Itt vagy
Mussolini, a házigazda 1918-1939 Forrás 

Mussolini, a házigazda

Kalmár Miklós „Iskolák, templomok, kormányzati épületek, minisztériumok, repülőterek, posták, kultúrházak, parkok, kórházak, vasútállomások, operaházak, uszodák, szociális lakások garmadája épült fel Itália-szerte – amelyek célja nem volt más, mint a politikai rendszerváltás harsány hirdetése.” – fogalmazott Paolo Nicoloso Mussolini architetto Propaganda e paesaggio urbano nell’Italia fascista című, 2008-ban megjelent könyvében.[1] A 20. század első felében a világ szinte egyetlen állama sem folytatott olyan lázas építőtevékenységet, mint a Mussolini vezette Olaszország. Ezen építészeti emlékek közül néhány olyan példát emelik ki dolgozatomban, amelyek a fasiszta hatalom építészeti reprezentációjának jeles képviselői, vagy amelyeknek a…

Tovább
Prága, mint kémközpont? 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Prága, mint kémközpont?

A két világháború között Magyarország számára Csehszlovákia fontos szerepet töltött be a külügyek terén: a fő hívószavak a kisantant, az elszigeteltségből való kitörés és a revízió voltak. Erről Ujszászy István vezérőrnagy is írt, amikor az ÁVH fogságában jegyzetelte le visszaemlékezését, többek között a prágai éveiről, amikor mint katonai attasé teljesített szolgálatot Csehszlovákia fővárosában. Ezen a poszton elődei között volt Andorka Rudolf vagy éppen Lakatos Géza, akik a második világháború előestéjén, illetve ideje alatt váltak a magyar történelemben fontos szereplővé. Ujszászy a nevezett visszaemlékezésében számos helyi kapcsolatról beszámol, amelyek arra utalnak,…

Tovább
“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek” 1918-1939 Forrás 

“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek”

Kárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, “szovjet-ukrán“-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok. Az általában tárgyilagos hangsúlyt képviselő Pesti Hírlap így ír:…

Tovább
Merénylet Marseille-ben II. 1918-1939 Forrás 

Merénylet Marseille-ben II.

Legutóbb ott hagytuk el a fonalat, hogy I. Sándor király és Barthou külügyminiszter Marseille-ben történt meggyilkolása hatalmas felzúdulást váltott ki mindkét országban, és népszövetségi vizsgálatot is kezdeményeztek az ügy részleteinek felderítésére. Ekkor került képbe Olaszország és Magyarország is, előbbinek azonban gyakorlatilag teljes védelmet biztosított nagyhatalmi státusza, és a franciákkal akkor még rendezettnek tekinthető viszonya. Miután Franciaországot sokkal nagyobb mértében érintette a gazdasági válság, semmiképp nem akarta összetolni a biciklit a Földközi-tengert csak Mare Nostrumként (a mi tengerünk) emlegető, és a birtokos szerkezetet egyre újabb csatahajókkal és cirkálókkal alátámasztó Mussolinivel. Jugoszlávia…

Tovább
Gyilkosság a kamera előtt – Merénylet Marseill-ben I. 1918-1939 Forrás 

Gyilkosság a kamera előtt – Merénylet Marseill-ben I.

1934. október 9-én usztasa merénylők Marseille-ben meggyilkolták I. Sándor jugoszláv királyt; a támadásban Louis Barthou francia külügyminiszter és több civil is életét vesztette. A merénylet hatalmas visszhangot váltott ki egész Európában. Mivel az esemény kamerák előtt játszódott le, a filmhíradónak köszönhetően százezrek nézhették végig a jugoszláv uralkodó utolsó perceit; a marseille-i volt az első merénylet, amelyet filmen rögzítettek, az esemény ebből a szempontból is különlegesnek számít. A király és a miniszter meggyilkolását népszövetségi vizsgálat követte, amelyben felmerült Magyarország felelőssége is. Jankapusztán valóban létezett egy kiképzőtábor, ahol usztasák tevékenykedtek, ugyanakkor a…

