Itt vagy
Így keresték Árpádot Forrás Középkor 

Így keresték Árpádot

Manapság a bulvársajtóban, valamint az álhírgyártó oldalakon újra és újra megjelenik egy hír, hogy az ország, vagy a világ különböző pontjain felfedezni vélték Attila sírját. Nemcsak a hun uralkodó az egyetlen, akinek a végső nyughelyét lankadatlan kitartással keresték az amatőr és a profi kutatók. A honfoglaló Árpád fejedelem sírja ugyanis századok óta izgatja a magyar történelem iránt érdeklődők fantáziáját. Dévénytől Orsováig számos településen találták meg azt a helyet, ahol Árpádot eltemették. Névtelen kezdetek Talán kissé furcsának hat, de az a helyzet, hogy ha a történeti forrásokat tekintjük át, akkor bármennyire…

Tovább
Magyar őstörténeti Heti Hetes, avagy rendhagyó élménybeszámoló egy kerekasztalról Középkor 

Magyar őstörténeti Heti Hetes, avagy rendhagyó élménybeszámoló egy kerekasztalról

Magyar őstörténeti kerekasztalt tartottak március 2-án, csütörtök este az ELTE Szekfű Gyula könyvtárában az ELTE BTK HÖK Történeti Intézeti Képviseletének szervezésében. A kis terem meg is telt, elsősorban a helyi egyetemi ifjúsággal, és néhány idősebb érdeklődővel, jelezve, hogy az őstörténet olyasmi, ami még mindig meg tudja mozgatni a leendő történészek és történelemtanárok fantáziáját. A Napi Történelmi Forrás elment erre az alkalomra, hogy első kézből értesüljön az őstörténetet illető változásokról. Őstörténeti Heti Hetesre került sor, mert a koncepciója nem sokban különbözött a nemrég megszűnt műsortól, adott egy hírbeolvasó (itt moderátornak hívják),…

Tovább
A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V. Középkor 

A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V.

Mátyás királyt méltán tartjuk számon a legnagyobb uralkodóink között. 1490 virágvasárnapján a király, miután ellenkezés és lelkesedés nélkül végigülte a hosszú ceremóniát, megéhezett, és fügét kért. Bécsben azonban nem igen szokott április elején még friss füge teremni, úgyhogy neki sem szolgáltak fel, csak állottat. A király azonban, aki amúgy sem a türelméről volt híres, a hosszas várakozás után az éhségétől hajtva kiborult, aminek váratlan következménye lett. Azóta is tartja magát az a felvetés, hogy Mátyás királyt megmérgezték, mégpedig nem más, mint a felesége Beatrix. Vajon tényleg megmérgezték a királyt? Mai…

Tovább
Egy sosemvolt történelmi forrás tündöklése és bukása  – Az iszfaháni kódex Középkor 

Egy sosemvolt történelmi forrás tündöklése és bukása – Az iszfaháni kódex

Még manapság is gyakran találkozni különböző álhíroldalakon azzal, hogy egy rejtélyes forrás több ezer esztendővel korábbra repíti vissza a magyar nyelv múltját, és nem mellesleg igazolja a hun-magyar rokonságot. Ez a forrás nem más, mint az ún. iszfaháni kódex, amely néhány évvel ezelőtt nagy visszhangot kapott az alternatív őstörténet híveinek a körében. Természetesen azonnal megtalálták a felelőst az MTA képében, amely egzisztenciális okokból eltitkolni igyekezett egy magyar kutató nagy felfedezését. Manapság már tudhatjuk, hogy egy közönséges csalásról van szó, amely mögül az alternatív elméletet vallók jelentős része is kivonult, ám…

Tovább
Kassai Kódex: egy modern hamisítvány Forrás Középkor 

Kassai Kódex: egy modern hamisítvány

A világhálón számos olyan hír kering, amely szerint léteznek a magyar történelemmel kapcsolatos, általában az MTA által eltitkolt dokumentumok, amelyek alapjaiban változtatnák meg a magyar történelmet. A Kassai Kódex egyike azon történelmi forrásoknak, amelyeket, állítólag az akadémikusok eltitkolnak, és nem is foglalkoznak vele. Valójában azonban ez nem igaz, a történészek foglalkoztak a Kassai Kódex-szel, és elég lehangoló eredményre jutottak. Az ezzel kapcsolatos wikipédiás cikk pedig jelenleg sem emlékezik arról, hogy melyek voltak a főbb problémák a kódex eredetisége körül, inkább az eredetiség melletti érveknek ad teret. Arról nem is beszélve,…

