“Aki kihúzza a mezsgyekarót, azt agyonverjük” – Békési parasztok “ellenállása” az 1950-es években Forrás Szocializmus 

“Aki kihúzza a mezsgyekarót, azt agyonverjük” – Békési parasztok “ellenállása” az 1950-es években

Békés megye az ország éléskamrája, tartja a mondás. S valóban ma is a megyében a legnagyobb a mezőgazdasági termelés. Így volt ez akkoriban is, amikor Rákosi Mátyás került hatalomba, s megindult a nehézipar aránytalan fejlesztése, hogy létre jöhessen a “vas és acél országa”. Szomorú világ jött a gazdálkodókra, parasztokra, mely világból sokan nem kértek. A térségben működött a Fehér Gárda illetve a Magyar Ellenállási Mozgalom is, de a “szervezett” ellenálláson kívül is felfedezhetők  voltak az elégedetlenség jelei. A Magyar Dolgozók Pártja Békés megyei Bizottságának küldött ÁVH jelentések között is találhatunk…

Tovább
Kubai katona szomáliai fogságban Forrás Hidegháború 

Kubai katona szomáliai fogságban

A háború Etiópia és Szomália között tört ki, miután 1977 júliusában Mohamed Sziad Barré szomáliai diktátor csapatai benyomultak Etiópia Ogaden nevű tartományába. A tartományban többmilliós lélekszámú szomáli lakosság élt, emellett az itt felfedezett jelentős szénhidrogén-készlet is vonzó lett Szomália számára. A támadással az etiópok súlyos helyzetbe kerültek, mivel ekkor már több mint másfél évtizede harcoltak az ország északi részén az eritreai felkelőkkel szemben. A nyár végére az etióp csapatok kimerülőben voltak, mindkét fronton sorozatos veszteségeket szenvedtek, a vezetés ezért a Szovjetunió segítségét kérte (miután korábban az USA megtagadta azt).

Tovább
Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6. 1956 Forrás 

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább
Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága Forrás 

Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága

1867 márciusában a szélfútta szarkási homokbuckák közül két holttest került elő. A véletlenül megtalált két holttest Bodri Péter juhászé és annak fiáé volt. Két évvel azelőtt Szent György napján tűntek el nyomtalanul 185 birkával, 115 báránnyal, 3 szamárral és a kutyáikkal együtt. Bodri nyakán kötél volt, míg a fia koponyája be volt törve. Kecskemét város tisztiügyészi hivatala rablógyilkosságot állapított meg és megindította a nyomozást, de a tetteseket ekkor még nem sikerült kideríteni. “Bomlott utána az asszonynép” (Forrás) Az eset csak 1869-ben került elő újra. A gróf Ráday Gedeon irányította szegedi…

Tovább
Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után Forrás 

Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után

A betyárokról szóló történetek közül az 1848-49-es szabadságharcban való „bevetésük” vagy a Bodri juhász ellen elkövetett aljas gyilkosság mellett a legismertebb a pesti személyvonat kisiklatása. Nem hiába, hisz a vadnyugati kalandba illő támadás egyik szereplője nem más, mint a betyárkirály, Rózsa Sándor. Blogunk sem kerülheti el, hogy egy posztban ne emlékezzen az egyik legmerészebb vállalkozásról rávilágítva annak következményeire is. Az eset már a betyárvilág alkonyán, 1868. december 8-án történt (más források szerint 7-én). Ebben az évben szabadult egyéni amnesztiával Rózsa Sándor, aki még 1857-ben került a hatóság kezére. Bár a…

Tovább
“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta Hidegháború Szocializmus 

“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta

Az 1980-as évek legelején egy új szakaszba lépett a hidegháború. Az 1962-es kubai rakétaválság után ekkor ismét megnőtt a feszültség a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Eközben valahol Európa közepén néhány szegedi srác a húrok közé csapott és felcsendült egy dal, melynek címe az akkori szovjet hadigépezet egyik elrettentő eszközének nevét viseli. E posztban ez a szám fog megszólalni. T-72-es harckocsik egy szovjet katonai parádén 1983-ban (Forrás) A szovjetek már 1979 óta “nyújtottak segítséget” Afganisztánban a helyi kommunista erőknek, mely beavatkozás nagy felháborodást keltett és a…

