Középkor 

Vándorúton a királyné génjei I.

Legutóbbi genetikával foglalkozó cikkemben a magyar őstörténet és az archeogenetika közös vetületeit vizsgáltam meg. Ám a középkor történetében nem az őstörténet az egyetlen terület, amelyben érdekes felfedezéseket hozhat egy-egy jól átgondolt archeogenetikai projekt. Mai írásomban annak járok utána, hogy kiket találna meg a genetikus, ha a ma elterjedt módon anyai ági leszármazást vizsgálná. Mindezt pedig egy konkrétan ismert temetkezési hellyel bíró királyné, Chatillon Anna példáján keresztül mutatom be. Bár a középkor a férfiági leszármazást tartotta nyilván, ha az anyai vonalon indulunk el, számtalan érdekes történetre és egyéni sorsra bukkanhatunk. A…

Tovább

Az archeogenetika a magyar őstörténet svájci bicskája?

Az elmúlt héten nagy visszhangot váltott ki a hvg.hu interjúja Török Tiborral, amelyet Boldogkői Zsolt készített el. A hatásvadász címmel felvértezett riportra Bálint Csanád, az MTA BTK Régészeti Intézetének nyugalmazott igazgatója felelt. Bár azóta több reakció is született, megpróbáljuk röviden összeszedni, hogy mire használható az archeogenetika a magyar őstörténet kutatásában, és mi az, amiről a vita során szinte mindenki elfeledkezik.

Tovább
Forrás Középkor 

Képzelt Koppány?

Nemrég kisebb vihart kavart Berend Nórának a Népszava számára adott interjúja, amelynek egyik állítása az volt, hogy Koppány vezér, István ellenfele, valójában nem létezett, személye utólagos kitaláció eredménye. Mai írásunkban azt járjuk körül, hogy min alapszik ez a vélemény, és mit tud Koppányról a magyar medievisztika.

Tovább
Forrás Középkor 

A lemeztelenített legátus

Kun László országlásával már foglalkozott egy posztunk, mikor nővérének, Erzsébetnek a szökése került terítékre. Az uralkodó köztudottan meglehetősen ambivalens viszonyban volt az egyházzal, hol esküdözött, hogy megbékél vele, hol magasról tett az őt megintő pápai küldöttek szavaira. A mostani forrásunk egyik főszereplője szintén a király lesz, a másik pedig Fülöp, pápai legátus, aki azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy majd ő jobb belátásra bírja a királyt. Zsarolás, gyilkosság, megszegett cölibátus és egy megkövezés is szerepel a mai forrásunkban, főhősünk pedig nem távozott pozitív gondolatokkal Magyarországról.

Tovább
Forrás Középkor 

Nők elleni erőszak és házasságtörés a középkori Budán

A nők elleni erőszak körül a politikai közbeszédben manapság gyakran lángolnak fel az indulatok, időnként pedig a régi, középkori joggyakorlatot is felemlegetik, mint elrettentő példa. Csakhogy az igazság, mint olyan gyakran, most is sokkal szofisztikáltabb. A nők elleni erőszak ügyében most a magyarországi joggyakorlat egy régi és fontos forrását, a Budai Jogkönyvet idézzük fel, amelynek a látásmódja természetesen messze áll korunk jogfelfogásától, mégis érdemes tisztába tenni azt, hogy mit gondoltak a kérdésről. Tudta-e például, hogy a nőkkel szembeni bántalmazást, vagy a jó hírnév megsértését a jogkönyv kétszer olyan súlyosnak ítélte…

Tovább
Forrás Középkor 

705 éve volt a rozgonyi csata

Kicsit több mint 705 vívták meg a rozgonyi csatát, amely egy új dinasztiának, a magyarországi Anjouknak a megerősödéséhez vezetett. A késői Árpád-korban felemelkedő nagyurak, köztük Csák Máté és Aba Amadé számára sokkal fontosabb volt a saját hatalmuknak a királyi hatalommal szemben történő megerősítése, ezért az ellentétes célokban gondolkodó Károllyal igen hamar ellentétbe kerültek. (Csák Máté például Vencel híve volt III. András halálát követően). Végül, háromszori koronázás után, főleg az egyház támogatásának köszönhetően, I. Károly legitim királya lett Magyarországnak.

Tovább
Forrás Középkor 

A mellek alatt puhított hús, avagy a langobárdok büdös asszonyai

Korábbi langobárdokkal foglalkozó posztunkban, amely a bosszúálló gepida királynéról, Rosamundáról szólt, az avarokat kissé kihagytuk a történetből attól kezdve, hogy Alboin vezetésével a langobárdok egyszerűen elvonultak a Kárpát-medencéből. A két nép azonban továbbra is szomszédos maradt, és míg a langobárdok leginkább Bizánccal és egymással szerettek harcolni, az avarok megelégedtek az Észak-Itáliában szerzett zsákmánnyal. A zsákmány címszó alatt természetesen nemcsak aranyat és ezüstöt, meg szarvasmarhát értettek akkoriban, hanem nőket is, és nem kell különösebben nagy fantázia ahhoz, hogy az avaroknak mi volt a szándékuk a foglyul ejtett asszonyokkal. A mai forrásunkban két…

Tovább
Forrás Középkor 

Magyarország legrégebbi temploma: Mátyás levele IV. Sixtus pápához

Mátyás király (1458-1490) szívén viselte az egyházzal való kapcsolatát, így rendszeresen levelezett a pápákkal, akik eleinte tetemes összegeket folyósítottak neki a török elleni háború céljából, utóbb azonban ezt az összeget folyamatosan csökkentették, mikor látták, hogy a király más háborúira költi el a neki juttatott aranyakat. Ennek ellenére számtalan intézményt alapított vagy újított fel, ahogy az alábbi levelében is írta. A címben szereplő Fehéregyháza sokáig a magyar történeti és régészeti kutatások fókuszpontjában állt, mivel Anonymus gesztája szerint itt temették el Árpád vezért.

Tovább
Középkor 

Lovaglás a halálba – Tíz különös halál a magyar történelemből VI.

Magyarország első királynőjének nem jutott hosszú és szerencsés élet. Mária királynő korai éveit a I. (Nagy) Lajos uralkodását követő trónharcok határozták meg, és ebben neki a bábu szerep jutott, különösen az anyjának, Kotromanić Erzsébet királynénak köszönhetően. A fordulatoktól sem mentes korai éveket a Zsigmond oldalán eltöltött nyugodtabb időszak követte. Ennek vetett egy Vértesben történt baleset, amikor leesett a lováról, és a koraszülés következtében ő is, és a gyermeke is meghalt. Bár a történelemkönyvekben az szerepel, hogy a halálakor magányosan lovagolt, ám az a helyzet, hogy az egyetlen forrás, amely a…

Tovább
Forrás Középkor 

Így keresték Árpádot

Manapság a bulvársajtóban, valamint az álhírgyártó oldalakon újra és újra megjelenik egy hír, hogy az ország, vagy a világ különböző pontjain felfedezni vélték Attila sírját. Nemcsak a hun uralkodó az egyetlen, akinek a végső nyughelyét lankadatlan kitartással keresték az amatőr és a profi kutatók. A honfoglaló Árpád fejedelem sírja ugyanis századok óta izgatja a magyar történelem iránt érdeklődők fantáziáját. Dévénytől Orsováig számos településen találták meg azt a helyet, ahol Árpádot eltemették. Névtelen kezdetek Talán kissé furcsának hat, de az a helyzet, hogy ha a történeti forrásokat tekintjük át, akkor bármennyire…

Tovább