20 éves a Half-Life

Szerzők: Krajcsír Lukács, Bosák Balázs

Ki hinné hogy már 20 éves a Valve által fejlesztett Half-Life FPS, ami megjelenésével mondhatni új korszakot teremtett a zsáneren belül. Hogyan is sikerült ezt elérnie az akkor éppen csak megalakult, kiadott játékkal még nem rendelkező vállalatnak? Cikkünkben ennek járunk utána.

Gabe Newell a Valve egyik alapítója és jelenlegi elnöke. Wikimedia Commons

A Valve-et Gabe Newell és Mike Harrington egykori Microsoft alkalmazottak alapították 1996-ban és a legelső játékukat horror stílusú FPSnek szánták. A fejlesztőkre nagy hatással voltak az id Software játékai (Doom I-II, Quake) illetve Stephen King művei. A Quake motorját vették alapul saját programjuk fejlesztéséhez. Az eredeti játékmotort jelentősen átírták, fejlesztett animációt és Direct3D támogatást is kapott.1 A Half-Life (felezési idő) név a nukleáris bomlás során megfigyelhető felezési időre utal. A játék szimbólumául választott görög λ (lambda) betű is ezt jelöli az említett radioaktív folyamat egyenletében. A módosított id Softwer Quke-motornak köszönhetően, melyet ekkor már Gold Sourcenak hívtak, a Half-Life akkoriban elképesztően festett a képernyőn, de a siker kulcsát nem ez, hanem sokkal inkább az egyjátékos kampány jelentette. Annak ellenére, hogy a cselekmény önmagában nem túl bonyolult: teljesen hiányoztak az átvezető videók, részletes leírások,  a hosszabb vagy komolyabb hangvételű dialógusok. A játék történetéért felelős Marc Laidlaw sci-fi író látványosan merített olyan alkotásokból, mint Stephen King által írt A Köd című novella, a Végtelen határok és az X-akták televíziós sorozatok.

A játék ikonikussá vált bevezető jelente, amiben főhősünk egy vonaton utazik a szupertitkos komplexum mélyére, hogy megkezdje az aznapi műszakot. (Saját kép)

A játékban az SZTK-s szemüveget viselő, szakállas és „csendes” Gordon Freeman bőrébe bújunk. Munkahelyünk a legendás amerikai 51-es körzethez nagyon hasonlatos, szupertitkos, Black Mesa nevű földalatti kutatóbázis.2 Egy májusi reggel – miután a helyi nyerges kisvasúton megcsodáltuk az egész komplexumot – a kollégáinkkal közösen belefogunk az ún. kényszerrezgés-gerjesztés” (resonance cascade)  kísérletbe. Azonban miután bekapcsoltuk az antianyag-spektrométert, egy rejtélyes hang azt suttogta egyik tudóstársunk fülébe, hogy „készülj fel egy előreláthatatlan következményre” (erről a figyelmeztetésről csak évekkel később szerzünk tudomást).

A katasztrófa előtti pillanatok a tesztkamrában. (Saját kép)

A kísérlet nem várt következményeként átszakad a dimenziókat elválasztó gát és kutatóbázist elárasztják a Xen (görög jelentése: idegen) világból származó idegen lények. Mi is csak a speciális, narancs-fekete színű HEV-nek (magyarul Veszélyes Környezeti Védőruhának) köszönhetően éltük túl a balesetet. Mivel ezzel a felszereléssel nekünk van a legnagyobb túlélési esélyünk, ezért megfogadva kollégáink tanácsát, kezdetben egy feszítővassal a kezünkben (ami a mai napig a Half-Life egyik legismertebb szimbóluma) elindulunk a felszínre segítségért. Viszont ez korántsem egyszerű, hiszen az idegen lényeken kívül a fokozatosan összeomló, felrobbanó, elromló komplexum is nehezíti a feljutásunkat.

Csakhogy a felszínen azonnal szembesülünk a kellemetlen igazsággal: a katonák feladata nem az alkalmazottak evakuálása, hanem minden szemtanú likvidálása, beleértve minket is. Nem egyszer kerülünk két tűz közé, majd miután az ellenségeink végeztek egymással, ellenünk fordítják fegyvereiket, vagy karmaikat-csápjaikat. Végül pár kollégával együtt arra jutunk, hogy gyökerénél kell kezelni a problémát, vagyis azt a lényt kell elpusztítanunk, amely nyitva tartja a világok közötti átjárót. Azonban az a valami a Xen világban „trónol”, de korántsem olyan elérhetetlen, mint aminek első hallásra tűnhet: megtudjuk, hogy a Black Mesa legtitkosabb λ-létesítményében már egy ideje teleportációs kísérletek zajlanak és nem egy földi expedíció látogatott el a távoli helyszínre.

