20. század Forrásközlés Kult Szocializmus 

Sztálin a felsőoktatásban

Noha nem a tervezett szocialista főváros középpontjában kapott helyet, az építészeti reprezentáció és a szocialista tudatformálás összefüggésében megkerülhetetlen a Lenin-hegyen álló, reprezentatív moszkvai magasház, mai nevén a Lomonoszov Egyetem épületegyüttesének rövid bemutatása. A felsőoktatás új szellemű átalakítását, fejlesztését kifejezendő, Sztálin kezdeményezésére[1] egy új egyetemi épületet kellett tervezni. Mivel a tervekben jelentős méretű ingatlan szerepelt, a telket a főváros egy akkor még beépítetlen területén, a Moszkva folyó kanyarulatában, mintegy 167 hektáron jelölték ki. A tervezés feladatával Lev Rudnyevet (1885-1956) bízták meg. A megalomán, be nem vallottan eklektikus épület terveit 1949-ben fogadták…

Tovább
20. század Cigányság Forrás Horthy-kor 

CSI: Makó – Vérengzés “Bécsben”

Régi bűneseteket bemutató sorozatunk most következő részében Makóra látogatunk, ahol 1940 júniusában egy igen durva betöréses rablás borzolta a kedélyeket. Bár ekkor már nagyrészt a háborús hírek uralták az országos és a vidéki lapokat is, egy olyan bűntény, amelyben egy asszony és két gyereke sérült meg súlyosan, sokkolta a kisváros lakosságát, és egyből a Makói Ujság címoldalára is került. A dolgot bonyolította, hogy a tettes ráadásul rokonságban állt a sértett családdal, ráadásul mindnyájan a cigány kisebbséghez tartoztak. De nézzük, mi is történt 1940. június 22-én este Árkus József prímás (nem…

Tovább
20. század Hidegháború 

A latin-amerikai szeptember 11. – A chilei katonai puccs

Nagy Ágnes A latin-amerikai államok közül Chile rendelkezik a legdemokratikusabb hagyományokkal, a hadsereg beavatkozása itt nem volt jellemző. Emiatt keltett világszerte döbbenetet, amikor 45 évvel ezelőtt, 1973. szeptember 11-én Augusto Pinochet Ugarte (1915-2006), a chilei hadsereg parancsnoka magához ragadta a hatalmat, amelyet csak 1990. március 11-én engedett át a demokratikus erőknek.

Tovább
20. század II. Világháború 

Csehszlovákiáért, de Beneš nélkül

Az Edvard Benešhez köthető második világháború alatti csehszlovák emigráció története legalább nagy vonalakban ismert Magyarországon (a Napi Történelmi Forrás hasábjain is olvasható néhány cikk a csoportosulással kapcsolatban), azonban az már kevésbé ismert, hogy az exelnök mellett mások is szerveztek, vagy próbáltak létrehozni emigráns politikai csoportokat, amelyek fő célja Csehszlovákia restaurációja lett volna. Az egyik ilyen tömörülést két szlovák, Štefan Osuský, az ország párizsi követe és Milan Hodža, Csehszlovákia addigi egyetlen szlovák nemzetiségű miniszterelnöke hozta létre. Erről a grémiumról ismert annyi Magyarországon, hogy Beneš mozgalma bekebelezte, Hodža pedig elszigetelődött. Sokkal kevesebb…

Tovább
20. század Forrás 

A Magyar Nemzeti Bizottmány működése két ÁVH-figyelő dosszié tükrében

Hajabácsné Dobos Dóra A Magyar Nemzeti Bizottmányt (Hungarian National Council, továbbiakban: MNB) 1949-ben alapították azzal a céllal, hogy a Magyarországon lévő kommunista hatalommal szemben demokratikus alakulatként lépjen fel úgy, hogy az ekkor szétszóródott emigráns irányzatokat egybefogja. Megalakulásához, kezdeti történetéhez ad hozzá az itt felsorakoztatott két levéltári anyag, az MNB két munkatársának az Államvédelmi Hatóság által történt megfigyeléséből származó vizsgálati dossziék.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

