszázadokig meghatározó fatestű vitorlások helyett egyre inkább fémépítésű (vagy fatestű, de páncélozott), bár még gőz-szél hibrid meghajtású hajók estek egymásnak. A Habsburg Birodalom ekkoriban lépett be a tengeri hatalmak sorába: 1864-ben Helgolandnál bizonyították, hogy…

Tovább
Forrás képes történelem Szocializmus 

Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában

Eger várából az odalátogató elé tárulkozó látvány lenyűgöző. A püspöki székhely belvárosában elhelyezkedő, tekintélyt parancsoló egyházi épületek mind-mind meghatározzák a megyeszékhely képét.  1967-ig azonban a látványt rendkívüli módon gazdagította az egri zsinagóga. Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában.

Tovább