A “bátaszéki vasutaskirály” – újratöltve Forrás Szocializmus 

A “bátaszéki vasutaskirály” – újratöltve

Bár a cím önmagában is megtévesztő lehet, a mostani posztban nem egy újabb iparmágnásról, hanem egy “mezei”, egész pontosan bátaszéki állomásfőnökről lesz szó, aki a Népszava tudósítása szerint olyannyira nem átallotta sutba dobni “a szocialista törvényességet”, hogy visszaélései híre a minisztériumig, sőt a fent említett országos napilap hasábjaiig is eljutottak. A napilap két hónapon át, összesen három cikkben foglalkozott Vajda Gyulával és tevékenységével; az utolsó írás elégedetten számol be a “vasutaskirály” menesztéséről. A történet azonban korántsem ilyen egyszerű; a Népszava cikkein alapuló írásom 2015 októberében jelent meg blogunkon, 2016 végén…

Tovább
Vársorsok nyomában 2.: “Holmi fosos kurvát be ne bocsássanak…” Forrás képes történelem 

Vársorsok nyomában 2.: “Holmi fosos kurvát be ne bocsássanak…”

Folytatva nemrég megkezdett virtuális várjárásunkat, ma ismét néhány erősség történetéből villantunk fel néhány képet és mozzanatot. Ahogy a korábbiakban is láthattuk, több erősség restaurálása – legalább is bizonyos mértékig – zajlott le, vagy folyik napjainkban is, ám sajnos nagyon magas a kallódó, pusztuló várromok száma is. Persze akadnak olyan erősségek, amelyeket már több száz éve leromboltak, így ezek helyreállítására szinte alig van esély, ahogy olyanok is, amelyek minden ostrom, természeti csapás és városrendezési koncepció ellenére a lehetőségekhez mérten megmaradtak (közel) eredeti formájukban.

Tovább
Kígyóhús, műméz és a négylábú “katonaszökevény” – Élelmezési helyzet a Don-kanyarban Forrás II. Világháború 

Kígyóhús, műméz és a négylábú “katonaszökevény” – Élelmezési helyzet a Don-kanyarban

Régóta köztudott, hogy a katona (és a kollégista diák) mindig éhes, emiatt pedig minden alkalmat megragad arra, hogy táplálkozzon, vagy ételt szerezzen be és azt ínségesebb időkre tartalékolja. Az első nagyobb seregek megjelenése óta pedig külön gondot okoz a katonák élelmezése, főleg támadó hadjáratok esetén. A sorozott (tömeg)hadseregek megjelenése abból a szempontból is új elvárásokat jelentett, hogy egyrészt békeidőben is pótolni kellett a szolgálat miatt kiesettek termelését (erre szolgált például a sokáig létező aratási szabadság), másrészt pedig háború esetén biztosítani kellett a sokszor több száz kilométerre lévő katonatömegek ellátását. Kisebb…

Tovább
Vársorsok nyomában 1.: királyi börtöntől a közösségi kőbányáig Forrás képes történelem 

Vársorsok nyomában 1.: királyi börtöntől a közösségi kőbányáig

Magyarország területén – és most legyen szó Nagy-Magyarországról vagy a csonka országról – rengeteg vár, illetve ma már többségében csak várrom található. A török háborúk, a Rákóczi-szabadságharc, 1848/49 és a második világháború során több erősség pusztult részben, vagy akár egészében, a harcok elmúltával pedig sok esetben a környékbeli lakosság használta ingyen “Tüzép-telepnek” a maradványokat. A falak sokszor “akadályozták” a városok fejlődését (érdekes módon Franciaországban vagy Ausztriában kevésbé), így a 18-19. században kerültek elbontásra. Mostani posztunkban rendhagyó vártúrára indulunk, régi és mai felvételek segítségével járunk be néhány várromot.

