20. század Szocializmus 

1968: sorsfordító időszak egy letűnt korszak tükrében

Murai András – Tóth Eszter Zsófia: 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? Scolar Kiadó, Budapest, 2018. 280. oldal. Az 1968-as esztendő bőven tartogatott paradox politikatörténeti szituációkat: forrongó és erőszakos eseményeket, valamint szocialista nóvumokat, száznyolcvan fokos keleti fordulatokat. Az 1956. november 4-e utáni „hóhéri” Kádár-kép kezdett némileg árnyaltabbá válni Magyarországon, amely az új gazdasági mechanizmus meghirdetésének volt köszönhető. A korábbi dogmatikus, a permanens terror és rettegés fundamentumára épülő kommunizmus, a rendszer által irányított, megszabott és felügyelt „lazább” irányba kezdett tolódni Magyarországon, miközben maximálisan támogatta az azonnali fellépést a szocialista bástyát…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Where’s the Revolution – Depeche Mode a „legvidámabb barakkban”

Az 1980-ban alakult- máig töretlen népszerűségnek örvendő- brit fiú szintpop együttes hamar meghódította a világot. A banda kezdetben Cosmopositon of Sounds néven adott kisebb koncerteket, azonban a hírnevet az ifjútitán énekes, Dave Gahan hozta. Gahan  új nevet javasolt a zenekar számára, amelyet egy francia divatmagazin címlapján látott. Az együttes ezután lett Depeche Mode-ra átkeresztelve. Az évek folyamán- néhány kisebb változásokat leszámítva- a Depeche Mode az „alapítóatyákkal” járja be a világot és tölti meg a legnagyobb sportcsarnokokat, koncerthelyszíneket. A csapatot Martin L. Gore, Andy Fletcher és Dave Gahan alkotják. (Az együttes…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

“Fald fel Amerikát! I. rész”- Az első hazai McDonald’s megnyitása

Nehéz lenne megmondani, hogy a gorbacsovi peresztrojka vagy a glasznoszty reformpolitikai kategóriába sorolható az 1988. április 29-ei első magyarországi McDonald’s megnyitása. Az V. kerületi Régiposta utcában nyílt hazai gyorsétterem óriási sikert aratott már a legelső napon a „legvidámabb barakkban”. A szocialista blokkban Magyarország – Jugoszlávia után – volt a második ország, ahol megnyílhatott a népszerű amerikai gyorsétterem.

Tovább
1956 20. század Hidegháború Szocializmus 

“Szabadságharc” a medencében- A Melbourne-i magyar-szovjet vízilabda-mérkőzés

„Három másodperc…kettő…szöglet! Még van egy szöglet, de letelt közben az idő! […] Kemény Dénes szinte már a vízben, onnan instruál. Be fogunk ugrani a végén, mindenki, aki magyar. Be középre…És megvan! Megvan az újabb olimpiai bajnoki cím! Magyarország megvédi olimpiai bajnoki címét, mert egyszer vezet csupán a meccsen a legvégén…Hát, kedves nézők, sosem hittem volna, hogy tizenhárom fürdőgatyás férfitől még elsírom magam…”   Még ma is sokan libabőrösök leszünk, ha a fentebbi idézetet visszaolvasva visszaemlékezünk Hajdú B. István sportriporter ominózus örömujjongására, amikor a magyar férfi vízilabda-válogatott a 2004-es athéni olimpiai…

Tovább
1956 Szocializmus 

Cum Deo pro patria et libertate- A hit “harcosai” 1956-ban

Recenzió: Magyar kereszténydemokraták és 1956. Szerk.: Kiss Mária Rita. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2017. 380. p. 1945-ben úgy tűnhetett: bár hazánk a vesztes oldalon fejezte be (ismét) az egész világot megrengető háborút, mégis megszabadult a kínzó, könyörtelen rablánctól, a nyilas diktatúrától. Szabad(nak tűnő) választásokat tartottak az országban, ahol az urna elé járulók voksukkal kijelentették: a polgári-keresztény jövőt tudnak és akarnak elképzelni Magyarországon. A kereszténydemokrácia pártja, a Demokrata Néppárt még a II. világháború idején, 1944-ben alakult meg, de a „felszabadítás” utáni időszaktól követően, fontos politikai tényezője lett a Nemzetgyűlésnek. Igazán meghatározóvá…

Tovább
19. század 1956 Szocializmus 

Az urbanizáció „csodája”: a szentendrei HÉV-vasút

Harminchárom. Hogy mit takar ez a szám? Az első magyar vasútvonal 33 kilométer hosszú volt, amelyet 1846. július 15-én adtak át; a vonatok Pest és Vác között szállították az utasokat. A 33 kilométer hosszúságú vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasúti szakasz kiépítése, a rohamosan terjedő „építkezési láz” eredményeképpen a századfordulóra a történelmi Magyarországot alfától ómegáig behálózták a sínpályák.

Tovább
Szocializmus 

Tilt vagy tűr?- A Kádár-rendszer viszonya a szexualitáshoz

Recenzió: Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 180. p.   A szerzőpáros a Kádár- rendszer és a szexualitás viszonyát mutatja be kutatásaikon keresztül, melyet jó pár publikáció, interjú, korabeli dokumentumfilm megtekintése előzött meg. Ha feltesszük magunkban azt a kérdést, hogy az „átkosban” hogyan viszonyultak a szexszel kapcsolatos témákhoz a rendszer irányító, azt válaszolnánk rögtön: prűdként, tabu téma volt a kádárizmus tekintetében. (Én is ugyanígy voltam, amíg el nem olvastam a Szex és szocializmus című könyvet.) A Kádár- rendszer lényegében „lazábban” kezelte az alábbi…

Tovább
Hidegháború 

Montánunió: az Európai Unió elődje

A mai Európai Unió, mint szupranacionális (nemzetek feletti) nemzetközi szervezet jelenleg 28 tagállamot számlál soraiban, hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott a Közösséghez. A létszám korántsem áll meg ennél a számnál: állandó integráció jellemzi, „térhódítása” a balkán irányába is terelődik. Az első sikeres balkáni etap 2013-ban történt, amikor Horvátország hivatalosan is tagja lett az EU-nak (Szlovénia 2004-ben csatlakozott, de földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése alapján inkább „nyugati” típusú állam, mint balkáni). Persze nem csak bővítéssel fog a bűvös huszonnyolcas szám változni: az Unió történetében először, egy tagállam állampolgárai- népszavazáson- a kilépést támogatták.

Tovább