1956 20. század Forrás Szocializmus 

Lövések az éjszakában, avagy a “Kőhídi csata”

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

“…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább
Forrás 

CSI: Budapest – Gyerekgyilkosság a Czuczor utcában

1913. február 17-én brutális rabló- és egyben gyerekgyilkosság híre rázta meg a budapesti Czuczor utca környékét, majd másnaptól a sajtón keresztül a főváros közvéleményét is. Az esetről tudósított Kosztolányi Dezső is, 1972-ben pedig a Tükör folyóiratban Pintér István ismertette a kegyetlen gyilkosság történetét. Most az ő írása és a korabeli sajtó alapján elevenítjük fel az eseményeket, és a gyilkos utáni hajtóvadászatot, amely során a szerencse a rendőrök mellé szegődött. De mi vitt rá egy csavargót, hogy kirabolja egy szegény özvegyasszony lakását – holott tudta, csak minimális zsákmányra számíthat – és…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

Könyvismertető – Borvendég Zsuzsanna: A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei.

A szocialista korszak állambiztonsági szervei, illetve titkosszolgálatai napjainkban többnyire belső elhárítási tevékenységük révén ismertek. Hírszerző, ipari kémkedési, illetve a részben ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységükről alig tudunk valamit, ami részben érthető is. Az iratok jelentős része hiányzik – sőt sok esetben semmilyen papír nem készült az akciókról –, vagy még ma is titkosítás alatt áll, az egykori résztvevők felkutatása pedig általában igen komoly nehézségekbe ütközik. Borvendég Zsuzsanna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója ezek ellenére – vagy éppen ezek miatt – évek óta lelkesen és alaposan tárja fel a téma iratanyagát…

Tovább
20. század Cigányság Forrás Horthy-kor 

CSI: Makó – Vérengzés “Bécsben”

Régi bűneseteket bemutató sorozatunk most következő részében Makóra látogatunk, ahol 1940 júniusában egy igen durva betöréses rablás borzolta a kedélyeket. Bár ekkor már nagyrészt a háborús hírek uralták az országos és a vidéki lapokat is, egy olyan bűntény, amelyben egy asszony és két gyereke sérült meg súlyosan, sokkolta a kisváros lakosságát, és egyből a Makói Ujság címoldalára is került. A dolgot bonyolította, hogy a tettes ráadásul rokonságban állt a sértett családdal, ráadásul mindnyájan a cigány kisebbséghez tartoztak. De nézzük, mi is történt 1940. június 22-én este Árkus József prímás (nem…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

CSI: Szekszárd – Rendőrgyilkosság a nyílt utcán

A történészi munka során többször van úgy, hogy az ember kutatás-keresgélés során bukkan rá teljesen véletlenül érdekes, vagy esetünkben brutális hírekre, forrásokra. Így volt ez mai cikkünk esetében is; egy katonatiszt (és másodállásban elismert énekes-zeneszerző) életpályájához kerestem adatokat, amikor a Tolnamegyei Ujságban rábukkantam egy fényes nappal elkövetett kegyetlen rendőrgyilkosság történetére. A szekszárdi bűneset érthetően megrázta a városkát, hiszen az elkövetés körülményei még mai szemmel is elképesztőek. Régi bűntényeket bemutató sorozatunkban következzen most Palásthy János rendőrtisztviselő meggyilkolásának szomorú története.

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Móni”, a vaslady, avagy vendégjáték a flottillánál

Amikor 1914. július 29-én a Monarchia megkezdte Szerbia elleni hadjáratát, nem hogy világháborúra, de még hosszabb hadjáratra sem számítottak. Az pár nap alatt világossá vált, hogy az igencsak puskaporos helyzetben majdnem minden európai (és később sok Európán kívüli) állam veszett mozgósításba és hadüzenet-küldözgetésbe kezd. Kicsivel több idő kellett ahhoz, hogy rádöbbenjenek, a szerbek sem adják olcsón a bőrüket. Ez utóbbiban az is közrejátszott, hogy az osztrák-magyar haderő csak korlátozott erőkkel kezdte meg az offenzívát, mert az egységek többségét a keleti frontra tartalékolták. A szerbiai hadjárat során hatalmas hangsúlyt kapott a…

Tovább
1956 20. század Forrás 

A megtorlás arcai

Amióta 1956-os perekkel foglalkozom, többször szegezték nekem a kérdést, hogy minek azt kutatni, hiszen már mindent feltártak, mindet ismerünk. Sokáig magam is ebben a hitben voltam, de a peranyagok áttanulmányozása során gyorsan megváltoztattam álláspontom. Mert még ha a nagyobb, vagy politikai szempontból fontosabb pereket – Nagy Imre és társai, Dudás József és társa, Földes Gábor és társai – ismerjük is, a kisebb perekről jóformán semmit sem tudunk. A legtöbb 56-os kivégzett megmarad a „két évszám, egy (vagy több) vádpont” szintjén. Legalább ennyire ismeretlenek a megtorlást végrehajtók is.

Tovább
19. század Forrás 

CSI Budapest: a zugligeti hasfelmetsző

Korábbi cikkünkben írtunk az 1900-as évek eleji budapesti rendőrség nyilvántartó rendszeréről és akkor még nem nyilvános múzeumáról, ahol a sikeres elfogások mellett több megoldatlan ügy bűnjelei is helyet kaptak. Az egyik ilyen volt az 1898. június 24-én elkövetett vízivárosi kéjgyilkosság, amelyről a sajtóban számos, egymásnak ellentmondó állítás jelent meg. Egyes cikkek “sima” rablógyilkosságról tudósítottak, a kéjgyilkosság csak később jelent meg. Akkor viszont sok újságíró a tíz évvel korábban Londonban tevékenykedő – és ma is ismeretlen – Hasfelmetsző Jack tevékenységéhez hasonlította a kegyetlen gyilkost, nem alaptalanul.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

CSI: Budapest; az első rendőrmúzeum

A bűnügyek, legyen szó zsebtolvajlásról vagy brutális rablógyilkosságról, mindig is izgalomba hozták a közvéleményt, és a társadalom lehetőségeihez mérten igyekezett kézrekeríteni és megbüntetni a mindenkori tetteseket. Ez persze ma sem mindig egyszerű, több száz éve meg aztán pláne nem volt az. Nagy ugrást a 19. század hozott, ekkor jelent meg a legtöbb helyen egyrészt maga az intézményesített rendőrség (természetesen rendvédelmi és nyomozó szervek korábban is működtek, általában városi-megyei szinten), a század végére pedig kialakult több, ma is használt nyomozati és egyéb eljárás, ami igencsak megnehezítette a rosszfiúk dolgát.

Tovább