1956 Forrás Szocializmus 

Tűzharc a fedélzeten – egy félresikerült gépeltérítés története

Idestova majdnem 95 éve, 1921. október 20-án került sor az első ismertebb repülőgép-eltérítésre; az akció ráadásul magyar vonatkozású, ugyanis minderre IV. Károly második visszatérési kísérlete nyitányaként került sor. A gépeltérítések azóta is hatalmas sajtóvisszhanggal járnak – gondoljunk csak a D. B. Cooper esete körüli konteókra vagy 9/11-re – és évente legalább egy krimi/akciófilm is feldolgoz valamilyen repülőgépen történt bűntényt. Mai posztunkban egy valóságos, ugyanakkor tényleg filmvászonra kívánkozó géprablási kísérletet mutatunk be. Az időpont 1956. október 15., a helyszín pedig a HA-LIB lajstromjelű, Liszunov Li-2 típusú MALÉV gép, valahol Szombathely környékén!

Read More
Forrás II. Világháború 

“Tiszteletbeli magyarok”: Ruszki Pista, az életmentő lengyel huszár, és Vaszil, az “idegenlégiós”

Már-már közhelyszámba megy, hogy magyarokkal, vagy valamilyen szinten magyarul értő emberekkel a világ minden pontján össze lehet futni, Kairótól Manhattanig. Nem volt ez másképp 70 évvel ezelőtt, a második világháború idején sem, de akkor nem kissé tanácstalan hátzsákos turisták, hanem a keleti fronton – előbb a Don partján, majd Galíciában – harcoló honvédek szembesültek ezzel a ténnyel. Mai posztunkban két ilyen történetet ismertetünk; az egyik szereplői a szó szoros értelmében az életüket köszönhetik egy öreg huszárnak, de szó lesz egy meglepő “elmagyarosodásról” is.

Read More
Forrás II. Világháború 

Kiskecske a hadszíntéren, avagy a balsorsú kabalaállat

Különféle címer- és kabalaállatokat az országok mellett évezredek óta alkalmaznak nemesi családok és hadseregek, sőt egyes alegységek is. A címerállatok általában méltóságosak, “menők” – sas, sólyom, oroszlán, farkas – a kabalaállatoknál azonban nincsenek ilyen merev szabályok, bár a legtöbb alakulat azért igyekszik nem köznevetség tárgyává válni választott állatuk miatt. Mindenki számára ismerős a római legiók sasmadara, a középkorban pedig az egyes címerállatoknak fontos szerepe volt a harcoló felek azonosításában is (az oroszlános velünk van, az elefántos nem).

Read More
Forrás Szocializmus 

Bányakatasztrófa Márkushegyen

1983. június 22-én történt Magyarország legsúlyosabb bányaszerencsétlensége; a sújtólégrobbanás következtében 33 magyar és 4 lengyel bányász vesztette életét az oroszlányi szénmedence egyik legfontosabbnak számító üzemében. A tragédiáról és elhunyt társaikról azóta is évente megemlékeznek, ugyanakkor a mai napig keringenek a hivatalostól eltérő magyarázatok arról, hogy mi okozhatta a robbanást.

Read More
Forrás II. Világháború 

“Emberek vagyunk ám, nem szárnyas angyalok…” – Tragédia és újrakezdés Jutason

Egy korábbi bejegyzésünkben már érintőlegesen szó volt a magyar ejtőernyős csapatok első bevetéséről, amely jóval túlmutatott jelentőségén, hiszen a német deszantosok 1940 áprilisi dániai és májusi belgiumi bevetései után ez volt a harmadik élesben végrehajtott ejtőernyős-művelet. A szenttamási híd elfoglalására 1941. április 12-én indított művelet már első perceiben tragédiába torkollott, a Veszprém-Jutas repterén lezuhant szállítógépben 20 katona vesztette életét, az akciót azonban végrehajtották, és így lett ez a nap a magyar ejtőernyősök tűzkeresztsége és a fegyvernem nem hivatalos “keserédes születésnapja” is.

