Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6. 1956 Forrás 

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább
Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága Forrás 

Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága

1867 márciusában a szélfútta szarkási homokbuckák közül két holttest került elő. A véletlenül megtalált két holttest Bodri Péter juhászé és annak fiáé volt. Két évvel azelőtt Szent György napján tűntek el nyomtalanul 185 birkával, 115 báránnyal, 3 szamárral és a kutyáikkal együtt. Bodri nyakán kötél volt, míg a fia koponyája be volt törve. Kecskemét város tisztiügyészi hivatala rablógyilkosságot állapított meg és megindította a nyomozást, de a tetteseket ekkor még nem sikerült kideríteni. “Bomlott utána az asszonynép” (Forrás) Az eset csak 1869-ben került elő újra. A gróf Ráday Gedeon irányította szegedi…

Tovább
Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után Forrás 

Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után

A betyárokról szóló történetek közül az 1848-49-es szabadságharcban való „bevetésük” vagy a Bodri juhász ellen elkövetett aljas gyilkosság mellett a legismertebb a pesti személyvonat kisiklatása. Nem hiába, hisz a vadnyugati kalandba illő támadás egyik szereplője nem más, mint a betyárkirály, Rózsa Sándor. Blogunk sem kerülheti el, hogy egy posztban ne emlékezzen az egyik legmerészebb vállalkozásról rávilágítva annak következményeire is. Az eset már a betyárvilág alkonyán, 1868. december 8-án történt (más források szerint 7-én). Ebben az évben szabadult egyéni amnesztiával Rózsa Sándor, aki még 1857-ben került a hatóság kezére. Bár a…

Tovább
“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta Hidegháború Szocializmus 

“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta

Az 1980-as évek legelején egy új szakaszba lépett a hidegháború. Az 1962-es kubai rakétaválság után ekkor ismét megnőtt a feszültség a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Eközben valahol Európa közepén néhány szegedi srác a húrok közé csapott és felcsendült egy dal, melynek címe az akkori szovjet hadigépezet egyik elrettentő eszközének nevét viseli. E posztban ez a szám fog megszólalni. T-72-es harckocsik egy szovjet katonai parádén 1983-ban (Forrás) A szovjetek már 1979 óta “nyújtottak segítséget” Afganisztánban a helyi kommunista erőknek, mely beavatkozás nagy felháborodást keltett és a…

Tovább
Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár* Forrás 

Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár*

Farkas Jancsi Hódmezővásárhelyen született 1838-ban. A Ráday-kort követően, az 1880-as években tevékenykedett, s talán ennek köszönhetően a róla szóló népi emlékek a folklór helyett már mindinkább a valóságot tükrözik. Bár nevét nem tartották olyan nagyra, mint Rózsa Sándorét vagy Bogár Imréét mégis hírhedté vált a Dél-Alföldön. Hódmezővásárhely az 1800-as évek végén (Forrás) Néhány forrás kocsin járó, igazságszerető betyárnak említi, aki idejének nagy részében békés polgárként élt. Ahogy azonban Szenti Tibor néprajzkutató is megfogalmazta: „Betyárkodó magatartása a XX. században már anakronisztikus jelenség volt. A romantikus betyárkorszak vele végleg lezárult.” Az 1892-es…

Tovább
A betyárok üldözői – A “Hírös Város” pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén Forrás 

A betyárok üldözői – A “Hírös Város” pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén

Vidéken a nemesi vármegyékben a csendbiztosi- vagy pandúrszervezet volt a rendvédelem alapja. A betyárok, haramiák velük találták szembe magukat a legtöbbször az ellenük indított nyomozások, üldözések során. A betyártörténetekben és a népi emlékezetben e szervezetről igen negatív képet festettek, ahol hanyagnak, könnyen megvesztegethetőnek, s olykor gyávának tüntették fel tagjait. Hogy ez így volt-e a valóságban is, arra az alábbiakban próbálok meg választ adni. A következőkben Kecskemét város pandúrszervezetét igyekszem röviden bemutatni a kiegyezés környékén a levéltári és más korabeli források alapján. Kecskeméten 1858 augusztusában állt fel újra a csendbiztosi intézmény…