CSI: Szekszárd – Rendőrgyilkosság a nyílt utcán

A történészi munka során többször van úgy, hogy az ember kutatás-keresgélés során bukkan rá teljesen véletlenül érdekes, vagy esetünkben brutális hírekre, forrásokra. Így volt ez mai cikkünk esetében is; egy katonatiszt (és másodállásban elismert énekes-zeneszerző) életpályájához kerestem adatokat, amikor a Tolnamegyei Ujságban rábukkantam egy fényes nappal elkövetett kegyetlen rendőrgyilkosság történetére. A szekszárdi bűneset érthetően megrázta a városkát, hiszen az elkövetés körülményei még mai szemmel is elképesztőek. Régi bűntényeket bemutató sorozatunkban következzen most Palásthy János rendőrtisztviselő meggyilkolásának szomorú története.

Tovább

Tündérország még mindig elég távoli és ismeretlen – Könyvismertetés

Nyeste Zsolt Az idei könyvhétre jelent meg Tóth Gergely Japán-magyar kapcsolattörténet 1869-1913  című monográfiája. A könyv előszavában, illetve hátlapján is olvasható, mi indította a szerzőt e vállalkozásra, és az itt felsorolt okok közül különösen megragadták a figyelmemet az alábbi sorok: A magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli „japánimádat eszmemenetének bűvkörébe”, melyből mára a szusi-gésa-ikebana, vagy éppen a manga-anime-J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak. [1]

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Szocializmus 

Orosz birodalmi évszázadok – Recenzió

Ha az orosz történelem jellegzetességeire gondolunk, általában a szélsőséges változások, a mélységek és magasságok, a rendkívüli gyorsaságú felemelkedések és az elsöprő erejű összeomlások jutnak eszünkbe, melyek nemcsak az orosz nép sorsát, hanem Eurázsia, illetve sok esetben az egész világ történetét befolyásolták. A Kijevi Rusz, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a cári Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció tündökléseinek és hanyatlásainak folyamataiban azonban egy olyan állandó gondolat is megfigyelhető, aminek végigkövetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen, egymástól számos tekintetben eltérő entitások sorsát egy egységes narratívában láthassuk – ez a gondolat pedig…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Sport szelet

Tóth Eszter Zsófia Egy igen népszerű retro-csokoládé a Sport szelet. Amelyben – akárcsak a Limo italporban vagy a téli fagyiban- gyermekkorunk ízeit keressük. Cikkemben a Sport szelet történetének és sajtóvisszhangjának járok utána. A Sport szelet MHK Sport szeletként került eredetileg forgalomba. Ez azt jelentette, hogy a Munkára Harcra Kész mozgalmat népszerűsítette az 1950-es években, az elsőt 1953. augusztus 20-ra, a Népstadion felavatására gyártották. Egyes vélemények szerint a zöld színt a Fradi támogatása miatt választotta a Csemege Édesipari Vállalat, de ez inkább amolyan városi legenda, mivel a fogyasztók táborát kár lett volna…

Tovább
1956 20. század Forrás 

A megtorlás arcai

Amióta 1956-os perekkel foglalkozom, többször szegezték nekem a kérdést, hogy minek azt kutatni, hiszen már mindent feltártak, mindet ismerünk. Sokáig magam is ebben a hitben voltam, de a peranyagok áttanulmányozása során gyorsan megváltoztattam álláspontom. Mert még ha a nagyobb, vagy politikai szempontból fontosabb pereket – Nagy Imre és társai, Dudás József és társa, Földes Gábor és társai – ismerjük is, a kisebb perekről jóformán semmit sem tudunk. A legtöbb 56-os kivégzett megmarad a „két évszám, egy (vagy több) vádpont” szintjén. Legalább ennyire ismeretlenek a megtorlást végrehajtók is.

Tovább