Tovább
Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár* Forrás 

Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár*

Farkas Jancsi Hódmezővásárhelyen született 1838-ban. A Ráday-kort követően, az 1880-as években tevékenykedett, s talán ennek köszönhetően a róla szóló népi emlékek a folklór helyett már mindinkább a valóságot tükrözik. Bár nevét nem tartották olyan nagyra, mint Rózsa Sándorét vagy Bogár Imréét mégis hírhedté vált a Dél-Alföldön. Hódmezővásárhely az 1800-as évek végén (Forrás) Néhány forrás kocsin járó, igazságszerető betyárnak említi, aki idejének nagy részében békés polgárként élt. Ahogy azonban Szenti Tibor néprajzkutató is megfogalmazta: „Betyárkodó magatartása a XX. században már anakronisztikus jelenség volt. A romantikus betyárkorszak vele végleg lezárult.” Az 1892-es…

Tovább
A betyárok üldözői – A “Hírös Város” pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén Forrás 

A betyárok üldözői – A “Hírös Város” pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén

Vidéken a nemesi vármegyékben a csendbiztosi- vagy pandúrszervezet volt a rendvédelem alapja. A betyárok, haramiák velük találták szembe magukat a legtöbbször az ellenük indított nyomozások, üldözések során. A betyártörténetekben és a népi emlékezetben e szervezetről igen negatív képet festettek, ahol hanyagnak, könnyen megvesztegethetőnek, s olykor gyávának tüntették fel tagjait. Hogy ez így volt-e a valóságban is, arra az alábbiakban próbálok meg választ adni. A következőkben Kecskemét város pandúrszervezetét igyekszem röviden bemutatni a kiegyezés környékén a levéltári és más korabeli források alapján. Kecskeméten 1858 augusztusában állt fel újra a csendbiztosi intézmény…

Tovább
“Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának “tündöklése” és bukása Forrás 

“Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának “tündöklése” és bukása

Babáj Gyurka és rablóbandája rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. A vezér nevét, Rózsa Sándor „betyárkirállyal” vagy Bogár Imrével szokták egy lapon emlegetni. Nem véletlen, hisz öt vármegye perzekutorai üldözték. Története abból a szempontból is érdekes, hogy tetteikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szegeden felálljon a Ráday Gedeon vezette királyi biztosság, amely aztán hozzá láthatott a Szeged környéki rablóvilág felszámolásához. Ő maga ezt azonban két társával együtt már nem érhette meg, miután a pandúrok rajtuk ütöttek Csorváson. Népszerű ábrázolásmód: Betyárok a csárdában (Theodore Valerio képe) 1834. április 26-án született Makón….

Tovább
Kócsagőr a Kis-Balatonon, avagy a hazai természetvédelem kezdetei Forrás 

Kócsagőr a Kis-Balatonon, avagy a hazai természetvédelem kezdetei

Bizonyára már mindenki találkozott a természetvédelem emblémájával, a kék mezőben repülő fehér madár alakjával. A címerben látható nagy kócsag nem véletlen lett a természetvédelem jelképe. Bár ma már szerencsére kb. 3600-5500 pár fészkel Magyarországon, ez nem mindig volt így. Az első világháború idejére a faj hazai eltűnése fenyegetett, ekkoriban ugyanis csupán 25(!) pár volt a fészkelők becsült száma. A természetvédelem címermadara: a nagy kócsag korabeli ábrázolása (Kép: Aquila, 1899, 368.o.) Az állomány drasztikus megfogyatkozásának több oka is volt. Leginkább a dísztollgyűjtés fenyegette a madarat, mivel a kócsag tolla igen keresett,…

Tovább