Szerző: Bea Csaba

Végzettség/fokozat: 19. századi magyar történelem területén PhD; okleveles történelem szakos tanár, angol nyelv és irodalom szakos okleveles tanár és bölcsész, M.A. in Central European History; Doktori tanulmányait az ELTE, Történelemtudományi Doktori Iskola, Modernkori Magyarország Program keretében folytatotta
19. század Forrás Kult 

Recenzió: Levelek Moritz Szepshez 1882-1888

Bea Csaba, , , , , , , , , 0 comment

Bea Csaba A kötethez három személy köthető: Vér Eszter Virág, aki a jól felépített és alapos előszót, utószót és a jegyzeteket írta; Nyizsnyánszki Ferenc, aki fordítottta, valamint Borovi Dániel, aki egyrészt szerkesztette a kötetet, másrészt a kiváló képanyagért is felelős volt. A sajtó alá rendezésben tehát Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész játszott szerepet. Vér Eszter Virág a dualizmus korának szakértője. Fontos szerepet tölt be a szaktudomány népszerűsítésében és ez csak erősödik jelen hiánypótló mű tekintetében is. Kutatási területe a 19. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné kultuszára),…

Tovább
19. század Forrás 

Frank Tibor: „Viktória királynő kezeihez – Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870” című könyvéhez (recenzió)

Bea Csaba, , , , , , , , , , 0 comment

  Frank Tibor műveit olvasni mindig érdemes. Nincs ez másképp legutóbb megjelent könyve esetén sem. Frank Tibor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora 1997-től. Az Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója is volt. Egyetemre az országos középiskolai tanulmányi verseny megnyerése okán történelemből felvételi nélkül került be. Tanulmányait történelem-angol szakon végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Cambridge-ben a Christ’s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetközileg is jegyzett kutató. Vendégprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campusán; Los Angelesben;…

Tovább
19. század 

„Sorsfordítók a magyar történelemben”: Kossuth Lajos (recenzió)

Bea Csaba, , , , , , 0 comment

Kossuth Kiadó, Bp. 2019. („Sorsfordítók a magyar történelemben” sorozat) A Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő, „Sorsfordítók a magyar történelemben” című sorozat fontos missziót tölt be. A hazai múlt nagyjait igyekszik eljuttatni az olvasókhoz. Feladata egyúttal a − ma sajnos gyakran zárójelbe kerülő − műveltség terjesztése. Közönségen a történelem iránt érdeklődést mutató emberek egészét tekinti, vagyis a célközönség nagy. A sorozat az adott politikus életének legelismertebb szakértőit kérte fel életpálya bemutatásra. Nagy Lajos királyról Bertényi Iván, IV. Béláról Zsoldos Attila, Mária Teréziáról Kalmár János, Andrássy Gyuláról Kozári Mónika, Deák Ferencről Estók János…

Tovább
19. század Forrás 

Gondolatok a Görgei-mítoszról

Bea Csaba, , , , , , , , 1 Comment

Görgei (régebben gyakrabban használt írásmóddal Görgey) Artúr a szabadságharc kiváló tábornoka, aki nagyon rövid idő alatt a legmagasabb pozícióig jutott a hadseregben. Most a vele kapcsolatos, 1849 után elterjedő, de néhol ma is élő áruló-mítosznak elsősorban a XIX. századi fejleményeire térünk ki. Az árulás vádjának magját először Kossuth hintette el ún. vidini levelében, melyben a nemzet hóhérjának titulálta Görgeit. Ez a levél alapvető fontosságú az árulás vádjának elterjedésében. Ez bírt a legnagyobb hatással az összes megnyilatkozás közül.[i] Tette ezt néhány héttel azután, hogy száműzetésbe vonult és a hatalmat átadta neki.…

Tovább
19. század Forrás 

Széchenyi haláláról a Vasárnapi Ujságban

Bea Csaba, , , , , , 0 comment

Bea Csaba Jelen cikk a gróf Széchenyi István halálával kapcsolatos, a Vasárnapi Ujságban megjelent cikkeket illetve cikkrészleteket elemzi. Az elemzés elsősorban a gróf halálát (1860. április 8.) követően közvetlenül megjelent két számmal (április 15. és 22.) történik. Nyilván ezután is foglalkozott a hetilap „a legnagyobb magyar” halálával, például bőven a halálával és érdemeivel a május 6-i számban [i], ahol részletezték érdemeit Pest vonatkozásában, mégis ezen két szám kerül alapos elemzésre. Ennek okai: 1. terjedelmi korlátok 2. a cél a gyorsan elrendelt temetést követő ad hoc reakciók vizsgálata volt.

