A falu és cigányai Cigányság Forrás 

A falu és cigányai

Németh György Valamikor 1942 elején a Tolna megyei Kajdacs községben a csendőrök őrizetbe vették Kolompár Máriát. A többször büntetett cigány nő ellen lopás volt a vád. Már a községből kifelé kísérték (hogy a járási székhely Paks, vagy a nagydorogi csendőrőrs laktanyája volt a cél, nem derült ki), amikor kiszabadítására Kolompár István, Kolompár Imre, Kolompár János, Kolompár András és Kolompár József „nagy lármával és káromkodással a csendőrjárőr után szaladtak”, sőt egyikük „lóra kapott és úgy akart nekirontani a csendőröknek”. A csendőrök azonban valamennyit elfogták és hatósági közeg elleni erőszak miatt átadták…

Tovább
A “felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949. Cigányság Forrás Holokauszt 

A “felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949.

A magyarországi cigányság történetének egyik legkevésbé kitárgyalt fejezete kétségtelenül az 1945 és 1956 közötti korszak. Úgy vélem, hogy a Rákosi-rendszer feltárása mellett nem sikkadhat el az úgynevezett koalíciós évek bemutatása sem, ez az időszak talán a diktatúra éveinél is kisebb figyelmet kapott a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Írásomban ezen időszakban keletkezett újságcikkeket mutatok be. Egy rövid szakcikk természetesen alkalmatlan arra, hogy nagyobb ívű következtetéseket vonjuk le a korszakra vonatkozóan, s a bemutatásra kiválasztott cikkek nem képzik az adott években keletkezett írások összességét, ennek ellenére igyekeztem reprezentatív írásokat kiválasztani. A háború…

Tovább
A kóborcigány és a ló Cigányság Forrás 

A kóborcigány és a ló

Németh György 1941. június 3-án dr. Blaskovich Lajos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője, a vármegye közigazgatásának második embere, az alispánt helyettesítő jogkörében eljárva rendeletet adott ki, mely a kóborcigányok lovaival kapcsolatos eljárást szabályozta. A rendelkezés címzettjei a megye I. fokú állategészségügy-rendőri hatóságai, vagyis e hatósági jogkört gyakorló járási főszolgabírák és a megyei jogú városok polgármesterei. E rendeletről Purcsi Barna Gyula nem tett említést „A cigánykérdés »gyökeres és végleges megoldása«” című, 2004-ben megjelent könyvében, bár az legnagyobb részt a Pest Megyei Levéltár iratanyagából merítette forrásait.

Tovább
Civitas Zingarorum[1] Cigányság Forrás 

Civitas Zingarorum[1]

Nagy Pál E dolgozat az Amaro Dromban 2000. augusztusban megjelent azonos című cikk kibővített és átdolgozott változata. A magyarországi cigányok történetének egyik sajátossága, hogy a cigányoknak a forrásokban való megjelenésétől (15. sz.) kezdve többféle együttélési és közösségszerveződési forma létezett egymás mellett. A cigány közösségek történeti leírásának ebből adódóan nem lehet egyetlen generális módszere. A forrásokban cigányként megjelenő emberek és csoportok nem szoríthatók bele ugyanabba a modellbe, mert különböznek egymástól identitásuk kritériumaiban. Tulajdonképpen nem egyetlen, hanem többféle cigány identitásról beszélhetünk, illetve egy-egy közösségen belül a kritériumok összekapcsolódásának különös variációiról.[1] Olyan hús-vér…

Tovább
A magyar cigányság útja az 1956-os forradalomhoz. Rövid áttekintés 1956 Cigányság 

A magyar cigányság útja az 1956-os forradalomhoz. Rövid áttekintés

Az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői közül – a becslések szerint – 5-8% volt cigány, ez az országos arányuk közel kétszerese, röviden arra keresem a választ, hogy ez milyen okokra vezethető vissza. A magyar cigányság 1945-ben megszabadult a német megszállástól, a nyilas uralomtól és a deportálástól. A megbélyegzés és a holokauszt szörnyűségei után[1] a kiépülő új rezsim a társadalom többi részéhez hasonlóan hamis ajánlatot tett a magyar cigányságnak is. Ám a rövid demokráciakísérlet után hamarosan kiderült, hogy másodrangú állampolgárokként kezelik őket. Cigányzenészek a Magyar Kommunista Párt standja előtt, 1946. Ekkor még…