A „felmentősereg”. (Saját kép)

Jópár furcsa és torz kinézetű idegen lény legyőzése után végül szembe kerülünk Nihilanthhal. Azonban legyőzésével sem kapjuk meg a megérdemelt jutalmat, nem válunk az egész világ megmentőjévé, ünnepelt hőssé, akit ellepnek a nők és a dollármilliók: hirtelen fegyver nélkül találjuk magunkat és azt vesszük észre, hogy egy kék öltönybe öltözött, aktatáskás férfi beszél hozzánk. Valahonnan mégis ismerősnek tűnik, hiszen a Black Mesából való szabadulásunk közben nem egyszer figyeltünk fel egy hasonló kinézetű alakra, aki soha nem avatkozott be az eseményekbe, nem is hátráltatott, de nem is segített, pusztán sztoikusan szemlélte minden erőfeszítésünket. A teljesítményünk láthatóan elégedettséggel töltötte el ezt a titokzatos „G-mant”, mivel elmondása szerint a „munkaadói” hozzájárultak ahhoz, hogy egy ajánlatot tegyen nekünk. Ha elutasítjuk, akkor mehetünk vissza a Xenre harcolni az idegenekkel, de ezt fegyverek nélkül eleve kudarcra ítélt próbálkozás lenne. Viszont amennyiben  elfogadjuk, akkor ugyan visszajutunk a Földre, de arról már a G-man és „jóakarói” döntenek, hogy pontosan hol és mikor fogunk felbukkanni…

A titokzatos G-man, amikor állásajánlatot tesz. (Saját kép)

Korántsem véletlen, hogy a cikk a játék történetének leírása során többes szám első személyt használt: ez volt az egyik első olyan FPS játék, amely valóban el tudta hitetni a gamerrel, hogy róla szól a játék, ő a főszereplő, és ő dönt arról, hogyan viszi végig a játékot. Lemészárol mindenkit vagy inkább „szégyen a futás, de hasznos” alapon kikerüli a harcot? Felfedezi a komplexumot vagy csak a minél előbbi távozásra összpontosít? Odafigyel a monológokra, rekonstruálja a történeteket vagy teljesen figyelmen kívül hagyja? Ezekről mind a játékos döntött.

Az FPS-ek terén addig az volt a megszokott, hogy minél nagyobb és egzotikusabb fegyverekkel kellett halomra gyilkolni mindenkit, legyen az ember, idegen életforma, démon vagy mitikus lény. Ezért a játék első harmadából kiindulva a Half-Life sokkal inkább tűnt egy túlélő horror és egy szabadulós játék furcsa elegyének, semmint egy lövöldözős játéknak. Ám a katonák felbukkanásával, akiket akkoriban kifejezetten jónak mondható mesterséges intelligencia irányított, hirtelen egy vérbeli akciójátékká vált. A Half-Life  abban is eltért a korabeli lövöldözős játékoktól, hogy a főszereplő sem egy Schwarzenegger-kinézetű, alpári beszólásokat pufogtató személy (a la Duke Nukem) vagy természetfeletti/szuper képességekkel megáldott hős volt, hanem az MIT elméleti fizika doktori iskoláját elvégző PhD-s. Sőt, nem is mindig az izomerő és a változatos fegyverarzenál kellett a tovább jutáshoz, hanem logikai feladatok megoldása vagy a környezet nyújtotta lehetőségek megfelelő kihasználása . A „beleélést” csak tovább növelte, hogy a főszereplő egyszer sem szólalt meg, így mindenkinek a saját fantáziájára volt bízva, hogy Freeman mit mondhatott a kollégáinak, biztonsági őröknek vagy a G-mannek.

Nihilanth a Xen világban található főellenség. Habár a Half-Life végig játszása után kérdéses, hogy valóban az volt-e. (Saját kép)

Nem csoda, hogy ezek után a Half-Life azonnal bedobta magát a szakmai közönség és a gamerek szívébe. Egymás után zsebelte be az „Év játéka” díjat, ma már valahol kétszáz fölött jár az ilyenfajta elismerések száma. A kritikusok közül szinte senki sem adott 90 százaléknál alacsonyabb értékelést. Ráadásul nem egy közülük megelőlegezte neki „a minden idők legjobb egyjátékos kampánya/FPS-e” címet is. A játékosközösség szintúgy elégedett volt az alkotással, amit jól mutatott az eladások magas száma. Később Newell bevallotta, hogy eredetileg ők csak 180-200 ezernyi értékesített példányra számítottak, de ezt a mennyiséget már 1998 végére elérték. Az igazi áttörés következő év januárjában következett be, amikor a tengeren túli megjelenést követően félmillió darabot adtak el belőle. Ezzel a Valve precedenst teremtett: korábban még soha nem fordult elő, hogy egy újnak számító játékgyártó cég első terméke ilyenfajta sikereket könyvelhetett el a játékpiacon, hiszen évenként több száz kiadó, mintegy 3000 játékkal azért versenyzett, hogy legalább egy hónapig benne legyen a TOP 10-ben.3

