Magyarország háborúja 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Magyarország háborúja

Márciusban már említettük Miloš Kobr Hungary’s War című pamfletét Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kapcsán. A mostani bejegyzésben az írás részletesebb bemutatása következik, amelynek célja volt, hogy az olvasó számára felvilágosítást adjon, hogy Magyarország miért is vesz részt a második világháborúban. A nézőpont a csehszlovák emigráns kormányé volt,  amely így azt is be tudta mutatni a művön keresztül, hogy mit gondol Magyarországról, illetve milyen a saját világlátása.

Tovább
17 fotó a városkép átalakulásáról: hogyan lett Pozsonyból Bratislava 1918-1939 Forrás képes történelem 

17 fotó a városkép átalakulásáról: hogyan lett Pozsonyból Bratislava

Pozsony, a mai szlovák főváros, 100 évvel ezelőtt még egy német-magyar többségű város volt. Lakossága alig haladta meg 1910-ben a 75 000 főt. Egy korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy nem kis részben a szlovák nacionalisták tevékenységének következtében miként változott meg a város etnikai összetétele az 1940-es években. Mostani cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a betelepítések következtében több százezresre nőtt város képének átalakulását mutassuk be. A mostani rövid fényképes válogatás alapját, a máshonnan hivatkozott képeken kívül, pozsonyi gyökerű szerzőként saját családi fényképgyűjteményemmel illusztrálom – a teljesség igénye nélkül. Frissítés: 1910-ben a…

Tovább
Egy orosz-ellenes lengyel dal, ami a Szovjetunióban nagy karriert futott be 1918-1939 Forrás Szocializmus 

Egy orosz-ellenes lengyel dal, ami a Szovjetunióban nagy karriert futott be

Az idősebb korosztály biztosan ismeri a munkásmozgalmi dalok egyik legtöbb nyelvre lefordított opuszát, a Varsaviankát. Az újkor egyik legmeghatározóbb jellegzetessége a tömegmozgalmak létrejötte, a tömegmozgalmakat pedig az ezeket kísérő forradalmi vagy mozgalmi dalok színesítették. Kétségkívül az egyik legszélesebb körben ismert forradalmi dal a francia himnusz, a La Marseillaise. Az 1905-ös orosz forradalmat kísérő, 1905-1907-es lengyel szabadságharc ikonikus dala pedig nem más, mint az orosz-ellenes Varsavianka. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy lett a lengyel dalból a szovjet korszak egyik jelképe. A feltett kérdésre többféle válasz adható, azonban a probléma komplexitása…

Tovább
“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről 1918-1939 1956 Forrás képes történelem Szocializmus 

“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

I. rész: A Jászai Mari tér Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte –…

Tovább
5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére 1918-1939 Forrás I. Világháború 

5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére

Napra pontosan, 1901. március 12-én, egy amerikai vállalkozó 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére.  Az 1838-ban Skóciában született Carnegie szüleivel 1848-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kezdetben egy orsógyárban vállalt állást, majd hírvivőnek állt. A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett…

Tovább
Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább
Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt 1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban 1918-1939 Forrás 

A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban

Androvicz Gábor Írásomban a magyar rendőrség első helyszínelő autójának bemutatásával bepillantást nyerhetünk egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb – s napjaink bűnügyi sorozatainak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendő – témába: hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek bűnügyeket felderíteni, nyomokat és bizonyítékokat gyűjteni a korszak detektívjei. Az automobil az 1910-es évek elején jelent meg a fővárosi államrendőrség szolgálatában. A rendfenntartás, a bűncselekmények megelőzése és felderítése egyre nagyobb mértékű technikai modernizációt követelt a testülettől. Az 1920-as években fellendülő járműforgalom természetes velejárójaként a rendőrség gépparkja is bővült. 1921-ben kerékpáros, 1926-ban pedig motorkerékpáros osztag felállítására került sor….

Tovább
A német csodafegyver és a “nyilas pufi” esete 1918-1939 Forrás 

A német csodafegyver és a “nyilas pufi” esete

Újpétery Elemér már vendégeskedett a oldalunkon, most ismét a visszaemlékezéseiből kerül elő egy érdekes történet, amelynek –  mint a végén kiderül majd – ő is szenvedő alanya volt. Nem kell olyan komolyra gondolni, mint a már bemutatott berchtesgadeni tárgyalás esetében. A címben szereplő csodafegyveren persze a németbarátságáról közismert Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter is meglepődött, de maximum csak a feje fájt tőle a következő napon. Hogy mi volt ez az elsőre tömegpusztítónak is tartható dolog, arról Újpétery fog ismét beszámolni. A külügyi szolgálatba lépő Újpétery még a miniszterelnöki vargabetű…

Tovább
Mussolini, a házigazda 1918-1939 Forrás 

Mussolini, a házigazda

Kalmár Miklós „Iskolák, templomok, kormányzati épületek, minisztériumok, repülőterek, posták, kultúrházak, parkok, kórházak, vasútállomások, operaházak, uszodák, szociális lakások garmadája épült fel Itália-szerte – amelyek célja nem volt más, mint a politikai rendszerváltás harsány hirdetése.” – fogalmazott Paolo Nicoloso Mussolini architetto Propaganda e paesaggio urbano nell’Italia fascista című, 2008-ban megjelent könyvében.[1] A 20. század első felében a világ szinte egyetlen állama sem folytatott olyan lázas építőtevékenységet, mint a Mussolini vezette Olaszország. Ezen építészeti emlékek közül néhány olyan példát emelik ki dolgozatomban, amelyek a fasiszta hatalom építészeti reprezentációjának jeles képviselői, vagy amelyeknek a…

Tovább