20. század Forrás Szocializmus 

Másodpercek alatt dőlt össze a Westend-ház

A Nyugati Pályaudvar és a Váci út között elterülő Westend bevásárlóközpont természetesen nem dőlt össze, ez azonban nem mondható el elődjéről és névadójáról. Negyven éve bontották le a Nyugati/Berlini/Marx téren álló Westend-házat. A régi épület, a maitól eltérően, a körút és a Vác út kereszteződésében állt. Meglehetősen előkelő fekvése és a telek értéke miatt már felépítése is megérne egy külön történetet. Erről összefoglalóan annyit, hogy az 1920-as évek első felében Magyarország egy kisebbfajta poklot élt át az első világháború elvesztése, a trianoni békediktátum és az ezekből fakadó gazdasági problémák miatt….

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

“Távoli, s mégis oly közeli barát” Kim Ir-Szen Budapesten

Koreával, már csak a földrajzi távolság, illetve a mindenkori magyar állam nem túl nagy gyarmatosítási vágya/lehetőségei miatt sem volt túl szoros kapcsolatunk. A helyzet a 19. század végén változott, ekkor látogatott el a Zrínyi korvett az “elzárt országba“, amelyet nem sokkal később megszálltak a japánok, majd jó 20 év múlva a monarchia is felbomlott, ami megint csak nem tett jót a diplomáciai kapcsolatoknak. 1945 után ismét új helyzet állt elő; lett újra független Korea, ráadásul egyből kettő is, ezek közül a északival hozta össze Magyarországot a történelem. Az 1950 és…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Skála Kópé

Tóth Eszter Zsófia Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké! – a Kópé a Skála Coop reklámfigurája volt. Demján Sándor vállalatbirodalmának reklámfiguráját Jaronics Béla, a Skála marketingese alkotta meg. A Kópéról készült reklámfilm Sas István rendezésében 1981-ben a XI. reklámfilmfesztiválon 2. díjas lett. Úgy tűnik, telitalálat volt a Kópé: ma is megdobogtatja sokak szívét, kellemes emlékeket hív elő. A szocialista időszak korlátozott reklámiparában is telitalálat.

Tovább
19. század Forrás Forrásközlés 

Egy rablással gyanúsított postamester levele

A történelem során számtalanszor fordult elő, hogy valaki, valakik egy felsőbb hatósághoz, parancsnoksághoz, minisztériumhoz vagy magához a legfőbb hatalmat birtokló királyhoz, császárhoz írtak levelet segítséget kívánó ügyük megoldásának reményében. E kérelmek a legkülönfélébbek lehettek, hisz akad például, aki csak valamilyen támogatást szeretett volna kapni, de akadt, aki egyenesen az életéért könyörgött, vagy csak nyomorúságos helyzetén szeretett volna valahogy javítani. Ezt az utat választotta Roxer Mihály, az egykori komlóskeresztesi [ma Szlovákiában található] postamester is, aki a vele szemben fennálló igazságtalanság miatt írt levelet Baross Gábor kereskedelemügyi miniszterhez.

Tovább
19. század Forrás 

Iskoláztatás, mobilitás és asszimiláció a világvárossá fejlődő Budapesten

Magyarország fővárosa az első világháború előtti évtizedre az európai nagyvárosok sorába lépett. Budapest fejlődésének története nem csupán az általános, s a 19. század végére világszerte jellemző trendek tanulmányozása miatt érdekes, hanem a Duna partján elterülő város fejlődésének gyorsasága és lakosságának összetételének megváltozása miatt is. Mint ismeretes a korábban jelentős német lakossággal bíró ikerváros az 1910-es évekre egy abszolút magyar (anyanyelvű) világvárossá vált jelentős izraelita lakossággal.

Tovább
19. század Forrás 

Az elhanyagolt Degré Alajos

  Bea Csaba Ha március, akkor forradalom. Ha forradalom, akkor Petőfi és a márciusi ifjak. Nagyjából ezek az első általános asszociációk márciushoz kapcsolódóan a magyar történelem szempontjából. Petőfiről tanulunk irodalom és történelem órákon, verseit szavaljuk ünnepeinken. A márciusi ifjak közül a tankönyvek általában Vasvári Pált, Jókai Mórt, Irányi Dánielt, Irinyi Józsefet szokták megemlíteni. Ritkábban Vidats Jánost, Vajda Jánost. Néha Degré Alajos neve is előkerül. Degré író, publicista, ügyvéd, márciusi ifjú, országgyűlési képviselő. Vácott utca viseli nevét. Sajnos azonban nem tartozik a közismertebb személyek köréhez.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… ez a tudatlan paraszt politikai eszközzé vált” – Raszputyin egy francia diplomata szemével

Az első világháború előtti és alatti Oroszország egyik emblematikus figurája volt a bírálói szemében minden rosszat megtestesítő Raszputyin. A halála óta eltelt száz év alatt legendák szövődtek köré. De mennyi volt ezekből életében? Élesebben vagy homályosabban látták a kortársak, mint az utókor?

Tovább
19. század Forrás 

A főúri udvar, mint a reprezentáció és a lehetőségek színtere a 18-19. század fordulóján

Zsidai Réka Az újkorban a karrier kiépítésének több módja volt ismeretes. Katonai szolgálatot vállalva, adminisztratív feladatokat ellátva, illetve műveltség és kellő szakismeret megszerzését követően, vagy egy főúri udvarhoz elszegődve lehetett az érvényesülés útjára lépni. [i] Ez utóbbit igyekszünk alátámasztani a Zala megyei Festetics György (1755-1819) keszthelyi udvarát alapul véve.

Tovább
20. század Forrás 

Az „iszákos” V. György második látogatása Indiában: A nepáli vadászexpedíció

Kloska Tamás V. György brit király 1911-es indiai koronázó durbárjáról egy korábbi cikkben már értekeztünk, azonban az uralkodó számára sokkal izgalmasabbak tűnő eseményről, egy csaknem kéthetes nepáli vadászexpedícióról még nem, ezért mai írásunkban György indiai útjának második felét vesszük górcső alá.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Stromfeld Aurél, a jós

Stromfeld Aurél (1878-1927) neve sokak számára ismerős lehet, ami nem csoda, hiszen a Tanácsköztársaság ha nem is hivatalos, de egy ideig tényleges katonai vezetőjeként komoly sikereket ért el az északi hadjárat során, 1919 tavaszán, és a folytatás nem igazán rajta múlott. A szegény körülmények közül érkezett vezérkari ezredes mindig is nyitott volt a szociális problémákra, ami végül a szocdemek, majd a hozzájuk csatlakozó/velük lepaktáló kommunisták közé vitte. Embersége ugyanakkor végig megmaradt, kegyetlenkedésekben sosem vett részt, ennek ellenére pályája kettétört a tanácskormány bukása után: megfosztották rendfokozatától és börtönbe is került, igaz…

Tovább