19. század Forrás 

CSI Budapest: a zugligeti hasfelmetsző

Korábbi cikkünkben írtunk az 1900-as évek eleji budapesti rendőrség nyilvántartó rendszeréről és akkor még nem nyilvános múzeumáról, ahol a sikeres elfogások mellett több megoldatlan ügy bűnjelei is helyet kaptak. Az egyik ilyen volt az 1898. június 24-én elkövetett vízivárosi kéjgyilkosság, amelyről a sajtóban számos, egymásnak ellentmondó állítás jelent meg. Egyes cikkek “sima” rablógyilkosságról tudósítottak, a kéjgyilkosság csak később jelent meg. Akkor viszont sok újságíró a tíz évvel korábban Londonban tevékenykedő – és ma is ismeretlen – Hasfelmetsző Jack tevékenységéhez hasonlította a kegyetlen gyilkost, nem alaptalanul.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

CSI: Budapest; az első rendőrmúzeum

A bűnügyek, legyen szó zsebtolvajlásról vagy brutális rablógyilkosságról, mindig is izgalomba hozták a közvéleményt, és a társadalom lehetőségeihez mérten igyekezett kézrekeríteni és megbüntetni a mindenkori tetteseket. Ez persze ma sem mindig egyszerű, több száz éve meg aztán pláne nem volt az. Nagy ugrást a 19. század hozott, ekkor jelent meg a legtöbb helyen egyrészt maga az intézményesített rendőrség (természetesen rendvédelmi és nyomozó szervek korábban is működtek, általában városi-megyei szinten), a század végére pedig kialakult több, ma is használt nyomozati és egyéb eljárás, ami igencsak megnehezítette a rosszfiúk dolgát.

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

A magyar főváros főutcája: a Duna

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…

Tovább
19. század Forrás 

A magánlevelezések tanulsága III. – Gazdasági helyzet a 19. század elején Kazinczy Ferenc szemszögéből nézve

Zsidai Réka Cikksorozatunk következő részében Kazinczy Ferenc magánlevelezésének tükrében a napóleoni háborúk és a viszontagságos időjárási körülmények idején jelentkező gazdasági helyzetet vesszük górcső alá Széphalmon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Petneházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), amely képet ad az egész Magyar Királyság gazdasági viszonyáról is. Kazinczy Ferenc részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, ezért 2387 napot töltött fogságban. Szabadulását követően, 1806-ban Széphalomra költözött, s negyvenhét esztendős korában fogott gazdasága kiépítéséhez, valamint a családalapításhoz.i Azonban nem élhetett felhőtlen boldogságban, ugyanis szembe kellett néznie a fogságának ideje alatt felhalmozódott, családját ért anyagi terhekkel.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

„Veszendő lelkek halászai” – a dunai mentőállomások rövid története (1926–1944)

Gáspár Balázs Budapest 1873-as létrejöttét követően egyre jelentősebb probléma lett a fővárosban az öngyilkosság: a népesség gyors növekedése, a városi létmódra jellemző deviáns viselkedési formák megjelenése, a budapesti hidak megépülése (bár sokan nem a hidakról ugrottak, hanem egyszerűen besétáltak a folyóba a rakpartról), majd később az első világháború utáni nehéz helyzet mind közrejátszottak abban, hogy végül 1926-ban az állam és a főváros közös erőfeszítéssel dunai mentőállomásokat hozzon létre, melyeknek célja az életuntak folyóból való kimentése (is) volt.1 Jelen írás a dunai mentés előzményeit, megszervezését, működését, eredményeit – rövid, valamivel több…

Tovább
19. század Forrás 

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére?

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére? 1896-ban ünnepelte hazánk a honfoglalás ezredik évfordulóját. Eredetileg persze 1895 lett volna a nagyszabású ünnepek esztendeje, de a kormány végül a következő évre tette azokat, nehogy kifusson az időből. A Millenniumra minden település készült. Rendezvények, megemlékezések, köztéri szoboravatások, ünnepi beszédek, épületavatások, városi fejlesztések. Különösen szembetűnő volt ez Budapest esetében. Mindemellett a történelmi bizottság azt is javasolta a települések számára, hogy „multjoknak valamely kiemelkedő mozzanatát festessék meg ez alkalomra”.[1] Jelen írásban azt vizsgáljuk meg, miként reagált erre a felhívásra Vác város vezetése és döntése…

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
19. század Forrás Forrásközlés 

Egy rablással gyanúsított postamester levele

A történelem során számtalanszor fordult elő, hogy valaki, valakik egy felsőbb hatósághoz, parancsnoksághoz, minisztériumhoz vagy magához a legfőbb hatalmat birtokló királyhoz, császárhoz írtak levelet segítséget kívánó ügyük megoldásának reményében. E kérelmek a legkülönfélébbek lehettek, hisz akad például, aki csak valamilyen támogatást szeretett volna kapni, de akadt, aki egyenesen az életéért könyörgött, vagy csak nyomorúságos helyzetén szeretett volna valahogy javítani. Ezt az utat választotta Roxer Mihály, az egykori komlóskeresztesi [ma Szlovákiában található] postamester is, aki a vele szemben fennálló igazságtalanság miatt írt levelet Baross Gábor kereskedelemügyi miniszterhez.

Tovább
19. század Forrás 

Iskoláztatás, mobilitás és asszimiláció a világvárossá fejlődő Budapesten

Magyarország fővárosa az első világháború előtti évtizedre az európai nagyvárosok sorába lépett. Budapest fejlődésének története nem csupán az általános, s a 19. század végére világszerte jellemző trendek tanulmányozása miatt érdekes, hanem a Duna partján elterülő város fejlődésének gyorsasága és lakosságának összetételének megváltozása miatt is. Mint ismeretes a korábban jelentős német lakossággal bíró ikerváros az 1910-es évekre egy abszolút magyar (anyanyelvű) világvárossá vált jelentős izraelita lakossággal.

Tovább
19. század Forrás 

Az elhanyagolt Degré Alajos

  Bea Csaba Ha március, akkor forradalom. Ha forradalom, akkor Petőfi és a márciusi ifjak. Nagyjából ezek az első általános asszociációk márciushoz kapcsolódóan a magyar történelem szempontjából. Petőfiről tanulunk irodalom és történelem órákon, verseit szavaljuk ünnepeinken. A márciusi ifjak közül a tankönyvek általában Vasvári Pált, Jókai Mórt, Irányi Dánielt, Irinyi Józsefet szokták megemlíteni. Ritkábban Vidats Jánost, Vajda Jánost. Néha Degré Alajos neve is előkerül. Degré író, publicista, ügyvéd, márciusi ifjú, országgyűlési képviselő. Vácott utca viseli nevét. Sajnos azonban nem tartozik a közismertebb személyek köréhez.

Tovább