20. század Kult Szocializmus 

A “nagy építészeti vita”

A II. világháborút követően Magyarország romokban hevert. A „koalíciós éveknek” nevezett periódus alatt az építészet legfőbb feladata a romeltakarítás, az újjáépítés és a lakhatás biztosítása volt. Azonban ebben a nehéz történelmi helyzetben is voltak olyan presztízsberuházások, melyek indokoltsága erősen megkérdőjelezhető. Mindezt tetézte, hogy az egyre erősebbé váló kommunista befolyás, majd hatalomátvétel alapjaiban változtatta meg az építészeti stílust, hiszen a modernista irányzatokat a mintának tekintett Szovjetunió nem tűrte el. A magyar építőművészeknek tehát alkalmazkodniuk kellett a rezsim követelményeihez, azaz a szocialista realizmus „szellemében” kellett tervezniük. Ez azonban nem egyik napról a…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás II. Világháború 

A “bűnbánó” nemzetiszocialista

Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Nagyjából ez az a kép, ami általánosan elterjedt erről a rendkívüli személyiségről, és ami széles körben ismertté tette a nevét. De ki is volt ez az ember valójában?

Tovább
1918-1939 II. Világháború 

A nemzetiszocializmus fővárosa

A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.

Tovább
20. század Holokauszt II. Világháború képes történelem Kult 

“De hát Hitler elégedettnek mutatkozott…”

Az Adolf Hitler nevével fémjelzett Nagynémet Birodalom mindössze 12 évig létezett. Ez az idő – tekintve a II. világháborús eseményeket is – túlzottan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a nemzetiszocialista rendszer maradandót alkosson építészeti értelemben véve. Noha grandiózus tervek tucatjai készültek, a kivitelezés a legtöbb esetben félbemaradt az anyagi erőforrások, a munkaerő és a nyersanyagok hadiiparba való átirányítása miatt. Egy ikonikusnak szánt épület azonban még a háborút közvetlenül megelőző korszakban elkészülhetett: ez az Új Birodalmi Kancellária elnevezést kapta. A palotaépület már csak azért is fontos, mert teljes egészében felépült, és emiatt…

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Világsztár a Szovjetunióból

Az 1960-as évek elejére a hidegháborús nyomás meglehetősen nagy volt úgy a nyugati, mint a kommunista országokon. Igaz ugyan, hogy Sztálin 1953-ban meghalt, de utóda, Nyikita Szergejevics Hruscsov csak három évvel a diktátor halála után vehette át a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának főtitkári posztját – ez a tény pedig önmagában is elég bizonyíték arra, hogy az újdonsült vezető helyzete korántsem volt stabil, és párton belüli ellenfeleit csak igen lassan tudta legyőzni.

Tovább
1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus 

Sztálin grandiózus álma

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Rákosi metrója – II. rész

A mai 2-es metrót a Rákosi-korszakban tervezték. Ennek megfelelően – természetesen a szovjet példát követve – Budapesten is szocialista-realista stílusban kívánták felépíteni a földalatti vasút állomásait. A cikk első részében a háború előtt tervezett, valamint a budai oldalon található állomásokat mutattam be, ezúttal viszont Pesten a sor! A Duna alatt áthaladva a Kossuth térre érkezett meg a tervezett földalatti vasút. Az erre az épületre kiírt tervpályázat azonban nem volt nyilvános, csupán zárt körben hirdették azt meg. A három beérkezett pályamű szerzői, a Gádoros Lajos, Károlyi Antal és Németh Pál vezetésével…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Metróépítés Budapesten

A főváros tömegközlekedése, illetve annak fejlesztése a mai napig is nagyon fontos részét képezi az állami beruházásoknak. Nem volt ez másképpen a 20. század elején és közepén sem – ráadásul ekkor a robbanásszerű lakosságnövekedésnek köszönhetően – a tervezők addig ismeretlen problémákkal találták szembe magukat. Nagy tömegeket kellett gyorsan mozgatni a már meglévő városszerkezetben. Egy megoldás kínálkozott: a föld alá építkezni… A budapesti földalatti vasút tervezése 1949-ben azonban már több mint félévszázados múltra tekintett vissza. A millenniumi ünnepségekre, 1896-ra készült el a vizsgált periódusban Sztálin útnak nevezett Andrássy út alatt a…

Tovább
Forrás II. Világháború Szocializmus 

Tankkal a színpadra?

Az 1917-es forradalom után uralkodóvá váló Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt vezetése terrorisztikus módszerekkel és minden korábbit messze felülmúló mértékben igyekezett befolyást gyakorolni az emberek gondolkodásmódjára és mindennapjaira. Pontosan azt a módszert követve cselekedett, ahogy a marxizmus és a nemzetiszocializmus szembeállításáról szólva nagyon találóan éppen Hitler fogalmazott: a marxizmusban „a szellem és nyers erő harmonikus egységet képez.” Ennek részeként kívánta átalakítani a múltat: „Mindenről tudnunk kell, ami a múltban történt, de nem úgy, ahogy erről már beszéltek, hanem úgy, ahogyan azt Marx–Engels–Lenin–Sztálin tanítása megvilágítja”.

Tovább