20. század Forrás I. Világháború 

Lovagok egy lovagiatlan háborúban

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei. Garamond, Budapest, 2017. Ha a tengeralattjárós hadviselésre gondolunk, a legtöbb embernek óhatatlanul is a második világháború és az angolszász hajókra vadászó német “farkas falka” vagy esetleg a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló amerikai búvárhajók jutnak eszébe. Pedig a fegyvernem az első világháború alatt vált meghatározóvá, így főleg a centenárium kapcsán nagyobb figyelemre tarthat számot a mindmáig háttérbe szorult téma. A feldolgozás nem is kezdődhetne megfelelőbben, mint Georg von Trapp eredetileg 1935-ben megjelent visszaemlékezéseivel.

Tovább
Holokauszt I. Világháború II. Világháború Szocializmus 

Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja

Nagy Emil neve a legtöbb ember számára nem mond sokat, pedig a XX. század első felének igen jellegzetes alakja volt. Ügyvédként, politikusként, újságíróként és családapaként is kissé különcnek számított, végtelen tisztességéhez és rendkívüli szociális érzékenységéhez pedig egyes esetekben naiv idealizmus párosult. Élete során több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, rövid ideig Bethlen István igazságügy-minisztere volt, mindvégig kiállt a szegényebb paraszti rétegekért, a Rothermere-i revízió elkötelezett híve és propagandistája lett, eközben az ország egyik legismertebb ügyvédjeként praktizált, a korszak meghatározó újságírója volt, a vészkorszakban zsidókat és más üldözötteket bújtatott, majd…

Tovább
kora újkor Középkor 

Skót történetek II. – A Robertson klán

Skócia története nagyrészt az egymással – és az angolokkal – harcban álló klánokról szól. Cikksorozatunk első részében Moulint és környékét mutattuk be, most pedig a térség klánja, a Donnachaidh vagy ismertebb nevén a Robertson kerül terítékre. A skót klánok gyakorlatilag idősebbek az országnál, az időszámításunk utáni első századokban a hegyekkel és völgyekkel tagolt területeken az egymástól elkülönülő nagycsaládokból alakultak ki. A klánokat két nagyobb csoportra lehet osztani, a szegényebb, kisebb befolyással rendelkező és az inkább az angolokhoz húzó alföldiekre, valamint az önállóságukra büszkébb és erősebb felföldiekre. Hogy a skót Felföld…

Tovább
Forrás 

“Női holttest az utazókosárban” – Mágnás Elza-gyilkosság a korabeli sajtóban

1914. január 10-én reggel találtak rá a Bem rakparton az utazókosárba gyömöszölt Turcsányi Emília, ismertebb nevén Mágnás Elza holttestére. A nem mindennapi bűnügy már a kezdetekkor nagy port kavart, az érdeklődés pedig fokozódott, amikor kiderült, hogy a halott nő az éjszakai élet egyik ismert alakja, korábbi kurtizán, a dúsgazdag bútorgyáros, Schmidt Miksa szeretője.

Tovább
Forrás Hidegháború 

A Szabad Európa Rádió megalapítása és első évei

A Szabad Európa Rádióról szinte mindenki hallott, elsősorban az 1956-os tevékenysége miatt. Ez az adó közvetített a leghitelesebben a forradalmi eseményekről, és buzdította az emigrációból az itthoni magyarokat a kitartásra. Sokaknak talán a gyerekkori mesékből is ismerős lehet a Szabad Európa, hiszen a nagyszülők a régi rádiókon esténként titokban próbálták behozni a zavarások miatt sercegő adót, hogy a világ dolgairól „más szemszögből” is tájékozódjanak. De mi is volt valójában a Szabad Európa Rádió? Hogyan jött létre és kinek volt a szócsöve? Kik dolgoztak a szerkesztőségben és mennyire mondható el, hogy…

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Kémek harca; A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége és a magyar állambiztonság

Ha kémekről hallunk, elsősorban James Bond, az amerikai filmek hidegháborús hősei és hihetetlennek tűnő, veszélyes kalandok jutnak eszünkbe. De mi történt valójában, amikor a 007-es ügynök karaktere még meg sem született, a CIA pedig csak tanulta a szakmát? Egyebek mellett a Horthy-korszakban kiképzett hírszerzők vívtak életre-halálra menő harcot a kommunista magyar állambiztonsági szervekkel.

Tovább
Forrás 

„Rákosi úr, dobja el a cigarettáját!” – Az 1946-os Országos Parasztnapok

A második világháborút követő években Magyarországon jelentős átalakulás ment végbe, egy veszélyeztetett demokráciából kialakult a totális kommunista diktatúra. A kommunista hatalomátvétel utolsó lépése volt a sztálinista alkotmány bevezetése 1949. augusztus 20-án, előtte azonban jelentős események zajlottak le. Ilyenek voltak a most bemutatásra kerülő Országos Parasztnapok is 1946 szeptemberében.

Tovább
19. század Forrás Szocializmus 

Magyarország egy rejtett történelmi kincse – A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély

Magyarországon a török kiűzése után számos pompás főúri rezidencia épült, és ez a „kastélyépítési láz” kitartott egészen a XIX. század második feléig. A legnagyobb és legjelentősebb kastélyok – mint például a keszthelyi Festetics-kastély vagy a fertődi Esterházy-kastély – története viszonylag ismert, de a kisebb vidéki kúriák sorsa sok esetben homályba burkolózik. A mai írásunkban egy ilyen „kisebb” kastélyt mutatunk be, a Podmaniczky család egykori fenyőharaszti rezidenciáját. A Hatvan és Verseg között található uradalom, Fenyőharaszt, a XVIII. században került a Podmaniczky család birtokába, a környék többi földjével együtt. A birtokon a 103…

Tovább
Forrás II. Világháború 

A Wehrmacht már 1940-ben megszállta volna Magyarországot – „Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státuszt fog kapni.” Berlin, 1940. május 26.

Bár Magyarország a második világháború alatt egészen 1944. március 19-ig ki tudta tolni a német megszállás idejét, valójában ennek a veszélye már jóval korábban is fennállt. Franz Halder (1884–1972), a német szárazföldi haderő vezérkari főnöke a háború kirobbanásától 1942-es leváltásáig vezette hadinaplóját, amelyben gyakran említette Magyarországot. A tábornok szinte minden alkalommal arról számolt be, hogy a német politikai és katonai vezetés egyaránt elítéli Magyarország politikáját, amely szövetséges ugyan, de nem hajlandó kiszolgálni a német igényeket.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Antall József külpolitikájának főbb irányvonalai VI. – Magyarország és a NATO

Nyári Gábor – Rapali Vivien Magyarország előtt a rendszerváltás után két járható út volt a katonapolitikát illetően. 1988-tól kezdve folyamatosan felvetődött a már az 1956-os forradalom alatt is követelt a semlegesség gondolata, amelyet kezdetben minden jelentősebb ellenzéki csoport támogatott, és a társadalom jelentős többsége is mögé állt.1 Az MDF azonban 1989 őszétől előre vetítette, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja feltétlenül a semlegességi politikát követni. Antall pedig még messzebbre ment, több esetben is nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok – mivel ezzel veszélyeztette volna az amerikai–szovjet kapcsolatok enyhülési folyamatát –…

Tovább