Az első vidéki olaszbarát egyesület: a debreceni Monti Kör

Topor István Az első vidéki olaszbarát egyesület: a debreceni Monti Kör Trianont követően a magyar kormány korlátozott külpolitikai mozgástérrel bírt. Miután a nagyhatalmak esélyt sem adtak a magyar sérelmek orvoslására, diplomáciánknak olyan csatornákat kellett keresnie, amelyeken keresztül fel tudta hívni Nyugat-Európa figyelmét hazánkra. Ilyen körülmények között a magyar diplomácia megpróbált minden lehetőséget megragadni, hogy felhívja a nyugat-európai országok figyelmét Magyarországra. Ennek a törekvésnek volt egyik eszköze a külföldi kulturális és tudományos kapcsolatok erősítése. Sorra alakultak a Külügyminisztérium támogatásával a kulturális és tudományos egyesületek, magyar nyelvű folyóiratok jelentek meg külföldön.

Tovább
Forrás kora újkor 

Bűn és büntetés: a finnországi boszorkányperek büntetőjogi vonatkozásairól

Bea Csaba Kristóf Ildikó egyik tanulmánya szerint az 1575 és 1737 között zajlott ismert kimenetelű debreceni, összesen 59 vádlottas boszorkányperekben a világi bíróság 21 halálos ítéletet hozott. (A 78 per összes vádlottja 88 főt tesz ki.) A debreceni boszorkányperekben kb. minden harmadik vádlottat halálra ítéltek. (Hozzá kell tenni a precizitás kedvéért azt a szerző által kiemelt tényt, hogy a perbe fogottak nagy részét egyéb bűncselekmények elkövetése miatt is felelősségre vonták. Ilyen volt pl. a lopás, az istenkáromlás, a házasságtörés stb.) A szerző kiemeli, hogy mindemellett a debreceni boszorkányüldözés mérsékeltnek tekinthető,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Banán – a szocialista időszak áhított gyümölcse

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban alig lehetett banánt kapni – szemben a kubai naranccsal, amit előfordult, hogy úgy dobáltak utánunk a piaci árusok. Ha banán érkezett, azonnal elterjedt a híre a fővárosban és rohantunk sorban állni. Annak ellenére, hogy csak egy kilót vehetett egy ember egyszerre, még így is megérte a várakozás. Ugyanis a kereslet mindig nagyobb volt, mint a kínálat banánból. Tudósított-e minderről a szocialista sajtó és ha igen, hogyan?

Tovább
Forrás 

A magánlevelezések tanulsága I. – Női élet a 18. században

Zsidai Réka Jelen írásunkban azt a tendenciát vesszük górcső alá egy németországi példán keresztül, hogy a 18. századi Európában a nők számára a feleség-, háziasszony- és anyaszerep volt az egyetlen elfogadott életcél. Célunk pedig egyfelől bemutatni az elnyomott női sorsot és női szerepeket, másfelől rávilágítani a forráson keresztül a műfaj „gyengéire”. Ebben az időszakban, a 18. század második felében jelentkezett egyébként a romantika mint egységes korstílus, mely legerőteljesebben az irodalomban fejtette ki hatását. A levél-, napló- és regényirodalom is ekkor élte virágkorát. Az angol és a francia preromantika pedig legérzékletesebben…

Tovább
kora újkor 

Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588). Historiográfia, recepció, identitás című kötetéről

Botlik Richárd Recenzió Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588). Historiográfia, recepció, identitás című kötetéről A spanyol armada 1588. évi hadi vállalkozásáról, majd részleges pusztulásáról még nem született önálló magyar monográfia. A recenzió alapjául szolgáló kötet szerzője, Illik Péter sem arra vállalkozott, hogy az 1588. évi armada történetét feldolgozza. A szerző azt vizsgálja, hogy miként formálódott egy pusztulás-mítoszból nemzeti identitás. Hogyan tőkésítette egy nemzet – az angol – saját identitásaként az ellenségen aratott győzelmét, amikor valójában nem is győzte le ellenfelét? Miként vált pusztulás-mítosszá a spanyol armada 1588. évi vállalkozása,…