Tovább
19. század Forrás 

Széchenyi születési évfordulója 1901-ben a Vasárnapi Újságban

Bea Csaba, , , , 0 comment

Széchenyi születési évfordulója 1901-ben a Vasárnapi Újságban Bea Csaba Úgy gondolnánk, hogy „a legnagyobb magyar” születésének 100. évfordulóján az egyik legnépszerűbb visszafogott, mérsékelt stílusú és irányzatú hetilap, a Vasárnapi Ujság (1854-1921), amely példátlan sikert ért el a magyarországi sajtó történetében, hiszen ez volt az első, hosszú ideig rentábilis, népszerű, országos jelentőségű, a dualizmus korának kezdetén és végén is elismert hetilap, [i] kiemelten és abszolút pozitívan foglalkozott a gróf életútjával, jelentőségével. Ez a feltevés részben állja csak meg a helyét. Széchenyi születésnapjának környékén részletesen foglalkozott vele. Kiemelt évfordulókkor ugyanis a lap…

Tovább
19. század Forrás 

A Váczvidéki Egyetemi Ifjak köre

Bea Csaba, , , , , , 0 comment

Bea Csaba Egyes városok kulturális, közösségi életében a társaskörök, egyesületek élete meghatározó. Így volt ez a dualizmus korában is, amikor szabadon (bejegyezve, minisztériumi engedéllyel) működhettek kulturális egyesületek az országban. Vác sem volt kivétel ez alól. Jelen írásunkban a rövid életet megért, de egy ideig meglehetősen aktív Váczvidéki Egyetemi Ifjak Köréről (a sajtóban kevésbé gyakran Vácz-vidéki Egyetemi Ifjak Köreként is szerepel) emlékezünk meg. Ez az egyesület egy kísérlet volt a helyi ifjúság, értelmiség összefogására. Az egyesület sok rendezvényen részt vett, úgymint koncerteken, táncmulatságokon, hazafias ünnepélyeken (pl. március 15, július 17, október…

Tovább
19. század Forrás 

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére?

Bea Csaba, , , , , 0 comment

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére? 1896-ban ünnepelte hazánk a honfoglalás ezredik évfordulóját. Eredetileg persze 1895 lett volna a nagyszabású ünnepek esztendeje, de a kormány végül a következő évre tette azokat, nehogy kifusson az időből. A Millenniumra minden település készült. Rendezvények, megemlékezések, köztéri szoboravatások, ünnepi beszédek, épületavatások, városi fejlesztések. Különösen szembetűnő volt ez Budapest esetében. Mindemellett a történelmi bizottság azt is javasolta a települések számára, hogy „multjoknak valamely kiemelkedő mozzanatát festessék meg ez alkalomra”.[1] Jelen írásban azt vizsgáljuk meg, miként reagált erre a felhívásra Vác város vezetése és döntése…

Tovább
19. század Forrás 

Az elhanyagolt Degré Alajos

Bea Csaba, , , , 1 Comment

  Bea Csaba Ha március, akkor forradalom. Ha forradalom, akkor Petőfi és a márciusi ifjak. Nagyjából ezek az első általános asszociációk márciushoz kapcsolódóan a magyar történelem szempontjából. Petőfiről tanulunk irodalom és történelem órákon, verseit szavaljuk ünnepeinken. A márciusi ifjak közül a tankönyvek általában Vasvári Pált, Jókai Mórt, Irányi Dánielt, Irinyi Józsefet szokták megemlíteni. Ritkábban Vidats Jánost, Vajda Jánost. Néha Degré Alajos neve is előkerül. Degré író, publicista, ügyvéd, márciusi ifjú, országgyűlési képviselő. Vácott utca viseli nevét. Sajnos azonban nem tartozik a közismertebb személyek köréhez.

Tovább