Itt vagy
“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről 1918-1939 1956 Forrás Szocializmus 

“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

I. rész: A Jászai Mari tér Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte –…

Tovább
5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére 1918-1939 Forrás I. Világháború 

5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére

Napra pontosan, 1901. március 12-én, egy amerikai vállalkozó 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére.  Az 1838-ban Skóciában született Carnegie szüleivel 1848-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kezdetben egy orsógyárban vállalt állást, majd hírvivőnek állt. A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett…

Tovább
Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább
Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt 1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban 1918-1939 Forrás 

A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban

Androvicz Gábor Írásomban a magyar rendőrség első helyszínelő autójának bemutatásával bepillantást nyerhetünk egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb – s napjaink bűnügyi sorozatainak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendő – témába: hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek bűnügyeket felderíteni, nyomokat és bizonyítékokat gyűjteni a korszak detektívjei. Az automobil az 1910-es évek elején jelent meg a fővárosi államrendőrség szolgálatában. A rendfenntartás, a bűncselekmények megelőzése és felderítése egyre nagyobb mértékű technikai modernizációt követelt a testülettől. Az 1920-as években fellendülő járműforgalom természetes velejárójaként a rendőrség gépparkja is bővült. 1921-ben kerékpáros, 1926-ban pedig motorkerékpáros osztag felállítására került sor….

Tovább
A német csodafegyver és a “nyilas pufi” esete 1918-1939 Forrás 

A német csodafegyver és a “nyilas pufi” esete

Újpétery Elemér már vendégeskedett a oldalunkon, most ismét a visszaemlékezéseiből kerül elő egy érdekes történet, amelynek –  mint a végén kiderül majd – ő is szenvedő alanya volt. Nem kell olyan komolyra gondolni, mint a már bemutatott berchtesgadeni tárgyalás esetében. A címben szereplő csodafegyveren persze a németbarátságáról közismert Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter is meglepődött, de maximum csak a feje fájt tőle a következő napon. Hogy mi volt ez az elsőre tömegpusztítónak is tartható dolog, arról Újpétery fog ismét beszámolni. A külügyi szolgálatba lépő Újpétery még a miniszterelnöki vargabetű…

Tovább
Mussolini, a házigazda 1918-1939 Forrás 

Mussolini, a házigazda

Kalmár Miklós „Iskolák, templomok, kormányzati épületek, minisztériumok, repülőterek, posták, kultúrházak, parkok, kórházak, vasútállomások, operaházak, uszodák, szociális lakások garmadája épült fel Itália-szerte – amelyek célja nem volt más, mint a politikai rendszerváltás harsány hirdetése.” – fogalmazott Paolo Nicoloso Mussolini architetto Propaganda e paesaggio urbano nell’Italia fascista című, 2008-ban megjelent könyvében.[1] A 20. század első felében a világ szinte egyetlen állama sem folytatott olyan lázas építőtevékenységet, mint a Mussolini vezette Olaszország. Ezen építészeti emlékek közül néhány olyan példát emelik ki dolgozatomban, amelyek a fasiszta hatalom építészeti reprezentációjának jeles képviselői, vagy amelyeknek a…

Tovább
Prága, mint kémközpont? 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Prága, mint kémközpont?

A két világháború között Magyarország számára Csehszlovákia fontos szerepet töltött be a külügyek terén: a fő hívószavak a kisantant, az elszigeteltségből való kitörés és a revízió voltak. Erről Ujszászy István vezérőrnagy is írt, amikor az ÁVH fogságában jegyzetelte le visszaemlékezését, többek között a prágai éveiről, amikor mint katonai attasé teljesített szolgálatot Csehszlovákia fővárosában. Ezen a poszton elődei között volt Andorka Rudolf vagy éppen Lakatos Géza, akik a második világháború előestéjén, illetve ideje alatt váltak a magyar történelemben fontos szereplővé. Ujszászy a nevezett visszaemlékezésében számos helyi kapcsolatról beszámol, amelyek arra utalnak,…

Tovább
“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek” 1918-1939 Forrás 

“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek”

Kárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, “szovjet-ukrán“-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok. Az általában tárgyilagos hangsúlyt képviselő Pesti Hírlap így ír:…

Tovább
Merénylet Marseille-ben II. 1918-1939 Forrás 

Merénylet Marseille-ben II.

Legutóbb ott hagytuk el a fonalat, hogy I. Sándor király és Barthou külügyminiszter Marseille-ben történt meggyilkolása hatalmas felzúdulást váltott ki mindkét országban, és népszövetségi vizsgálatot is kezdeményeztek az ügy részleteinek felderítésére. Ekkor került képbe Olaszország és Magyarország is, előbbinek azonban gyakorlatilag teljes védelmet biztosított nagyhatalmi státusza, és a franciákkal akkor még rendezettnek tekinthető viszonya. Miután Franciaországot sokkal nagyobb mértében érintette a gazdasági válság, semmiképp nem akarta összetolni a biciklit a Földközi-tengert csak Mare Nostrumként (a mi tengerünk) emlegető, és a birtokos szerkezetet egyre újabb csatahajókkal és cirkálókkal alátámasztó Mussolinivel. Jugoszlávia…

Tovább