20. század Forrás II. Világháború 

Egy városlakó naplója Budapest ostromáról

Hogyan festett az 1944-45-ös ostrom alulnézetből? A kérdésre számos forrás ad választ, ugyanis a budapestiek közül sokan írtak naplót ebben az időben. Anyai nagyapám, Szécsi László (1926-2013) emlékének Csonka Pálné Warga Margit az ostrom idején a harmincas évei közepén járt. Férjével (a Műegyetem híres statikaprofesszorával) és három gyermekével a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton laktak. A naplóban nem szereplő időpontban a biztonság kedvéért átköltöztek a Somlói útra (a Gellérthegy környékére) a naplóíró sógorához, a háború ugyanis napról napra közeledett Budapesthez és november elején úgy tűnt, el is éri.

Tovább
Forrás 

Úti élmények Magyarországon

Johann Centurius von Hoffmannsegg gróf szász természetbúvár 1793-1794-ben járt Magyarországon. Nem csupán ásványokat, rovarokat és madarakat gyűjtött, hanem érdekes tapasztalatokat is, amelyekről rendre beszámol a nővéréhez intézett leveleiben. Az itteni viszonyokat összevetette az otthoniakkal és néha bizony Szászország maradt alul. Az első jó pont mindjárt a postakocsi-szolgálat volt, ami mindössze két nap alatt ért Bécsből Budára (az már kevésbé hízelgő, hogy azt írja, semmi érdekeset nem látott útközben). Első itteni levele július 3-án kelt. „Buda a Duna nyugoti oldalán fekszik, Pest éppen vele szemben, mint Neustadt és Drezda. A két…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Mandzsúria az 1940-es években

1931 szeptemberében Japán lerohanta Mandzsúriát. Fél évvel később  kihirdették egy  új állam, az 1945-ig létező Mandzsukuo megalapítását. A II. világháború után gyorsan követték egymást a kormányok a tartomány élén. Hogyan látták és élték meg ezt a helyiek?

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… ez a tudatlan paraszt politikai eszközzé vált” – Raszputyin egy francia diplomata szemével

Az első világháború előtti és alatti Oroszország egyik emblematikus figurája volt a bírálói szemében minden rosszat megtestesítő Raszputyin. A halála óta eltelt száz év alatt legendák szövődtek köré. De mennyi volt ezekből életében? Élesebben vagy homályosabban látták a kortársak, mint az utókor?

Tovább
Forrás Középkor 

Kaffa és a Hunyadiak

  Hunyadi János pályafutása kész regény, Mátyás király köré pedig legendákat szőtt az utókor.  Nem világos, ilyen népszerűek voltak-e saját korukban is, de akadt legalább egy hely a királyság határain túl, ahol megmentőként várták őket. Miért számítottak a Krímben élő genovai kereskedők a magyarok segítségére és ki(k)ben reménykedhettek rajtuk kívül?

Tovább
Forrás kora újkor 

Útleírások a török kori Budáról

Buda a török kézre kerülés után 145 éven át bevehetetlen volt, az ismételt próbálkozások ellenére is. Az ostromló csapatok legfeljebb Pestet láthatták testközelből, ha szerencséjük volt. A túlparton csak a magyar királyok Sztambulba tartó küldöttei nézhettek körül alaposan. Milyennek láthatták a török kori Budát? Útleírások a XVI. századból.

Tovább