Tovább
“Nem vagyok én apáca” – a zárdából megszöktetett királyleány Forrás Középkor 

“Nem vagyok én apáca” – a zárdából megszöktetett királyleány

Kun László uralkodása az Árpád-kor zaklatottabb időszakai közé tartozott. Még gyermek volt, mikor nagyapja, IV. Béla, és apja V. István háborúzott egymással, és 1264-ben fogságba esett, és anyjával, Kun Erzsébettel együtt Sárospatak várába záratták. 1272-ben pedig Gutkeled Joachim rabolta el a tíz éves trónörököst. Apja azonban belerokkant az esetbe, és elhunyt, IV. Lászlót pedig még ugyanabban az évben meg is koronázták. Rockopera, irodalmi és történeti alkotások hosszú sora szól az életéről. Kevesebb szó esik azonban V. István lányairól is, akik úgy tűnik, mind erőteljes személyiségek voltak. Bizánci trónörökös felesége, nápolyi…

Tovább
Méreg az ostyában – III. Béla halála Forrás Középkor 

Méreg az ostyában – III. Béla halála

Tíz különös halál a középkori magyar történelemből VII. III. Bélát az Árpád-ház legnagyobb formátumú uralkodójának tartja a történeti emlékezet. Bár életére rányomta a bélyegét a Magyar Királysággal szomszédos Bizánc ismételt felemelkedése, uralkodóként megerősítette országa befolyását Közép-Európában. Vélhetően az ő és felesége földi maradványai kerültek elő 1848-ban a székesfehérvári bazilika királysírjaiból. Kevesen tudják azonban azt, hogy III. Béla uralkodását végig kísérték a furcsa halálesetek, és az ő halálával kapcsolatban is van olyan forrás, amely arról emlékezik meg, hogy a királyt megmérgezték.   Haláltánc a trón körül III. Béla születési idejét nem…

Tovább
Az ember a Fellegvárban történész szemmel – elindult a második évad Forrás Kult 

Az ember a Fellegvárban történész szemmel – elindult a második évad

Mióta az Amazon belevágott a sorozatgyártásba, a történelemkedvelők számára talán a legjobb hír az volt, hogy zöld utat kapott Az ember a Fellegvárban (The Man in the High Castle) pilotja, amely később megkapta a teljes évados berendelést is. Az első évad fogadtatása alapvetően pozitív volt, és ez szerencsére azt jelentette, hogy megtörtént a második évad berendelése is. 2016. december 16-tól érhető el a sorozat az Amazonon, amelynek nemrég magyarországi elérhetősége is megnyílt, bár a cikk írásának pillanatában a sorozat nem volt elérhető itthonról, reméljük, hogy ez hamarosan meg fog változni….

Tovább
Mátyás király és a nagyszebeni cigányok Cigányság Forrás Középkor 

Mátyás király és a nagyszebeni cigányok

Az észak-indiai eredetű cigányok a XV. században érték el nagyobb számban a Magyar Királyság területét. A Kis-Ázsiából majd a Balkán-félszigetről induló vándorlásukban nagy szerepet játszott az Oszmán Török Birodalom felemelkedése. Bár számtalan népszerű elmélet van arról, hogy mikor és miként kerültek Magyarországra, így például egy állítólagos Zsigmond-féle 1417. évi menlevél, a valóságban ezek nagyrészt nem létező forrásokra, illetve toposzokra alapulnak. Az első biztos említésük 1416-ból való egy brassói számadáskönyvben, ahol egy bizonyos “egyiptomi” Emaus nevű úrnak pénzt, terményeket és szárnyasokat adott a város. A középkori magyar források eleinte egyiptomiaknak nevezték…

Tovább
Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III. Forrás Középkor 

Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III.

IV. István (1163-1165) ellenkirályként nem hagyott különösebben mély nyomot a magyar történelemben, leszámítva a királyok számozásának személye miatti időnkénti bizonytalankodását. A történeti emlékezet úgy tartja nyilván, mint gátlástalan törtetőt és sikertelen uralkodót. A Képes Krónika mint trónbitorlót tartja számon, a görög krónikások viszont megőrizték az utókor számára a halálának mikéntjét, amely inkább módszerében, semmint kegyetlenségében lehet érdekes a számunkra. IV. Istvánnak nem ismerjük a születési idejét, és az életére jellemző módon akkor bukkan fel először a forrásainkban, amikor lelepleződött a bátyja, II. Géza (1141-1162) ellen szőtt összeesküvése. Tervei szerint, amelybe…

Tovább