Read More
Forrás Szocializmus 

A remény rabjai: lázadás a tiszalöki internálótáborban

1945 után Magyarországon (és a szocialista tömbben is) számos internáló és egyéb tábor létesült, amelyekbe az új hatalom számára veszélyt jelent(het)ő embereket zárták.Voltak közöttük olyanok is – főleg a nyilas hatalom prominensei – akik teljes joggal kerültek rács mögé, a diktatúra kiépülésével azonban fokozatosan nőtt a “kisemberek” aránya, akiket sokszor egy rossz viccért, vagy akár egy névtelen feljelentés (egy nagyon komoly, géppel írt névtelen feljelentés, á la Tanú) miatt lettek internálva, sok esetben mindenféle bírói eljárás és ítélet nélkül. Kistarcsa, Recsk, vagy akár a Hortobágyi telepek (bár jogi szempontból a…

Read More
Forrás Szocializmus 

“Mint a mókus fenn a fán…”

“…az úttörő oly vidám” – énekelték úttörők generációi estig, kora reggel óta. Hát még milyen vidám lehetett az az úttörő, akit 1976 tavaszán arról értesítettek, hogy “kimagasló úttörőmunkája eredményeként” a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtáborban időzhet. A táborozás azonban nem csak mókából és kacagásból állt, az úttörőknek komoly napirendje és kötelezettségei is voltak, amelyeket a táborba lépéskor kapott Együtt-Egymásért! (nem, nem az alapítvány) című füzetkében –  mai posztunk tárgyában – találhatott meg.

Read More
Forrás Hidegháború 

A sosemvolt lázadás, avagy vadászat a Sztorozsevoj fregattra

Hivatalosan a Szovjetunióban minden annyira szép és jó volt, hogy teljesen okafogyottá váltak a tüntetések és lázadások. Ez alól természetesen kivételt képeztek azon esetek, amikor – még a kezdet kezdetén – az osztályharcos eszméket magukévá tevő munkások és katonák fellázadtak gonosz elnyomóik ellen; ez esetben a lázadás egy teljesen elfogadott eszköznek minősült. A tengerészek – részben mert viszonylag sokan vannak kis helyen összezárva, és a hadviselés módszerei miatt unatkozni is szoktak – amúgy is “hajlamosabbak” a lázadásra, ezt akár a cattarói matrózlázadás, illetve a Német Császárságot alapjaiban megrengető kieli matrózfelkelés is…

Read More
1918-1939 Forrás 

Holttest a Parlamentben; Hogy kerültek Lenin-fiúk a Felsőházba?

A pesti Duna-partot uraló Országház minden bizonnyal a főváros, és egyben az egész ország legismertebb épületeinek egyike. Kevés az olyan Budapest-kalauz vagy útikönyv, amelynek ne figyelne címlapján a valóban impozáns kupolás épület. Elkészülése, vagyis a 19. század vége óta a Parlament a városkép mellett a magyar történelemre is döntő hatást gyakorolt. Bár a sok-sok unalmas, vitával és különféle törvények megszavazásával eltelt hétköznapot időnként feldobta egy kis obstrukció, illetve hatósági beavatkozást is igénylő agresszív véleménycsere, a ház megmaradt annak, aminek szánták, vagyis a törvényhozás épületének és a magyar függetlenség (egyik) jelképének.

Read More
Forrás I. Világháború 

“Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen

Az 1918. március 3-án aláírt breszt-litovszki béke új helyzetet teremtett az első világháború keleti (és majd a nyugati) frontján is. A békével a katasztrofális állapotba került és forradalmak tépázta Oroszország a maga részéről befejezettnek nyilvánította a háborút, emellett pedig hatalmas területekről is lemondott Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország javára. A keleti front harcai – ideiglenesen legalább is – a központi hatalmak győzelmét hozták, és így vált lehetővé, hogy a németeknek kicsivel később nyugaton még fussa egy jelentős offenzívára is.

Read More