Ember Győző újragondolása

Március elsején, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Bécsi kapu téri főépületében került sor az Ember Győző hagyatékának újragondolása című emlékkonferenciára. A rendezvénynek külön apropót adott, hogy idén áprilisban lesz a Magyar Országos Levéltár néhai, nagy hatású főigazgatójának 110. születésnapja, illetve halálának 25. évfordulója. A két, tematikájában világosan elkülöníthető szekció előadásai egyrészt Ember Győzővel, mint történésszel, valamint levéltári szakemberrel, másrészt a levéltártudomány aktuális kérdéseivel foglalkoztak.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a konferencia megnyitását követő előadásában a szép számú hallgatósághoz hozta közelebb a hazai levéltárak kialakulásának történetét, majd Ember Győző levéltárvezetői tevékenységéről is szót ejtett. Rámutatott, hogy intézményvezetői munkásságát végig a szakmaiság határozta meg, annak ellenére, hogy 1949-ben politikai kinevezettként került a levéltár élére.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója – Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A második előadó, Rácz György, a MNL országos levéltári főigazgató-helyettese  Ember Győző irathagyatékát mutatta be, amely a levéltár gyűjteményének részét képezi (P 2093). Miután kifejtette, hogy a kortársai között voltak, akik kritikusan szemlélték szakmai tevékenységét, szót ejtett Ember Győző és Andics Erzsébet kommunista kultúrpolitikus ismeretségéről, valamint arról is, hogy milyen – a korszakban – meglepő, és bátor szavakkal búcsúztatta a levéltár főigazgatója Szekfű Gyulát utóbbi temetésén.

Kulcsár Krisztina, a MNL főlevéltárosa Ember Győző életének fontos állomását, az 1933-1934-es bécsi kutatóútját ismertette a nézőknek. Szavaiból kiderült, hogy a Szekfű-tanítvány Ember Győző a Haus-, Hof- und Staatsarchivban maximiálisan kihasználta a lehetőségeket, ennek pedig az eredménye egy adatgazdag cédulagyűjtemény lett. Kiemelte továbbá: Ember Győző jegyzetei ma unikális értéket képviselnek, mivel az általa kutatott anyag egy része 1945-ben elpusztult a második világháború legvégén.

A következő előadó, Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának (BFL) főigazgatója Ember Győzőt, mint történészt jellemezte. A prezentáció során a felszínre került, hogy viszonylag kevés történettudományi munkával jelentkezett a néhai levéltári főigazgató, amelnyek okát abban látta az előadó, hogy intézményvezetőként nem volt ideje az írásra. Megjegyezte továbbá: Ember Győző egyes gazdaságtörténeti írásai nem feltétlenül képeztek maradandó értéket, azonban az közigazgatástörténeti munkái közül többnek máig tartó hatása van, Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig című könyve pedig továbbra is alapműve a témának.

Kenyeres István előadása – Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A konferencia névadóját Körmendi Tamás, az ELTE BTK docense oktatói oldaláról vizsgálta. Az előadás rávilágított, hogy a levéltár szakon, mint címzetes egyetemi tanárként megforduló Embert unalmas, azonban nagyon alapos oktatóként jellemezték egykori tanítványai, aki emellett részt vett a levéltárosképzés megreformálásában is. Utóbbi folyamatnál a szakmáról alkotott elképzelése is felsejlett, amely szerint a stúdium során nem történészeket, hanem az iratok kezelését ellátó szakembereket kell képzeni a levéltáros szakon.

Reisz T. Csaba, a MNL címzetes főigazgatója a levéltári tudományos munkát járta körül, amely előadás már kitekintés volt a második, szakmai témákat vizsgáló szekcióra. Az Ember Győző 29 évig tartó főigazgatóságára vonatkozó időszakról kiderült, hogy a Magyar Országos Levéltár az ő vezetése alatt vált nagy létszámú intézménnyé, ahol szabályozni kívánták, hogy mi minősül tudományos tevékenységnek a munkatársak esetében. Erre példa, hogy a kutatónapok intézményével is kiemelten foglalkoztak.

A délutáni szekció előadásai lazábban kötődtek Ember Győzőhöz, azonban a levéltáros szakma kérdéseivel foglalkozó prezentációkban is felsejlett a korábbi főigazgató személye. Ilyen volt Laczlavik Györgyé, a MNL OL főosztályvezetőjének előadása is, aki a családi levéltárak rendezése körül az 1950-es, 1960-as években kialakult vitát mutatta be. A Levéltári Közleményekben Bakács István, a családi levéltárakkal foglalkozó levéltáros által indított vitához maga Ember Győző, és Borsa Iván, a Levéltárak Országos Központjának vezetője is hozzászólt. Az eltérő nézőpontokra rámutató vita eredményeként Bakács István dolgozhatta ki a családi levéltárakra vonatkozó utasítás tervezetét, amelyet Ember Győző végül engedélyezett.

Laczlavik György előadása – Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Csízi István, a MNL OL főosztályvezetője szintén egy rendszeréssel kapcsolatos témát járt körül: a szekciók és fondfőcsoportok kérdését. Az Új Magyar Központi Levéltárban bevezetett szekciók kodifikálásának ügye az 1970-es években komolyabb szakmai vitát eredményezett, amelyet külön testület is vizsgált Berend T. Iván vezetésével. Az előadó emellett rámutatott: a szekciók rendszere nem feltétlenül a legjobb megoldás egyes ügykörök iratanyagának osztályozása, tagolása esetében.

A BFL főlevéltárosa, Horváth J. András A levéltárak rendezésének és leírásának kézikönyve című 1898-ban Hollandiában kiadott szakkönyvet mutatta be. Mint az előadásból világossá vált: a jelenleg is alapvető fontosságú kézikönyv nagy hatással volt a magyarországi levéltártudományra, dacára annak, hogy a műnek csupán egy nyersfordítása készült el Ember Győző főigazgatósága alatt.

Sipos András, BFL főosztályvezetője Ember Győző terminológiai kézikönyvét elemezte, mint levéltártudományi munkásságának lenyomatát, amelyen egymaga tíz éven keresztül dolgozott. Kifejtésre került továbbá, hogy milyen szerkesztési dilemmák ütötték fel a fejüket a kötet összeállítása során. Sipos András hozzátette: jelenleg is problémát okoz a magyar szakterminológia helyzete, mivel annak fejlesztése, frissítése elmaradt a kézikönyv megjelenését követően.

A záróelőadást Mikó Zsuzsanna, a MNL általános főigazgató-helyettese tartotta, aki rámutatott: Ember Győzőnek intézményvezetőként öt éves működési terveket kellett bemutatnia, a levéltárosi hivatásról való felfogását pedig alaposan befolyásolta egy amerikai tanulmányútja, amely értelmében inkább az igazgatási, és nem a tudományos szerepkör fontosságát hangsúlyozta. A levéltárak perspektíváiról szólva pedig arról beszélt, hogy újabb feladatok, kihívások állnak szemben a mai intézményekkel, amelyeknek az önmeghatározásukat is definiálni kell, hogy a fenntartók, valamint a nagyközönség számára világos legyen a működésük.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


A borítókép szintén Varga Máté fotója.

Facebook Kommentek

További írásaink