Kategória: 19. század

19. század Forrás Kult 

Recenzió: Levelek Moritz Szepshez 1882-1888

Bea Csaba, , , , , , , , , 0 comment

Bea Csaba A kötethez három személy köthető: Vér Eszter Virág, aki a jól felépített és alapos előszót, utószót és a jegyzeteket írta; Nyizsnyánszki Ferenc, aki fordítottta, valamint Borovi Dániel, aki egyrészt szerkesztette a kötetet, másrészt a kiváló képanyagért is felelős volt. A sajtó alá rendezésben tehát Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész játszott szerepet. Vér Eszter Virág a dualizmus korának szakértője. Fontos szerepet tölt be a szaktudomány népszerűsítésében és ez csak erősödik jelen hiánypótló mű tekintetében is. Kutatási területe a 19. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné kultuszára),…

Tovább
Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC 19. század 

„Magyarországon a siker mindig gyanús” – A kiegyezésről folyt a vita az MCC rendezvényén

Kanyó Ferenc, , , , , , , 0 comment

Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…

Tovább
19. század 

Rögbizhetett-e Hajós Alfréd?

Miklós Dániel, , , , , 1 Comment

Hajós Alfréd közismert személyiség, úgy is mint az első magyar olimpiai bajnok, továbbá mint a hazai labdarúgás egyik úttörője. Sokak számára szintén tudott róla, hogy építészmérnökként is számos épület fűződik a nevéhez – ezek közül talán a legismertebb a debreceni Aranybika Szálloda. Rögbijátékosként azonban valószínűleg még senki sem hallott róla, azonban az alábbi sorokban igyekszünk választ adni a címben szereplő kérdésre.

Tovább
19. század Forrás képes történelem 

Erzsébet emlékfák a 19. század végén

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor  Korábban már láthattuk, milyen nagyszabású faültetésre került sor az 1896-os millennium alkalmával, amikor több mint négyezer településen közel kétmillió fa „vert gyökeret az ezredéves anyaföldben, hogy majdan erős, sudár törzse hirdesse országnak-világnak, hogy a nemzet a második ezredévet a honfoglaló elődök érdemének dicsőítésével kezdte s hogy fennmaradásának alapját és jövőjének biztosítékát első sorban hagyományaik sértetlen fenntartásában és az azokhoz való hű ragaszkodásban kereste.”[1] Azt hihetnénk, az akkori ültetést nem lehetett felülmúlni, pedig erre alig néhány éven belül sor került, amikor minden téren sikerült túlszárnyalni az előző alkalmat. Sajnos…

Tovább

Udvardy Cserna (Cherna) János, az olvasás népszerűsítésének szószólója

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Kolonics Tünde „A’ mívelt lelkű ember, egy angyal e’ földön, egy békességnek, szeretetnek, boldogságnak, szóval, az áldott közjónak mennyei követje.”[1] (Udvardy Cserna János)   Udvardy Cserna János, a reformkor egyik jeles személyisége életéről és tevékenységéről olvasva, nemcsak kiváló mérnökként, hanem, az olvasás helyzetének javításán fáradozó, elkötelezett tudós emberként is megismerhetjük. Véleményt fejt ki írókról, könyvírásról, folyóiratok olvasásáról. Írásaiban önmagáról is szól, érzéseibe, életének fontos részleteibe is betekintést enged. Udvardy (Cserna) János A Fejér megyei Zámolyban született 1799-ben.[2] Ezt a dátumot  említi a Vasárnapi Újság életrajzi esszéje is.[3] A Magyar Életrajzi…

Tovább
19. század 

Analógiák, stratégiák: Festetics László (1785–1846) neveltetése

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

Zsidai Réka A karrier kiépítésének több járható útja volt ismeretes az újkorban.[i] Az elit esetében ez lehetetlen lett volna a megfelelő nevelés és neveltetés nélkül, ami más társadalmi csoportok karrierlehetőségéhez ugyan hozzájárult, de nem kizárólagosan. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a 18. század utolsó harmadára Közép-Kelet-Európába is eljutott a felvilágosodás eszmeáramlata.[ii] A főúri réteg esetében erre az időszakra felértékelődött a tudás mint érték, ennélfogva a presztízs részét képezte úgy a nyelvek ismerete, mint a széles körű műveltség és az olvasottság.[iii] Közben pedig kialakult a korszerű neveltetéssel kapcsolatos igény is.[iv]

Tovább
19. század Forrás 

Miénk itt a tér – A pesti Széchenyi-liget tündöklése és bukása a 19. században

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor Korábban láthattuk, miként jött létre Széchenyi István kezdeményezésére az első pesti liget, amely 1847-es megnyitását követően gyorsan fejlődött. A főváros lakossága hamar birtokba vette a sétányt, a következő év nyarán már nagyon sokan látogatták, így néha panaszkodtak, hogy „a padhiánynak iszonyú bősége mellett le sem ülhetni.” Ekkor a hűs árnyékot adó fák, a hírhedt pesti portól mentes levegő mellett egy nyolcszögletű kávékioszk (vagy „fagylalda”, „Limonadenhütte”) fokozta a park vonzerejét, és kínált például süteményeket, tejet, frissítő italokat, sőt hideg sülteket is. Tartottak benne jótékonysági célú rendezvényt is, amelyen zenekar…

Tovább
19. század Forrás 

Egy európai orvos Indiában

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Johann Martin Honigberger brassói születésű orvos és utazó az 1820-as évek végén vetődött el az északnyugat-indiai szikh birodalom ura, Randzsit Szingh udvarába. Egyrészt a kalandvágy és a Kelet varázsa hajtotta, másrészt az, hogy az uralkodó megbecsülte az udvarába érkező európai szakértőket. A szikh vallás a XVI. század első harmadában született; alternatívát kínált a hinduk és muszlimok közti megosztottságra azzal, hogy egyik félhez sem tartozott. A mogulok persze át akarták téríteni őket az iszlámra, az ellenük folytatott harc kovácsolta össze a szikheket, akik laza konföderációt alkottak, amiből Randzsit Szingh teremtett egységes…

Tovább
19. század Forrás 

Átkelés a Berezinán

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

Napóleon oroszországi hadjáratát a köztudatban két esemény jelképezi legjobban: a moszkvai tűzvész és a franciák átkelése a Berezinán. A császári gárda őrmestere, Adrien Bourgogne megírta a visszaemlékezéseit az oroszországi hadjáratról. Ebben említi moszkvai élményeit, szó esik a visszavonulásról és a berezinai átkelésről is. Az átkelés előtt néhány nappal a hófúvás és a kimerültség miatt elszakadt a seregtől, de szerencséjére összeakadt egy régi barátjával, a „morgósok” (az Öreg Gárda – a veteránok – gránátosai) egyikével és végül sikerült beérniük a hadsereget. „tábornokok […] legtöbbjük gyalog, aztán sok más magas rangú tiszt…

Tovább
19. század 20. század Forrás II. Világháború 

Szent Gellért budapesti szobra a 20. század első felében

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. Ezek közül az elsők közt Szent Gellérté készült el, alkotója az a Jankovits Gyula volt, aki korábban Pannonhalmán Szent Asztrik alakját formázta meg. A Gellért-hegy oldalába az akkor készülő (még Eskü-térinek nevezett) Erzsébet-híddal szembe kerülő szobor különleges helye miatt a tíz közül a legnagyobb és a legköltségesebb lett.[1] Mérete többekben értetlenséget váltott ki, hiszen jóval felülmúlta például a Hunyadi-, Bocskai- és Bethlen-szobrok nagyságát, így az utóbbiakról azt lehetne gondolni,…

Tovább