Tovább
19. század Forrás 

Július 17: váci csata, Váczi Közlöny, váci honvéd emlékmű

Bea Csaba Vácott az 1848-49-es szabadságharcban több csata is zajlott. A ma embere, akárcsak az általános és középiskolai tankönyvek zöme, az első váci csatára emlékezik, nevezetesen 1849. április 10-re, a tavaszi hadjárat fontos győzelmére. Azt a csatát viszont, amikor Görgei kénytelen volt az oroszok elől visszavonulni, a legtöbb tankönyv nem is említi, holott „a nyári hadjárat volt Görgei hadvezéri pályájának csúcspontja.” 1. Érdekes, hogy abban a korban, amikor még a váci csatákban részt vevő honvédek egy része élt, miként tekintettek vissza erre. 1848-49 jelentősége abban is áll, hogy a szabadságharc,…

Tovább
20. század Forrás 

Misima Jukio öngyilkossága

Pépel Julianna 1970. november 25-én nagy felzúdulást váltott ki, hogy Jukio Misima, a Japánban és nemzetközileg is elismert író öngyilkosságot követett el. Tette azért bírt extra szenzáció faktorral, mert szeppukuját megelőzően a Tatenokai néhány tagjával túszul ejtette a japán hadsereg egy tábornokát, és a japán alkotmány megváltoztatását követelte. Az eseményeket a helyszínen saját bevallása szerint egyedüli külföldi újságíróként jelenlévő[1] Henry Scott Stokes leírása alapján eleveníti fel a következő írás.

Tovább
Forrás kora újkor 

Ung vármegye pecsétje

Benei Bernadett  A vármegyék pecséthasználatát 1550-ben iktatták törvénybe, viszont a török hódoltság alatt található megyék pecsétjének megalkotására azonban csak a 18. században, a törökök kiűzése után került sor. A vármegyei pecsétek használatbavételéig az egyes vármegyei tisztségviselők (főispán, alispán és a szolgabírák) pecsétjeivel hitelesítették a kiadványokat.i Leon Sokolovskỳ, szlovák heraldikus foglalkozott Ung vármegye pecsétjével a mai Szlovákia területén található vármegyék pecsétjei kapcsán. A középkorban Ung vármegyében öt vezetőtisztséget (főispán, alispán és szolgabírók) betöltő személy rendelkezett hitelesítésre szolgáló pecséttel egészen a 16. század második feléig. Történeti forrásokkal szükséges még pontosítanunk, hogy mikortól használta…

Tovább
kora újkor Középkor 

Botlik Richárd: Az 1526. évi mohácsi csata „árnyékseregei” (e-book) Budapest, 2017. (84. o.)

Illik Péter „Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk.” Ady Endre: Nekünk Mohács kell (részlet)   A történész doktor rövid, digitális formában megjelent kötete több szempontból is újszerű, hovatovább provokatív. Elsőként azért, mert kizárólag pdf formátumban jelent meg, és a szerző academia.edu oldaláról tölthető le. Ezáltal bizonyítja a történelem szekularizáltságát (mindenki elérheti, elolvashatja), valamint megelőzi a kötet fizikai jellemzőinek kritikáját is. Botlik Richárdtól nem áll távol az ismeretterjesztés e formája, figyelembe véve, hogy saját blogot tart fenn Szapolyai…

Tovább
kora újkor 

Identitás- és szimbólumképző stratégiák: Mohács (1526) és az armada (1588)

Illik Péter Tematikus szinten a két konfliktus nem mutat hasonlóságokat. A spanyol-angol „csata” tengeren, a magyar-oszmán ütközet szárazföldön zajlott. A spanyol armada és az angol flotta között 1588-ben nem volt egy kifejezett ütközet, sokkal inkább több mint egy héten át húzódó összecsapás-sorozat, amely nem követelt nagy áldozatokat. Az angolok egy hajót sem veszítettek, míg a spanyol flotta hajóinak fele pusztult el, de zömében a hosszú és hányatott hazaút során. Az armadán utazó matrózok és katonák nagyjából fele halt meg, míg a harcok után az angol résztvevők közül is legalább ennyien…

Tovább