Itt vagy
20 fénykép a 100 évvel ezelőtti Tbilisziből Forrás 

20 fénykép a 100 évvel ezelőtti Tbilisziből

96 éve foglalta el a Vörös Hadsereg Georgia fővárosát Georgiát, oroszos nevén Grúziát, 1801-ban annektálta az Orosz Birodalom. A 19. század folyamán számos változás következett be az ország fővárosának, Tbiliszinek az  életében, mert míg annak első felében egy több mint 70%-os örmény többség alkotta a város legnagyobb etnikai csoportját, a század végére a grúzok aránya már elérte az örményekét. A város azonban nemcsak lélekszámban mutatott jelentős növekedést, hanem egy sor új épület készült el az első világháborúig. A bolsevik forradalom után, 1918 tavaszán, rövid ideig a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság…

Tovább
Rákosi Mátyás öccse, Biró Ferenc karrierje az 1940-es évek második felében Forrás Szocializmus 

Rákosi Mátyás öccse, Biró Ferenc karrierje az 1940-es évek második felében

Rákosi Mátyásnak, a kommunista párt első emberének élete meglehetősen feldolgozott, ez persze közel sem jelenti azt, hogy a róla készült életrajzok között ne kéne válogatnunk. Az államszocialista rendszerben készült munkák szándékosan torzítják a múltat. Apor Balázs tanulmánya jelentősen segít eligazodni az utólag kitalált történetek és a valóság között.[1] A későbbi pártállami vezető életének egy viszonylag kevéssé feltárt szelete pont a családi élete, a testvéreihez, szüleihez való viszonya. Jelen írásomban arra keresem a választ, hogy a háború után életben maradt családtagjai közül a legbefolyásosabb pozíciókat betöltő, Ferenc öccsének karrierje miként alakult…

Tovább
A magyar cigányság útja az 1956-os forradalomhoz. Rövid áttekintés 1956 Cigányság 

A magyar cigányság útja az 1956-os forradalomhoz. Rövid áttekintés

Az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői közül – a becslések szerint – 5-8% volt cigány, ez az országos arányuk közel kétszerese, röviden arra keresem a választ, hogy ez milyen okokra vezethető vissza. A magyar cigányság 1945-ben megszabadult a német megszállástól, a nyilas uralomtól és a deportálástól. A megbélyegzés és a holokauszt szörnyűségei után[1] a kiépülő új rezsim a társadalom többi részéhez hasonlóan hamis ajánlatot tett a magyar cigányságnak is. Ám a rövid demokráciakísérlet után hamarosan kiderült, hogy másodrangú állampolgárokként kezelik őket. Cigányzenészek a Magyar Kommunista Párt standja előtt, 1946. Ekkor még…

Tovább
“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek” 1918-1939 Forrás 

“Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek”

Kárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, “szovjet-ukrán“-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok. Az általában tárgyilagos hangsúlyt képviselő Pesti Hírlap így ír:…

Tovább
Véres bosszú az NKVD mészárlás után – pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában (18+) Forrás II. Világháború 

Véres bosszú az NKVD mészárlás után – pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában (18+)

A Szovjetunió elleni német támadást követően számos tömeges lincselésnek, nyilvános megszégyenítésnek és mészárlásnak volt a helyszíne az egykor Lengyelországhoz tartozó, ma nyugat-ukrajnai terület. A Vörös Hadsereg visszavonulása-menekülése, az NKVD-s csapatok kivonása illetve a német megszállók stabil berendezkedése között eltelt pár napban a helyi lakosság egy része, helyenként német asszisztenciával kereste fel, büntette/gyilkolta meg a korábbi bolsevik rendszer funkcionárusait, vagy az annak bélyegzetteket. A mészárlások és megszégyenítések célpontjai sok esetben azonban egész egyszerűen a helyi zsidó közösségeknek a tagjai voltak. Korábbi cikkemben röviden és rendkívül vázlatosan ismertettem, hogy az NKVD (a…