Tovább
Főzés a világháborús karácsonyok alkalmával 1918-1939 Forrás 

Főzés a világháborús karácsonyok alkalmával

Mit ettek elődeink háborús időkben? 1914/1915 tele még nem okozott teljes összeomlást a békeidőben megszokott állapotokhoz képest, de olyan alapvető hozzávalók már hiányoztak az adventi készülődésből, mint a tojás, a tejszín vagy a vaj. A következő év telén azonban már számos olyan korlátozás volt életben, amely megnehezítette a karácsonyra való felkészülést. Az első világháború alatt, az évek múltával egyes élelmiszerek beszerzése egyre nehezebbé vált a hadviselő országokban. Természetesen hatalmas különbségek mutatkoztak a hiányok tekintetében a különböző hadviselő országok között. Míg az Egyesült Államokban egyedül cukorra vezettek be korlátozást a háború…

Tovább
Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja 1918-1939 I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Az 1918. november 11-én megkötött fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált a győztes angolszász hatalmak országai között. Hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy akár Veteránok Napjának, mindhárom megemlékezés eredete a 98 évvel ezelőtti eseményig nyúlik vissza, és szorosan kötődik az első világháború kollektív emlékezetéhez. A világégés ugyanakkor földrengésként hatott a dinasztikus alapokon nyugvó európai birodalmakra. A konfliktus után az addig legerősebben monarchiapárti Nagy-Britannia sem mondhatta már el magáról, hogy a királyság intézménye oly biztos alapokon áll, mint a Viktoriánus érában. 1918-ban V. György angol király első kézből figyelhette meg az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német és az Oszmán Birodalom…

Tovább
Szelek szárnyán: 314 méter revizionizmus a Csepel-szigeten 1918-1939 Forrás 

Szelek szárnyán: 314 méter revizionizmus a Csepel-szigeten

1933. december 2-án adták át a 314 méter magas lakihegyi rádiótornyot, amely sokáig Európa legmagasabb építményének számított, és a hazai rekordot ma is tartja. A technikai fejlődés mellett az antenna átvitt értelemben revíziós célokat is szolgált, ugyanis nem elég, hogy átlépte a békekorlátozásokban szereplő 280 méteres határt, de a franciák büszkeségét, Európa akkori csúcstartóját, az Eiffel-tornyot is maga mögé utasította.Az ünnepélyes átadáson részt vett Gömbös Gyula miniszterelnök is, akinek beszéde volt az első innen sugárzott tartalom. A beszéd szövege tökéletesen illeszkedik a kor revíziós politikájába, a miniszterelnök ugyanakkor a fő…

Tovább
„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről 1918-1939 Forrás 

„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről

Az 1921 tavaszi restaurációs kísérlet kudarca után néhány hónappal IV. Károly másodszor is elindult, hogy visszaszerezze ősei trónját. A magyarországi fogadtatás megszervezésében „hű szolgája”, báró Lehár Antal segédkezett. Az események azonban hamarosan kicsúsztak az irányítása alól. Miért hiúsult meg a terv és hogyan látta mindezt az újdonsült vezérőrnagy? A „húsvéti királyjárás” után Károly visszatért Svájcba, de esze ágában sem volt lemondani a trónról. Erről nemcsak ő vélekedett így, hanem a dinasztia más tagjai is, vagyis versenytársai támadtak. Lehár értesülései szerint Albrecht főherceg (a hadsereg-főparancsnok Frigyes főherceg fia) is pályázott a…

Tovább
“Jelentkezem Őfelségénél” – Lehár Antal ezredes visszaemlékezései IV. Károly első visszatérési kísérletéről 1918-1939 

“Jelentkezem Őfelségénél” – Lehár Antal ezredes visszaemlékezései IV. Károly első visszatérési kísérletéről

Horthy, mint köztudott, 1919. november 16-án vonult be Budapestre. A fehér lován feszítő fővezér fényképe azóta sem maradhat ki a vele, a korszakkal vagy Budapesttel foglalkozó monográfiákból. Épeszű hadvezér módjára persze ő is egy felderítőt küldött előre, hogy körbeszimatoljon. Az előőrs két nappal korábban érkezett a fővárosba. Ki volt a vezetője, mi fordította őt később szembe Horthyval és milyen szerepet játszott IV. Károly visszatérési kísérleteiben?

Tovább