Forrás Holokauszt II. Világháború 

A csehekre váró végső megoldás terve

Közel hetvenhat  évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdienst megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Egy lengyel Sienában: pizza és palio

Zbigniew Herbert (1924-1998) lengyel költő, drámaíró magyarra elsőként lefordított műve egy esszégyűjtemény, a Barbár a kertben, amelyben a szerző térben és időben széles skálán ír a francia és olasz táj, városok, művészet iránt vonzalmáról. Mint Barbár eljut Sienába is, amely városról jó ötven oldalon szól elragadtatással: beszámol a város korai reneszánsz művészetéről, városépítészetéről, illetve szintén sok bekezdésben beszéli el Siena és Firenze öldöklő harcát Toszkána első városának címéért a középkorban. Herbert megosztja élményeit az étkezésről is, és ez egyik étteremben kap el hangfoszlányokat Siena egyik legismertebb eseményéről, az il palioról,…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Magyarország háborúja

Márciusban már említettük Miloš Kobr Hungary’s War című pamfletét Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kapcsán. A mostani bejegyzésben az írás részletesebb bemutatása következik, amelynek célja volt, hogy az olvasó számára felvilágosítást adjon, hogy Magyarország miért is vesz részt a második világháborúban. A nézőpont a csehszlovák emigráns kormányé volt,  amely így azt is be tudta mutatni a művön keresztül, hogy mit gondol Magyarországról, illetve milyen a saját világlátása.

Tovább
1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Prága, mint kémközpont?

A két világháború között Magyarország számára Csehszlovákia fontos szerepet töltött be a külügyek terén: a fő hívószavak a kisantant, az elszigeteltségből való kitörés és a revízió voltak. Erről Ujszászy István vezérőrnagy is írt, amikor az ÁVH fogságában jegyzetelte le visszaemlékezését, többek között a prágai éveiről, amikor mint katonai attasé teljesített szolgálatot Csehszlovákia fővárosában. Ezen a poszton elődei között volt Andorka Rudolf vagy éppen Lakatos Géza, akik a második világháború előestéjén, illetve ideje alatt váltak a magyar történelemben fontos szereplővé. Ujszászy a nevezett visszaemlékezésében számos helyi kapcsolatról beszámol, amelyek arra utalnak,…

Tovább
Forrás 

Az első rögbimérkőzés Magyarországon

Az angol “rugdaló” mindkét változatát könyvekből már az 1880-as években ismerték Magyarországon. Az első rögbimeccsre mégis csak 1912-ben került sor, jóval a magyar labdarúgás első hőskorszaka után: utóbbit ekkor már kiépült rendszerben, saját szövetség felügyelete alatt játszották a profik és az amatőrök. A rögbi is már számos nagy változáson ment át, mire a Rosslyn Park azt Közép-Európába hozta túrájával. Jelen bejegyzés az első magyarországi mérkőzésre koncentrál: hogy a sportágat mennyire ismerték a debütálás előtt, illetve miért nem terjed el a rögbi Magyarországon, arról további bejegyzések fognak majd szólni. A rögbi…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Eckhardt Tibor II.: Jönnek a csehszlovákok!

A Napi Történelmi Forrásban már bemutatott Eckhardt Tibor még élt, amikor 1969-ben a hírhedt marseille-i mérkőzésen a magyar válogatott 4:1-re kikapott Csehszlovákiától. Szepesi György akkori mondatát (ami szállóigévé vált a hetvenes évek elején) talán nem hallhatta, amennyiben mégis, akkor bizonyára sok kellemetlen emlék tornyosult fel előtte. A csehszlovák emigráció ugyanis még Magyarország elhagyása előtt is okozott neki kellemetlenségeket, később pedig Károlyi mellett az amerikai csehszlovák diplomáciával és sajtóval gyűlt meg leginkább a baja. Ez a küzdelem érintette Eckhardt személyét, valamint konkrétan missziójának a célját: avagy milyen lesz a háború utáni Magyarország,…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Eckhardt Tibor I.: Küzdelem a Vörös és Drakula Gróf nézetei ellen

A Horthy-korszak egyik ismert kisgazda politikusáról, Eckhardt Tiborról (1888-1972) keveset lehetett olvasni a közelmúltig. Vele közvetlenül szinte alig foglalkoztak, ha pedig mégis felmerült a neve, akkor általában a baloldali magyar emigráció szempontjai szerint került elő a “reakciós, “rendszerátmentő” Eckhardt. Lehet, hogy nem képviselt annyira progresszív eszméket, mint a Vörös Gróf vagy Jászi Oszkár, de kétségtelen, hogy a második világháborús magyar emigrációban (és utána is) sokat tett Eckhardt is. Kádár Lynn Katalin írt róla az előző évtizedben biográfiát, majd a politikus visszaemlékezéseit is sajtó alá rendezte. Utóbbi lapjai egy igen mozgalmas,…

Tovább
Forrás 

Mivel lehetett felidegesíteni a Harmadik Birodalom vezetőit?

A válasz szinte triviális, de nem a bevezetőben fog elhangzani – különben el is lehetne felejteni a bejegyzés további részeit. A kérdésre a választ Újpétery Elemér (1911-2001) fogja megadni, aki 1987-ben megjelent visszaemlékezésében diplomáciai karrierjét eleveníti fel az utókor számára. Élettörténetének elmesélése során számos meglepő és érdekes történetet, sztorit vesz elő – amelyek közül az egyik 1938. október 14-én történt meg vele. Ekkor Darányi Kálmán, volt miniszterelnököt kísérte el Berchtesgadenbe, hogy Hitlerrel tárgyaljanak a később tető alá hozott német-olasz döntőbíráskodásról, amelynek eredménye az első bécsi döntés lett. Hogy Darányi és…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Cseh foglyok Magyarországon és az amerikai unitáriusok

Közismert, hogy Magyarország a második világháború alatt több tízezer lengyelnek nyújtott menedéket, de francia és később olasz foglyok is kielégítő ellátásban részesültek ugyanekkor. Az viszont már nem igazán ismert, hogy 1939-41 között csehek is voltak hazánk területén, akik szintén elmenekültek hazájukból, hogy később csatlakozhassanak az emigráns katonai alakulataikhoz, akárcsak a lengyelek. A két világháború közti csehszlovák-magyar viszony azonban rányomta a bélyegét az ő ellátásukra. A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy a cseh menekültek nem lehetnek hadifoglyok, mivel Cseh-Szlovákia megszűnt 1939. március 15-én, és nem volt akkor hadviselő fél. A csehek…

Tovább