Forrás Szocializmus 

Fecske, Munkás, Sopiane, Astor és a többiek – dohányzás a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A dohányzásellenes kampány, a cigaretta egészségre káros hatása elleni küzdelem inkább már az 1980-as évekre volt jellemző. Korábban dohányfüstös presszók és lakások is jellemzőek voltak, sőt dohányozni egyfajta közösségi érzést is jelenthetett, a nőknél pedig az egyenjogúság kifejezését is. A munkásnők cigarettaszünetre vonultak ki a gyárakban és közben ott beszélték meg az őket igazán foglalkoztató dolgokat. A kiskorúak számára tilos volt a dohányzás, így a középiskolai vécében stikában elszívott cigi a felnőttség szimbóluma, egyfajta lázadásnak számított. Melyek voltak a szocialista időszak jellemző cigarettamárkái? Mielőtt erről lenne szó,…

Tovább
Forrás Kult 

Történelmi útvesztők

Kedves Olvasó! Örömmel jelentjük be, hogy küszöbön áll második, Történelmi útvesztők című kötetünk megjelenése! Ennek alkalmából ma este, egyfajta ízelítő gyanánt honlapunkon is közzé tesszük a könyv előszavát. Tavalyi válogatásunkhoz hasonlóan igyekeztünk a lehető legtöbb témakörből, érdekességből meríteni az ókortól jóformán napjainkig. A meghatározó események és ismert személyek mellett elfelejtett (h)ősöket, történelmi pillanatokat és a régmúlt “szürke” hétköznapjait is bemutatjuk egy-egy írásunkban. A kötettel kapcsolatos információkért látogasson el közösségi oldalunkra!

Tovább
Forrás Ókor 

Hogyan kerültek a lovak az ókori Egyiptomba?

Sellyey Bernadett Most induló cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkozunk.

Tovább
Forrás Forrásközlés I. Világháború 

IV. Károly debreceni látogatásai

Topor István Az ifjú trónörökös első debreceni útja Az utolsó magyar király, IV. Károly (uralkodott: 1916 – 1918) két ízben járt a kálvinista Rómában. Első útja ifjú főhercegként vezetett Debrecenbe. 1901. július 18-án katonai oktatójának, báró Berg Hermannak, a Vilmos huszárok kapitányának vendégeként tett látogatást a városban.[1] Még a városlakók sem sejtették, hogy az egyszerű nyári polgári ruhában város nevezetességeivel ismerkedő ifjú, IV. Károly. Persze azért a helyi lapok, így a Debreczeni Ujság is több alkalommal részletesen beszámolt a tizennégy éves jövendőbeli trónörökös debreceni programjairól. [2][3][4] Másnap a város híres…

Tovább
Középkor 

Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei

Holczmann Balázs Kié lehet a II/52-es csontváz? Árpád-házi királyaink azonosítása ez évben kapott új lendületet az Olasz Judit nevével fémjelzett publikáció (1) nyomán, amelyben több Árpád-házi királynak tulajdonított csontváz összehasonlító DNS vizsgálatát végezték el. Ebben a cikkben arra próbálok rámutatni, hogy a jelenleg meglévő még nem azonosított feltételezhetően Árpád-házi királyok csontjait miként lehetne az anyai és leányági öröklés mentén további DNS vizsgálatokkal igazolni.

Tovább
20. század Szocializmus 

Közétkeztetés a szocialista időszakban: az önkiszolgáló éttermektől a City Grillig, és egy iskolai specialitás: az iskolatej

Tóth Eszter Zsófia   A City Grillt megelőzően magyar önkiszolgáló étteremről leginkább az üzemi étkezdékre, vagy azok hangulatát reprodukáló „önki”-kre asszociálhattak a fogyasztók. Az üzemi étkezdékben 1962-1964 között vezették be az önkiszolgáló rendszert, így az étkezési idő 15-20 percre rövidült.[1] Az üzemi étkezdék a szocialista időszak kollektív közösség élményét valósították meg az étkezés terén, az időtakarékossági elvek pedig a munkahatékonyságot voltak hivatva növelni. Emellett léteztek a városokban önkiszolgáló éttermek is, amelyek sok kritikát kaptak az újságíróktól. A szerzők a régi éttermi kultúra eltűnését látták a gyorsétkeztetésben, az igénytelenség térhódítását, a…

Tovább
Forrás Forrásközlés 

Vándorünnep: történeti kutatások lehetőségei és tapasztalatai Párizsban

Vér Eszter Virág (Kutatási jelentés – részlet)* Kutatási helyszínek  Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques A létesítésének előzménye a XVI. század végére tehető, mivelhogy a jelentősebb diplomáciai iratokat a Trésor de Chartre-ba kellett megőrzésre átadni (1589-től); az alapítás megvalósítása Jean-Baptiste Colbert testvérének, Charles Colbert de Croissy nevéhez köthető, aki külügyminisztérium államtitkáraként vállalta (1680-tól), hogy összegyűjteti és rendszerezteti – a követi szolgálatot is ellátott – elődei politikai levelezését, tekintettel arra, hogy a korábbi gyakorlatot (az iratok kezelését illetően) a helyváltoztatásokból fakadóan folyamatos „vándorlás” jellemezte. A gyűjtemény kialakításának elsődleges célja a diplomaták…

Tovább
19. század 20. század 

Gyalogoshidak a Dunán

  Domonkos Csaba Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Tovább
Forrás Szocializmus 

A maszek zöldséges és butik – különutak a szocialista gazdaságban

Tóth Eszter Zsófia A maszek zöldséges fogalom volt az 1980-as években. Bár a szocialista időszakban mindenki egyenlőnek számított, a jövedelmek között igenis volt különbség. A kiemelkedően magas jövedelműek közé tartoztak a maszek zöldségesek is, akiknek kacsalábon forgó nyaralójuk volt a Balatonon és természetesen nem lakótelepeken éltek. Írásomban annak járok utána, hogyan ábrázolta őket a korabeli sajtó. A maszek zöldségesek magánkisiparosként a szocialista gazdaság kereslet-kínálati viszonyai között betöltöttek egy űrt: szép, jó minőségű árujuk volt, igaz, drágábban, mint az állami boltokban, de a vevőknek így is megérte náluk vásárolni. A butik különlegesnek…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A koraszülöttmentés hőskora Magyarországon- a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ

Tóth Eszter Zsófia 1954-től volt koraszülött-mentés Magyarországon. Budapesten a Schöpf-Merei Ágost Kórház és a Bakáts téri kórház 1967. január 1-től összevontan Anyavédelmi Központként működött. Ez volt az első olyan egészségügyi intézmény, ahol a veszélyeztetett terhesek és koraszülöttek ellátását speciálisan végezték, 450 férőhellyel. Az egészségügyi fejlődés fontos állomása volt ez. E cikkel emléket szeretnék állítani ennek a fontos munkának. Számos veszélyeztetett kismama köszönheti ennek az intézménynek gyermekét és sok koraszülött gyermek az életét. Az Anyavédelmi Központ létrehozása időben egybeesett a gyes bevezetésével is.

Tovább