„Rákosi úr, dobja el a cigarettáját!” – Az 1946-os Országos Parasztnapok Forrás 

„Rákosi úr, dobja el a cigarettáját!” – Az 1946-os Országos Parasztnapok

A második világháborút követő években Magyarországon jelentős átalakulás ment végbe, egy veszélyeztetett demokráciából kialakult a totális kommunista diktatúra. A kommunista hatalomátvétel utolsó lépése volt a sztálinista alkotmány bevezetése 1949. augusztus 20-án, előtte azonban jelentős események zajlottak le. Ilyenek voltak a most bemutatásra kerülő Országos Parasztnapok is 1946 szeptemberében.

Tovább
Magyarország egy rejtett történelmi kincse – A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély 19. század Forrás Szocializmus 

Magyarország egy rejtett történelmi kincse – A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély

Magyarországon a török kiűzése után számos pompás főúri rezidencia épült, és ez a „kastélyépítési láz” kitartott egészen a XIX. század második feléig. A legnagyobb és legjelentősebb kastélyok – mint például a keszthelyi Festetics-kastély vagy a fertődi Esterházy-kastély – története viszonylag ismert, de a kisebb vidéki kúriák sorsa sok esetben homályba burkolózik. A mai írásunkban egy ilyen „kisebb” kastélyt mutatunk be, a Podmaniczky család egykori fenyőharaszti rezidenciáját. A Hatvan és Verseg között található uradalom, Fenyőharaszt, a XVIII. században került a Podmaniczky család birtokába, a környék többi földjével együtt. A birtokon a 103…

Tovább
A Wehrmacht már 1940-ben megszállta volna Magyarországot – „Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státuszt fog kapni.” Berlin, 1940. május 26. Forrás II. Világháború 

A Wehrmacht már 1940-ben megszállta volna Magyarországot – „Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státuszt fog kapni.” Berlin, 1940. május 26.

Bár Magyarország a második világháború alatt egészen 1944. március 19-ig ki tudta tolni a német megszállás idejét, valójában ennek a veszélye már jóval korábban is fennállt. Franz Halder (1884–1972), a német szárazföldi haderő vezérkari főnöke a háború kirobbanásától 1942-es leváltásáig vezette hadinaplóját, amelyben gyakran említette Magyarországot. A tábornok szinte minden alkalommal arról számolt be, hogy a német politikai és katonai vezetés egyaránt elítéli Magyarország politikáját, amely szövetséges ugyan, de nem hajlandó kiszolgálni a német igényeket.

Tovább
Antall József külpolitikájának főbb irányvonalai I. – A magyar–szovjet kapcsolatok Forrás 

Antall József külpolitikájának főbb irányvonalai I. – A magyar–szovjet kapcsolatok

Nyári Gábor – Rapali Vivien Amikor 1990 tavaszán Antall József személyében ismét szabadon választott miniszterelnöke (és persze kormánya is) lett Magyarországnak, egyebek mellett a külpolitikát is teljesen új alapokra kellett helyezni. Az alapállás – kelet és nyugat határán – persze nem változott, és a helyzet is ismerős lehetett az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő időszakból, annyiban legalább is biztosan, hogy a frissen függetlenedő országnak gyorsan kellett megtalálnia új helyét az erősen változó világban. Fontos volt egyrészt a nemzeti érdekek képviselete, másrészt mind keleti, mind nyugati irányú kapcsolataink komoly átértékelésre szorultak. Mai…

Tovább