Forrás képes történelem Szocializmus 

Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában

Eger várából az odalátogató elé tárulkozó látvány lenyűgöző. A püspöki székhely belvárosában elhelyezkedő, tekintélyt parancsoló egyházi épületek mind-mind meghatározzák a megyeszékhely képét.  1967-ig azonban a látványt rendkívüli módon gazdagította az egri zsinagóga. Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Horthy-korszak legszegényebb emberei

A Horthy-korszak megítélése a második világháborút követően rendkívül kedvezőtlen volt. A Kommunista Párt ideológusai, politikusai olyan sötét képet festettek le róla, amely akkor teljességgel ellehetetlenítette a korszak valós értékelését. A háborús vereség, az ország pusztulása mellett az 1920-as, 1930-as évek eredményei eltörpülni látszódtak. A hatalmas szociális feszültségek és létező problémák miatt a kommunista elit  által is szeretettel használt “három millió koldus országa” kifejezés olyannyira elterjedt, hogy a mai napig elevenen él a köztudatban, megnehezítve a korszak értékelését.

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború képes történelem 

“A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938

Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a  főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Hogyan dicsőítsük a Szovjetuniót? Agitprop munka a munkásság körében

A második világháború után a Magyarországot megszálló szovjeteket kiszolgáló Magyar Kommunista Párt, később Magyar Dolgozók Pártja, hatalmas erőt fektetett abba, hogy a lakossággal megszerettesse a „nagy testvért”, a „békeharcban elöljáró” Szovjetuniót. Rövid összefoglalómban bepillantást engedek az egykori Újpesti (Ganz, később  Gheorghiu Dej) Hajógyár Pártbizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának irataiba, belső utasításaiba, illetve válogatást közlök a szovjetbarát magyar propagandából.

Tovább
Forrás Szocializmus 

“Az elvtárs jó káder, (de) az édesapja nyilas volt” – Munkások magánélete és az üzemi pártbizottság iratai

A kommunista párt (illetve később az MDP és az MSZMP) üzemi szervezetei igyekeztek a társadalom mindennapjait meghatározó, kikerülhetetlen részévé válni. A helyi és a munkahelyi pártszervezetek a párttitkár vezetésével dönthettek a dolgozók millióinak életéről, beleértve az olyan juttatásokat is, mint egy tanácsi lakás kiutalása.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Ki koronázhatja meg a magyar királyt és miért kell minden vármegyéből 5 kg föld? – 101 éve koronázták meg IV. Károlyt

Ferenc József halála után utoljára koronáztak magyar királyt és királynét; a száz éve, az első világháború közepén tartott koronázásról szól cikkünk. Azt kívánom röviden bemutatni, hogy a koronázásig rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt mi kellett a koronázás előkészítéséhez és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben.

Tovább
Forrás képes történelem 

Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat

Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak az 1914. év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti…

Tovább
Cigányság Forrás 

„A vér azonban nem válik vízzé…” – A magyar cigányság megítélése és a bűnügyi statisztikák esete

A 20. század egyik legégetőbb és máig aktuális problémája a magyarországi cigányság integrációja. Olyannyira az, hogy a kérdés az ezredfordulón túl is folyamatos politikai csatározások, a mindennapi közbeszéd témáját szolgáltatja, a legmesszebb menő indulatok mellőzése nélkül. A magyarországi cigányság megítélése a társadalom egyes szegmenseiben rendkívül rossz, illetve gyakran társul a cigányság megítéléséhez a bűnözés fogalma is. Az alcímben is szereplő kitétel a cigány származású bűnelkövetőkkel szemben nem új keletű. Mostani cikkemben azt kívánom körüljárni, hogy a századforduló után, a 20. század közepéig bezárólag, s bizonyos esetben az ezt követő időkben…

Tovább
19. század Cigányság Forrás 

A cigányság integrációjának problémái a 19. század végén

A 20. század egyik legégetőbb és máig aktuális problémája a magyarországi cigányság integrációja. Olyannyira az, hogy a kérdés az ezredfordulón túl is folyamatos politikai csatározások, a mindennapi közbeszéd témáját szolgáltatja, a legmesszebb menő indulatok mellőzése nélkül. Cikksorozatom jelenlegi, első részével egyfelől arra teszek kísérletet, hogy felhívjam a figyelmet a legfőbb integrációs problémákra, illetve ezek történeti előzményeire. Másfelől azonban több olyan széles körben elterjedt sztereotípiával is foglalkoznék, amely a cigányság megítélése kapcsán makacs módon van jelen a magyar társadalomban.

Tovább
Forrás Szocializmus 

“Az átkos múlt maradványainak egy részét felszámoltuk” – Klasszikus nyomortelepek és elgettósodó belváros

A szocialista rendszer alatt országszerte több millió lakás épült fel, volt olyan év, amikor az új lakások száma meghaladta a 100 000 darabot! Az 1960-as évektől egyre felgyorsuló lakásépítési program ellenére nem tűntek el a nyomortelepek nyomtalanul, s újabb slumosodott gettók jöttek létre. Mostani cikkemben az egyik leghírhedtebb budapesti nyomortelep, a Mária Valéria-telep képeivel illusztrálva mutatom be rendkívül röviden és vázlatosan a Kádár-kor nyomortelepeinek, gettóinak átváltozását.

Tovább