Tovább
Halálos hajóút – a Dömös gőzös tragédiája Forrás 

Halálos hajóút – a Dömös gőzös tragédiája

Ahogy korábban már számtalan alkalommal, 1951. június 22-én is minden rendkívüli esemény nélkül indult el Mohácsról a főváros felé a Dömös gőzhajó. Egészen Fajszig nem is történt semmi különös, de 14 óra körül, nem sokkal azt követően, hogy a hajó elhagyta a kikötőt, hatalmas robbanás rázta meg az öreg gőzöst, amely rövidesen kettétört és elsüllyedt. Ma már tudjuk, hogy a hajó – a kijelölt hajózóutat elhagyva – egy második világháborús aknára futott, de ezt a tényt sokáig igyekeztek titkolni. De miért nem beszél(het)tek arról, hogy mi okozta a Dömös vesztét?…

Tovább
Dióhéjban: miért április 4-ről szól(t) az ének? Forrás II. Világháború 

Dióhéjban: miért április 4-ről szól(t) az ének?

“Április 4-ről szóljon az ének / Felszabadulva zengje a nép.” – énekelték egy rendszerrel korábban lelkesedve vagy kényszerből (nem csak)fiatalok generációi, és a történelemkönyvekben is az szerepelt, hogy a szovjet csapatok 1945. április 4-én Nemesmedves birtokba vételével befejezték Magyarország elfoglalását/felszabadítását (ebbe most nem megyünk bele, a nem kívánt törlendő). Na de tényleg így volt? Tényleg véget értek a harcok kis hazánkban? A helyzet az, hogy nem. Annyiban stimmel a helyszín meg a dátum is, hogy Nemesmedves volt az utolsó közjogilag önálló magyar település, amit elfoglalt a Vörös Hadsereg, ám a…

Tovább
Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya Forrás kora-újkor 

Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya

Bár gróf Benyovszky Móric neve nem süllyedt a feledés homályába, mégsem annyira közismert, mint ahogy azt hollywoodi kalandfilmbe illő élete és szerteágazó munkássága indokolná. Katonatiszt, lázadó, hadi, majd politikai fogoly, ismét lázadó, felfedező, tengerész, újfent katonatiszt, Benjamin Franklin barátja, író, balsorsú uralkodó, ismét lázadó, és mindezt alig negyven év alatt. Ha a kaliforniai producerekig nem is jutott el híre, film azért készült életéről, és mintegy száz évvel halála után nem más, mint Jókai Mór fordította le naplóját és dolgozta fel életét, természetesen a rá jellemző alapossággal, mégis regényes formában. Bár az…

Tovább
“Mindhalálig leghívebb”: Kováts Mihály az első jenki huszár Forrás kora-újkor 

“Mindhalálig leghívebb”: Kováts Mihály az első jenki huszár

Közismert tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok igazi soknemzetiségű ország. Ez nem volt másképp a kezdetekben sem, amikor még hatalmas bölénycsordák és indiántörzsek kergették egymást a végtelen prériken, amikor néhány lelkes bostoni úgy határozott, hogy hatalmas teáscsészévé változtatja a kikötőt, és amikor Benjamin Franklin, John Adams és barátaik először vetették papírra az azóta legendássá vált “We the people” kezdetű sorokat. Ekkoriban a keleti partot uraló britek mellett franciák, spanyolok, kisebb arányban svédek, dánok, hollandok és poroszok élték mindennapjaikat a mai USA keleti és délkeleti területein. Külön érdekes volt az írek (és…

Tovább
Matrózbecsület  – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
A képviselő legfontosabb feladata 1956 Forrás 

A képviselő legfontosabb feladata

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a szocialista blokk legtöbb országában megindult egy enyhülési folyamat. Az enyhülés szót természetesen a helyén kell kezelni, ugyanis jelentősebb változások sehol sem történtek, és pár év múlva kezdetét vette a visszarendeződés is, de ugyanakkor ebben a rövid időszakban, igaz, csak “szőr mentén” de megjelenhetett némi rendszerkritika is. A finom, ám mégis kemény kritika egyik példája volt Lontay László cikke, amely 1956. október 9-én, tehát Rajk László újratemetése után 3 nappal jelent meg. Önmagában érdekes a témaválasztás is, hiszen a parlament szerepe 1948-tól folyamatosan csökkent, az…

Tovább