2008-ban meghaladta a kilenc milliót, s így a Half-Life bekerült az az évi Guinness Rekordok Könyvébe, mint minden idők legnagyobb példányszámban eladott FPS-e (napjainkban a harmadik helyen áll, csak a Call of Duty 4 és a Halo 3 előzi meg).4 Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy folyamatosan adnak ki olyan élőszereplős kisfilmeket, amelyek humorosan vagy éppen brutálisan mutatják be a fiatal fizikus szabadulásának egyes részeit. Gordon Freeman egy egész gamer generáció szimbóluma lett, a mai napig a legismertebb számítógépes játékkarakterek közé tartozik, sőt, egyes vélemények szerint

„senki sem tett többet az elméleti fizika propagálásáért, mint a Valve”.5 

A Counter-Strike valószínűleg nem igényel bemutatást. Akár csak a Half-Life ez is korszakot teremtett saját stílusában. steam.com

Mivel a Half-Life-ot könnyen lehetett módosítani, ezért a játékos közösség nagyon hamar elkezdett saját modokat gyártani rá. Ezzel is új korszakot hozott a játék, ugyanis a Half-Life sorozat mellett talán nincs még egy olyan széria, melyhez hasonló mennyiségű és sikerű mod készült volna. Legismertebb mind ezek közül a Counter-Strike, amely még 1999-ben indult online lövöldözős közösségi modként és annyira sikeres lett, hogy Valve megvette azt és 2000-ben kiadta. A Counter-Strike sorozat (vagy egyszerűen csak CS) azóta is az egyik legnépszerűbb online lövöldözős FPS.

Kodiak avagy Török Balázs, mondhatni a hazai Counter-Strike egyik ikonja. index.hu

A játék története korántsem ért véget 1998-ban. A Valve már a következő évben piacra dobta a Gearbox által fejlesztett Opposing Force nevű kiegészítőt, amely azonkívül, hogy egy katona (név szerint Adrian Shepard) szemszögéből mutatta be a Black Mesában zajló eseményeket, még tovább vitte a történetet. 2001-ben jelent meg a grafikailag felturbózott Blue Shift (szintén Gearbox fejlesztés), amely Barney Calhoun biztonsági őr és Freeman néhány tudóstársának kijutásának történetét mesélte el.

A Half-Life természetesen ekkor még nem állt meg. A folytatás többszörös halasztások, óriási botrányok és hosszas fáradozások után végül csak 2004-ben látott napvilágot. A második résszel a Half-Life univerzum  csúcsra ért, kis túlzással ugyanazt a szerepet töltötte be játékvilágban, mint a filmek terén A Birodalom visszavág vagy A sötét lovag.

Rajongók tüntetnek a Valve irodája előtt a Half-Life folytatásáért 2011-ben, miközben Gabe Newell meglátogatja őket. gematsu.com

Mindezeket követően a széria sajnos „lejtmenetbe” kezdett. A második részt követően a Valve elkezdte felszalámizni a folytatás. 2006-ban kiadták az Episode One-t, 2007-ben pedig az Episode Two-t, melyek a Half-Life 2 történetét közvetlenül folytatták. Ahogy a megnevezés is utal rá nem teljes részes folytatások voltak, hanem a történet egy-egy extra szeletei. Az epizódok további folytatása tervben volt, ugyanakkor 2007-et követően a Valve nem adott ki egyetlen újabb részt sem. Azóta több rajongói megmozdulás is volt a sorozat folytatása érdekében, de egyelőre úgy tűnik a Valve „elfelejtette” a sorozatot.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek és felhasznált források:

Szó szerinti fordítása Fekete Fennsík. Ez egy mai is létező helyszín az Egyesült Államokban: Oklahoma állam legmagasabb, 1500 m magas pontját nevezik Black Mesának, amely páratlan állat és növényvilággal rendelkezik és Észak-Amerika „geológiai csodájának” számít.

Baker , M. Sharon: A Charmed Half-Life. In: Puget Sound Business Journal. 02.26.1996. Link: https://web.archive.org/web/20030219095208/https://www.bizjournals.com/seattle/stories/1999/03/01/smallb1.html

Remo, Chris: “Analysis: Valve’s Lifetime Retail Sales For Half-Life, Counter-Strike Franchises”. In: Gamasutra. 12. 21. 2008. Link: https://web.archive.org/web/20081221100835/http://www.gamasutra.com/php-bin/news_index.php?story=21319

Facebook Kommentek

További írásaink