Cigányság Forrás 

Civitas Zingarorum[1]

Nagy Pál E dolgozat az Amaro Dromban 2000. augusztusban megjelent azonos című cikk kibővített és átdolgozott változata. A magyarországi cigányok történetének egyik sajátossága, hogy a cigányoknak a forrásokban való megjelenésétől (15. sz.) kezdve többféle együttélési és közösségszerveződési forma létezett egymás mellett. A cigány közösségek történeti leírásának ebből adódóan nem lehet egyetlen generális módszere. A forrásokban cigányként megjelenő emberek és csoportok nem szoríthatók bele ugyanabba a modellbe, mert különböznek egymástól identitásuk kritériumaiban. Tulajdonképpen nem egyetlen, hanem többféle cigány identitásról beszélhetünk, illetve egy-egy közösségen belül a kritériumok összekapcsolódásának különös variációiról.[1] Olyan hús-vér…

Tovább
1956 Cigányság 

A magyar cigányság útja az 1956-os forradalomhoz. Rövid áttekintés

Az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői közül – a becslések szerint – 5-8% volt cigány, ez az országos arányuk közel kétszerese, röviden arra keresem a választ, hogy ez milyen okokra vezethető vissza. A magyar cigányság 1945-ben megszabadult a német megszállástól, a nyilas uralomtól és a deportálástól. A megbélyegzés és a holokauszt szörnyűségei után[1] a kiépülő új rezsim a társadalom többi részéhez hasonlóan hamis ajánlatot tett a magyar cigányságnak is. Ám a rövid demokráciakísérlet után hamarosan kiderült, hogy másodrangú állampolgárokként kezelik őket. Cigányzenészek a Magyar Kommunista Párt standja előtt, 1946. Ekkor még…

Tovább
Cigányság Forrás 

Az ondódi vödör legendája

Németh György Miért érdekes az ondódi közkút keresztpántos vödre? Ez az írás azért született, hogy rámutasson, milyen mértékben hamisított, torzított, manipulált a cigányokkal kapcsolatos történetírás, s ezért nemcsak amatőr – magukat gyakran, de nem kizárólagosan cigánynak vagy cigány származásúaknak valló – történészek („történészkedők”) felelősek, hanem történész (történelem tanári), sőt levéltáros diplomával rendelkezők is. „Ivóvízért a völgyben lévő közkútra kellett járniok, ahol napszámosok, gazdálkodók laktak. Mivel az ivóvíz cigányok előli elzárását nem lehetett megtenni, főszolgabírói utasításra »keresztpántos vödör«-rel szerelik fel a közkutat, hogy a cigányok vízhordó edényeikkel ne fertőzhessék meg a…

Tovább
Cigányság Forrás Középkor 

Mátyás király és a nagyszebeni cigányok

Az észak-indiai eredetű cigányok a XV. században érték el nagyobb számban a Magyar Királyság területét. A Kis-Ázsiából majd a Balkán-félszigetről induló vándorlásukban nagy szerepet játszott az Oszmán Török Birodalom felemelkedése. Bár számtalan népszerű elmélet van arról, hogy mikor és miként kerültek Magyarországra, így például egy állítólagos Zsigmond-féle 1417. évi menlevél, a valóságban ezek nagyrészt nem létező forrásokra, illetve toposzokra alapulnak. Az első biztos említésük 1416-ból való egy brassói számadáskönyvben, ahol egy bizonyos “egyiptomi” Emaus nevű úrnak pénzt, terményeket és szárnyasokat adott a város. A középkori magyar források eleinte egyiptomiaknak nevezték…

Tovább
Cigányság Forrás 

Dögevés – Szükség, tabu, sztereotípia

Nagy Pál – történész     A cigányokról/romákról való beszédmódokban napjainkban is gyakori, hogy a történelemben visszatérő, többféle kultúrában megfigyelhető, egyetemes kulturális jelenségek, ha cigányok között is előfordulnak, vagy úgy értelmeződnek, mint csak cigányokra jellemző különleges sajátosságok, vagy úgy, mint fejlődésbeli elmaradottságuk kifejeződései. Gyakori, hogy az ilyen gondolkodásmód népismeret részeként identitáskonstrukcióval társul (Berek, 2012). Egyike ezeknek a sztereotipizálódott vélekedéseknek, hogy a cigányok dögevők, etnikus sajátosságuk, „szokásuk”, hogy rendszeresen fogyasztják elhullott állatok húsát. Paralel példaként említhetjük a kannibalizmust, a tisztátalanságot, a vándorlást. A dögevés sohasem volt széles körben elterjedt és nem etnikus…

Tovább
Cigányság Holokauszt 

Cigány népirtás a Grábler-tónál, tömegsírtól a horgásztóig[1]

Hajnáczky Tamás – kisebbségpolitikai szakértő, Károli Gáspár Református Egyetem              Harmat József forráskiadványa a nyilas hatalomátvétel utáni világ borzalmainak mélyére vezeti az olvasót, bemutatva a magyarországi cigány népirtás legtöbb áldozatot szedő tömegmészárlását, valamint előzményeit és utóéletét. Emléket állít a Grábler-tavi akácosnál kivégzett közel százhúsz székesfehérvári és várpalotai cigány áldozatnak, nőknek, férfiaknak, gyermekeknek. A hosszas bevezető tanulmány a székesfehérvári és várpalotai cigányság korabeli viszonyait is bemutatva összegzi a magyarországi cigánysággal szemben a XX. század első felében érvényesített, döntően rendészeti és közegészségügyi intézkedéseket, rendeleteket. A közölt forrásokon, korabeli sajtócikkeken és interjúkon keresztül…

Tovább