Kézikönyv jelent meg a kelet-európai kulturális ellenállás gyűjteményeiről

Huhák Heléna

Kötetbe kerültek a kelet-európai kulturális ellenállás gyűjteményei. A COURAGE projekt több mint 600 oldalas kézikönyvében 27 tanulmány 65 szerző tollából 15 egykori szocialista ország ellenkultúrájának történeteiről, de leginkább e történetek fennmaradásának, az archívumok, magán- és közgyűjtemények kialakulásáról ad közelképet.

A „The Handbook of COURAGE: Cultural Opposition and Its Heritage in Eastern Europe” című angol nyelvű kötet Apor Balázs, Apor Péter és Horváth Sándor szerkesztésében jelent meg és a COURAGE nemzetközi kutatóprojekt november 27–28-án megrendezett budapesti záró konferenciáján mutatták be. A hároméves kutatóprogramban az MTA Bölcsészettudományi Központja tíz ország kutatóit koordinálta az Európai Unió Horizon2020 pályázati keretében.

A 15 kelet-európai ország magángyűjteményeiben, állami múzeumaiban, levéltáraiban zajló kutató munka során összegyűlt óriási információmennyiségen alapszik a COURAGE online adatbázisa, az erre alapuló utazó és online kiállítás, a középiskolásoknak és egyetemistáknak fejlesztett oktatási tananyag és nem utolsósorban a november végén megjelent Handbook.

A COURAGE célja a kulturális ellenállás történeteinek, rejtett örökségének feltárása és a szocialista korszak újfajta nézőpontból történő megközelítése. A nemzetközi kutatóprogram rámutat arra, hogy az állami propaganda és a szocreál stílus monopóliuma helyett a XX. század második felében sokszínű kulturális élet bontakozott ki. A gyűjtemények bizonyítják a demokratikus értékrend, a szolidaritás, a civil kurázsi jelenlétét, melynek képviselői a diktatúrák korlátai között is teret találtak az érvényesülésre, hangot adtak különvéleményüknek. Az alkotók, a hozzájuk kapcsolódó alkotások, csoportok, események, mozgalmak sokféle motivációból és megannyi kifejezési formával élve gondolkodtak másképp, mint ahogy a szocialista rezsimek azt állampolgáraiktól elvárták. Míg mások erre egyáltalán nem törekedve egyszerűen csak élték saját elképzeléseik szerint mindennapjaikat, a pártállam pedig mindezt saját legitimációjára nézve veszélyesnek ítélte és tiltotta; korlátozva ugyan, de megtűrte; vagy éppen felhasználva saját céljaira még akár támogatta is.

Horváth Sándor (MTA BTK), a COURAGE projekt vezetője mutatja be a kötetet

A mindezt részletesen tárgyaló Handbook három egységből épül fel. Az első bevezető fejezet (Apor Balázs, Apor Péter, Horváth Sándor és Scheibner Tamás tollából) a kulturális ellenállás definícióját, elméleti megközelítését járja körül. A szerkesztők ehhez egy árnyalt értelmezési keretet javasolnak. Az ellenkultúra a pártállami elnyomás és korlátozás következménye és az arra született válasz, amely gyökerezhetett a művészeti önkifejezés szándékából, az emberjogi, demokratikus értékek melletti elköteleződésből, vallási, hitbéli meggyőződésből, és még folytathatnánk a cselekedetek mögött meghúzódó motivációk sorát.

Megszerezhető ismereteink sokszor padlásokon, pincékben bedobozolt dokumentumokból, levéltárakba, múzeumokba került hagyatékokból vagy az állambiztonsági megfigyelés aktáiból származnak. Az aluldokumentáltság és az alulreprezentáltság miatt olykor egyetlen forráscsoportra támaszkodhatunk. Az ellenkultúra anyagi öröksége; a gyűjtemények tipológiája, struktúrája; a gyűjtésben szerepet vállaló személyek aktivitása; a közöttük és az alkotók, az underground kulturális színterek működtetői között kialakult hálózatok jelentik az elemzés csomópontjait.

A kézikönyvről rendezett beszélgetés résztvevői: Apor Balázs (Trinity College Dublin), Saulius Grybkauskas ( Litván Történettudományi Intézet, Vilnius), Josip Mihaljević (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb)

A bevezető második részeként Csurgó Bernadett, Gárdos Judit, Kerényi Szabina, Kovács Éva, Micsik András közös fejezete a COURAGE adatbázisát mutatja be. A projekt legfontosabb eredményeként létrejött Registry egy online, 15 nyelven elérhetővé tett nemzetközi adatbázis, amely a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeinek adatait tartalmazza. A Registry közel száz kutató három éves munkája nyomán jött létre és jelenleg 325 gyűjteményről közöl új adatokat.

A Handbook második nagy tartalmi egysége országonként foglalja össze az ellenkultúra színtereit és az alternatív, underground mozgalmak, tevékenységek gyűjteményi visszatükröződésének mikéntjét. E fejezetek a nemzeti specialitásokra, így a balti államok, az egykori Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária, Magyarország, Románia, Moldova, Ukrajna, Lengyelország, valamint a Német Demokratikus Köztársaság ellenkultúrájának jellegzetességeire hívják fel a figyelmet. A szerzők többek között arra keresték a választ, hogyan tudtak a kultúra szereplői országhatárokat és a vasfüggönyt is átívelő hálózatokat létrehozni a diktatúra idején. Hogyan sikerült dokumentálni a sokszor tiltottnak számító tevékenységeket? Az állami szerepvállalás, a nyomásgyakorlás, a megfigyelés és a cenzúra gyakorlatai hogyan alakultak az egykori szocialista tömb országaiban? Miként volt jelen a titkosszolgálat a kultúra különböző szféráiban?

A kötet harmadik nagy egysége a tematikus fejezeteket foglalja magában. Ezek a következők: a vizuális-, filmművészet, zene, színház és irodalom, cenzúra, titkosszolgálati megfigyelés, értelmiségi ellenállás, az ifjúság lázadása, a szamizdatok világa és a tiltott tartalmak határokon át ívelő áramlása, vallási mozgalmak, a diaszpórában élők ellenállása, nemzetiségi, kisebbségi mozgalmak, emberjogi aktivizmus, a kulturális ellenállás transznacionális gyakorlata, végül a folklorizmus, a népi kultúrában rejlő ellenállás.

Az ellenkultúra és dokumentálásának összefoglalására mindeddig nem volt példa, így a kötet a maga nemében egyedülálló. Az eddig elszórtan létező gyűjteményeket összefogó és bemutató COURAGE portál és az ezen alapuló kézikönyv által összehasonlíthatóvá válik a kommunista diktatúrák hatása a kelet-európai régióban. Az adatbázis emellett a levéltári kutatásokat is megújíthatja, mivel új, eddig alig vagy egyáltalán nem használt források kerülnek a kutatók látókörébe. Az immáron hozzáférhető egyéni életutak és a láthatóvá tett magángyűjtemények megváltoztathatják a korszakról élő, gyakran sematikus képet.

A fotókat Szilágyi Adrienn készítette


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.

Facebook Kommentek