Tovább
“Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának “tündöklése” és bukása Forrás 

“Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának “tündöklése” és bukása

Babáj Gyurka és rablóbandája rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. A vezér nevét, Rózsa Sándor „betyárkirállyal” vagy Bogár Imrével szokták egy lapon emlegetni. Nem véletlen, hisz öt vármegye perzekutorai üldözték. Története abból a szempontból is érdekes, hogy tetteikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szegeden felálljon a Ráday Gedeon vezette királyi biztosság, amely aztán hozzá láthatott a Szeged környéki rablóvilág felszámolásához. Ő maga ezt azonban két társával együtt már nem érhette meg, miután a pandúrok rajtuk ütöttek Csorváson. Népszerű ábrázolásmód: Betyárok a csárdában (Theodore Valerio képe) 1834. április 26-án született Makón….

Tovább
Kócsagőr a Kis-Balatonon, avagy a hazai természetvédelem kezdetei Forrás 

Kócsagőr a Kis-Balatonon, avagy a hazai természetvédelem kezdetei

Bizonyára már mindenki találkozott a természetvédelem emblémájával, a kék mezőben repülő fehér madár alakjával. A címerben látható nagy kócsag nem véletlen lett a természetvédelem jelképe. Bár ma már szerencsére kb. 3600-5500 pár fészkel Magyarországon, ez nem mindig volt így. Az első világháború idejére a faj hazai eltűnése fenyegetett, ekkoriban ugyanis csupán 25(!) pár volt a fészkelők becsült száma. A természetvédelem címermadara: a nagy kócsag korabeli ábrázolása (Kép: Aquila, 1899, 368.o.) Az állomány drasztikus megfogyatkozásának több oka is volt. Leginkább a dísztollgyűjtés fenyegette a madarat, mivel a kócsag tolla igen keresett,…

Tovább
Páncélosok a forradalomban 1956 

Páncélosok a forradalomban

Az 1956-os forradalomról szinte mindenkinek a lyukas zászló, a Molotov-koktél, vagy romos Nagykörút képe villan fel először. Ezek közül természetesen nem hiányozhat a harckocsi sem. A forradalomról született költeményekben leginkább az elnyomás és megszállás eszközeként jelenik meg, de hogyan játszott szerepet az eseményekben valójában? Ebben az írásban fényképek és visszaemlékezések segítségévél az alkalmazásukról igyekszem képet alkotni. T-34/85 harckocsi szorult az aluljáróba a Boráros térnél (Fotó: Szentpétery Tibor) Elsőre ez egyszerűnek tűnhet, hisz a tankokat mi másra használták volna a forradalom alatt mint az ellenállás felszámolására. Valóban, a tank a tűzerő,…

Tovább
Kádár János New Yorkban Hidegháború 

Kádár János New Yorkban

Kádár János 1960. szeptember 19-én érkezett New Yorkba, a Baltika nevű szovjet óceánjárón Nyikita Hruscsov szovjet, Gheorghiu-Dej román, és Todor Zsivkov bolgár kommunista vezetők kíséretében, hogy részt vegyen a XV. ENSZ Kongresszuson. Ez a közgyűlés később híres lett arról, hogy Hruscsov felháborodásában állítólag a cipőjével verte a pulpitust, Fidel Castro négy és fél órás beszédet tartott, Henry Cabot Lodge amerikai szenátor pedig poloskákat mutatott be az ülésen, amelyeket egy szovjetektől kapott ajándék címerből szedett elő csipesszel. Kádár János számára is emlékezetes volt a kongresszus, és a New York-i látogatás, de…

Tovább