Tovább
Az ondódi vödör legendája Cigányság Forrás 

Az ondódi vödör legendája

Németh György Miért érdekes az ondódi közkút keresztpántos vödre? Ez az írás azért született, hogy rámutasson, milyen mértékben hamisított, torzított, manipulált a cigányokkal kapcsolatos történetírás, s ezért nemcsak amatőr – magukat gyakran, de nem kizárólagosan cigánynak vagy cigány származásúaknak valló – történészek („történészkedők”) felelősek, hanem történész (történelem tanári), sőt levéltáros diplomával rendelkezők is. „Ivóvízért a völgyben lévő közkútra kellett járniok, ahol napszámosok, gazdálkodók laktak. Mivel az ivóvíz cigányok előli elzárását nem lehetett megtenni, főszolgabírói utasításra »keresztpántos vödör«-rel szerelik fel a közkutat, hogy a cigányok vízhordó edényeikkel ne fertőzhessék meg a…

Tovább
Mátyás király és a nagyszebeni cigányok Cigányság Forrás Középkor 

Mátyás király és a nagyszebeni cigányok

Az észak-indiai eredetű cigányok a XV. században érték el nagyobb számban a Magyar Királyság területét. A Kis-Ázsiából majd a Balkán-félszigetről induló vándorlásukban nagy szerepet játszott az Oszmán Török Birodalom felemelkedése. Bár számtalan népszerű elmélet van arról, hogy mikor és miként kerültek Magyarországra, így például egy állítólagos Zsigmond-féle 1417. évi menlevél, a valóságban ezek nagyrészt nem létező forrásokra, illetve toposzokra alapulnak. Az első biztos említésük 1416-ból való egy brassói számadáskönyvben, ahol egy bizonyos “egyiptomi” Emaus nevű úrnak pénzt, terményeket és szárnyasokat adott a város. A középkori magyar források eleinte egyiptomiaknak nevezték…

Tovább
Dögevés – Szükség, tabu, sztereotípia Cigányság Forrás 

Dögevés – Szükség, tabu, sztereotípia

Nagy Pál – történész     A cigányokról/romákról való beszédmódokban napjainkban is gyakori, hogy a történelemben visszatérő, többféle kultúrában megfigyelhető, egyetemes kulturális jelenségek, ha cigányok között is előfordulnak, vagy úgy értelmeződnek, mint csak cigányokra jellemző különleges sajátosságok, vagy úgy, mint fejlődésbeli elmaradottságuk kifejeződései. Gyakori, hogy az ilyen gondolkodásmód népismeret részeként identitáskonstrukcióval társul (Berek, 2012). Egyike ezeknek a sztereotipizálódott vélekedéseknek, hogy a cigányok dögevők, etnikus sajátosságuk, „szokásuk”, hogy rendszeresen fogyasztják elhullott állatok húsát. Paralel példaként említhetjük a kannibalizmust, a tisztátalanságot, a vándorlást. A dögevés sohasem volt széles körben elterjedt és nem etnikus…

Tovább
Cigány népirtás a Grábler-tónál, tömegsírtól a horgásztóig[1] Cigányság Holokauszt 

Cigány népirtás a Grábler-tónál, tömegsírtól a horgásztóig[1]

Hajnáczky Tamás – kisebbségpolitikai szakértő, Károli Gáspár Református Egyetem              Harmat József forráskiadványa a nyilas hatalomátvétel utáni világ borzalmainak mélyére vezeti az olvasót, bemutatva a magyarországi cigány népirtás legtöbb áldozatot szedő tömegmészárlását, valamint előzményeit és utóéletét. Emléket állít a Grábler-tavi akácosnál kivégzett közel százhúsz székesfehérvári és várpalotai cigány áldozatnak, nőknek, férfiaknak, gyermekeknek. A hosszas bevezető tanulmány a székesfehérvári és várpalotai cigányság korabeli viszonyait is bemutatva összegzi a magyarországi cigánysággal szemben a XX. század első felében érvényesített, döntően rendészeti és közegészségügyi intézkedéseket, rendeleteket. A közölt forrásokon, korabeli sajtócikkeken és interjúkon keresztül…

Tovább