Tovább
Magyarországi kastélysorsok a mozgalmas 20. században Forrás 

Magyarországi kastélysorsok a mozgalmas 20. században

 Kiss-Kozslik Eszter             A kastélyok világa egy letűnt kor emlékei, amik színes albumok képein köszönnek vissza a mai kor emberei számára. Az épületeknek ez a típusa a társadalom kiváltságos tagjai számára épült otthonként a mindenkori építési trendeket bemutatva különültek el a többi lakóépület típustól. Az épületek, épületegyüttesek fenntartásai és élettel való megtöltése azonban komoly anyagi terheket jelentenek a jelenlegi tulajdonosok számára. A jelenlegi mintegy 800 kastélyból csupán 120 van állami tulajdonban, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében. A többi kastély önkormányzati, vagy magán tulajdonban van. A műemléki védettséget sem…

Tovább
Főzés a világháborús karácsonyok alkalmával 1918-1939 Forrás 

Főzés a világháborús karácsonyok alkalmával

Mit ettek elődeink háborús időkben? 1914/1915 tele még nem okozott teljes összeomlást a békeidőben megszokott állapotokhoz képest, de olyan alapvető hozzávalók már hiányoztak az adventi készülődésből, mint a tojás, a tejszín vagy a vaj. A következő év telén azonban már számos olyan korlátozás volt életben, amely megnehezítette a karácsonyra való felkészülést. Az első világháború alatt, az évek múltával egyes élelmiszerek beszerzése egyre nehezebbé vált a hadviselő országokban. Természetesen hatalmas különbségek mutatkoztak a hiányok tekintetében a különböző hadviselő országok között. Míg az Egyesült Államokban egyedül cukorra vezettek be korlátozást a háború…

Tovább
“Megsemmisítjük a cionistákat és a többieket” Forrás Hidegháború 

“Megsemmisítjük a cionistákat és a többieket”

Szovjet típusú Izrael-ellenesség a magyar sajtóban Izrael államot ugyan nem sokkal létrejöttét követően a Szovjetunió és csatlósai is elismerték, de a keleti-blokk viszonya a zsidó állammal messze nem volt felhőtlen. Cikkemben azt a kérdést vizsgálom, hogy az 1967-es és az 1973-as az arab-izraeli háborúk között a magyar sajtó (egy része) hogyan követte a szovjet elvárásokat. A Szovjetszkaja Moldavia 1972. január 22-ei karikatúrája A keleti-blokk országainak a szovjet elvárásoknak megfelelően kellett kialakítaniuk saját külpolitikájukat, ez azzal is együtt járt, hogy Moszkva külpolitikai váltásai során a kliensországoknak is idomulniuk kellett az új…

Tovább
Szétszakadó Magyarország: szegénység a rendszerváltástól a 2008-as válságig Forrás 

Szétszakadó Magyarország: szegénység a rendszerváltástól a 2008-as válságig

Az 1989–90-nel beköszönő új, magántulajdonon alapuló piacgazdaságnak szembe kellett néznie az elmúlt rendszer hagyatékával: a szocialista gazdaságszerkezettel, a felvett hitelekkel, az államadóssággal és a folyamatos költségvetési hiánnyal. Ezt tetézte, hogy a gazdaság szerkezetének megváltozása, átalakítása rendkívüli szociális nehézségekkel járt. A költségvetési hiányból fakadó kiadáscsökkenés pedig tovább rontotta a rendszerváltozás veszteseinek életkörülményeit. Az 1989–1991 közötti adatokból kiderül, hogy a rendszerváltozás éveiben, jövedelmi szempontból még viszonylag differenciált társadalomról beszélhetünk, ahol a szegényebb rétegek aránya nem volt kiugróan nagy: a legszegényebb réteg a mintául vett 12 000 háztartás mintegy 10%-a volt.[1] Az alábbi kimutatásban…

Tovább
„Az egész világ figyelme a finn csatatérre irányul” Forrás II. Világháború 

„Az egész világ figyelme a finn csatatérre irányul”

A magyar sajtó Finnország helyzetéről a második világháború kitörésétől az 1940-es tavaszi szovjet offenzíváig   Finnország az első világháborút követően nyerte el függetlenségét, korábban az Orosz Birodalom egy jelentős belső autonómiával bíró, de külpolitikailag függő területe volt. Magyarország mely külpolitikai önállóságát – hatalmas árat fizetve – szintén az első világháborút követően nyerte vissza, meglehetősen jó viszonyt ápolt Finnországgal. Írásomban azt a kérdést vizsgálom, hogy Magyarországon milyen hangok jelentek meg a sajtóban a második világháború kitörését követően, a szovjet-finn, ún. téli háborúval kapcsolatban. Célom a már elvégzett kutatások kiegészítése, pontosítása, összefoglalása,…

Tovább