Kutatás a Cseh Külügyminisztérium Levéltárában

A cseh-magyar, illetve csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok vizsgálatához fontos iratokat tárol a Cseh Külügyminisztérium Levéltára, amely intézményt szeptember során a Campus Mundi ösztöndíj* keretein belül kerestem fel kutatási célból.

A csehországi levéltári rendszer sajátossága (erről bővebben itt lehet olvasni), hogy a külügyi apparátus Csehszlovákia 1918-as létrejötte után keletkezett iratait (a gyűjtőkör az állam 1993-as szétválása után már csak a Cseh Külügyminisztérium anyagaira szűkült) a szaktárca egyik részlegeként működő levéltár őrzi. A kutatás itt ingyenes, azonban – mivel maga a levéltár egy őrzött kormányzati épületben működik – előzetes bejelentkezés után lehet csak hozzáférni az iratanyaghoz. A kutatónak először egy kérelmet kell írnia a külügyi levéltár felé, hogy pontosan milyen témában kutatna és milyen évkörben. Ezt követően az intézmény elbírálja a beadványt, és egy rövid tájékoztatót is küldenek a válasz e-mailben, hogy miként zajlik a kutatómunka, illetve, hogy a különböző iratokhoz milyen kérőlapokat kell kitölteni.

A levéltár a Černín-palotában található, amely az 1930-as évek óta szolgál a mindenkori prágai kormányok külügyminisztériumának székhelyéül. Az eredeti,  XVII. századi barokk épületet Humprecht Jan Černín gróf (1628-1682) építtette, aki a Habsburg Birodalom követe volt Velencében, valamint I. Lipót titkos tanácsában is helyt kapott. A palotához egy kert is tartozik, amelyet május és október között napközben bárki felkereshet, a belépés ingyenes. Maga az épület több átalakításon is átesett, mire elnyerte mai formáját.

A Černín-palota kertje – forrás: mzv.cz

A Černín-palota megközelítése nem körülményes, ugyanakkor a város központjából indulva nem is nevezhető kifejezetten gyorsnak, ami annak köszönhető, hogy a Várnegyed túlsó oldalán található. Legegyszerűbben a 22-es és 23-as villamossal lehet eljutni az épülethez, ekkor a Pohořelec megállóban kell leszállni, de szintén alternatíva még a 25-ös villamos: a Hládkov nevű megállótól nagyjából 300 méteres séta után lehet belépni a minisztérium bejáratán. Vállalkozóbb kedvűek megpróbálkozhatnak még a Neruda utcán (amit nem a chilei költőről, hanem az őt inspiráló, azonban mára már talán elfeledett cseh íróról, Jan Nerudáról neveztek el) felsétálni a Kisoldali térről, azonban – ha csak nem nagyon sietős az ember dolga – a meredek  kaptatón való felcaplatástól inkább érdemes eltekinteni.

A 22-es villamos pohořeleci megállója, innen balra kell indulni a Černín-palotához – forrás: Wikimedia Commons

Az előbbi sorok feleslegesnek tűnhetnek, azonban jelen sorok írójának kellett már felszaladnia a kérdéses utcán, ugyanis a levéltárba csak egy szigorúan szabályzott procedúra után lehet bejutni, amely esetében nem mindegy, hogy ki mikor lép be a külügyminisztérium épületébe. Amint a kutató belép az épületbe, a tőle jobb kézre eső recepciónál kell egy belépőkártyát kérnie személyi okmány bemutatása mellett, majd az ajtónál található két telefon egyikén kell feltárcsázni a 2701-es melléket, ami a levéltárat kapcsolja. A szóbeli bejelentkezés után meg kell várni az előtérben a levéltár egy munkatársát, aki minden egész órában lekíséri a távozó, és felkíséri a bejelentkező kutatókat. Amennyiben tehát valaki ezt akár öt perccel is lekési, várhat ötven percet a következő lehetőségre a bejárattól balra található kényelmes fotelekben ücsörögve.

A várakozó kutatók kényelmét szolgáló fotelek – forrás: a garnitúrát gyártó cég oldala

A fémdetektoros vizsgálat után a levéltáros a kutatókat a harmadik emeletre kíséri, ahol maga a kutatóterem is található. Itt oldalt található polcokra helyezik ki az előzetesen kikért anyagokat kartondobozokban, amelyek egyben levéltári alapegységként (krabice) is szolgálnak, így ezek számát kell többek között feltüntetni a kérőlapon. A kutatómunkát megkönnyíti, hogy forrásgyűjtemények, valamint egyéb segédkönyveket is le lehet emelni a polcokról, továbbá biztosított a vezetéknélküli internet (hiszen ismeretlen szóba bármikor bele lehet futni, ezt pedig orvosolja egy online szótár, ha már a cseh-magyar nagyszótár csak alig hozzáférhető). Szintén nagyban megkönnyíti a munkát, hogy egy formanyomtatvány kitöltése után ingyenesen lehet fényképezni vaku használata nélkül – igaz, az így készült fotókat publikációs célra nem, csak a saját kutatást megkönnyítendő lehet felhasználni.

Az iratkérés folyamata meglehetősen gyors. A kérőlapon a kutatónak azt a napot kell aláhúznia, amikorra kéri az anyagot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következő napon már a polcon lesz a kérés (szemben az itthoni három napos várakozási idővel). Fontos kiemelni, hogy a kérőlapokon meg kell jelölni, hogy az általános (obyčejné) vagy titkos (tajné) kezelésű iratokat kérünk-e ki, enélkül ugyanis nem tudják teljesíteni a kérést. Segítségünkre van ebben a repertóriumok, amelyek az előtérben találhatóak. Ezek cseh nyelvű segédanyagok, azonban jól jelzik, hogy melyik irat hol található a rendszerben. Fontos megjegyezni, hogy egyszerre maximum öt dobozt lehet kikérni a raktárból. Sajnos a más esetben kifejezetten hasznos Badatelna.eu (ahol az első csehszlovák állam külügyminisztériumának kimenő és beérkező táviratait már digitalizálva is el lehet érni) nem jelent nagy támpontot a kérési folyamatban, mivel csak a levéltár fondjairól tudhatunk meg alapinformációkat.

A kutatótermi munka kényelmesen végezhető, amihez hozzájárul, hogy a helyiség jól meg van világítva, a kutató meg tudja mosni a kezeit, ha poros anyagokkal érintkezik. Amennyiben a kikért anyaggal a kutató végzett, akkor azt egy kiskocsira kell felhelyezni, ha pedig folytatni szeretné a munkát vele, akkor a nevével jelzett polcra kell visszahelyeznie. A kijutáshoz érdemes minden egész óra előtt már öt perccel a kutatóterem előtti folyosón várakozni a levéltár munkatársára, aki lekíséri a kutatót. A kijáratnál a biztonsági őrnek kell leadni a belépőkártyát, majd egy forgóajtón át lehet elhagyni az őrzött területet.

*: jelen írás a CM-SMR/277340/2018 számú Campus Mundi rövid távú tanulmányút keretein belül megvalósult kutatás beszámolója. A két hetes tanulmányút célja volt, hogy a csehszlovák-magyar kapcsolatok kutatásához jelen sorok írója új forrásokat találjon. Az időtartam elegendőnek bizonyult arra, hogy a második világháború alatti csehszlovák-magyar kapcsolat/viszonyrendszer megismeréséhez új anyagok legyenek feldolgozva (vagy legalábbis befotózva), amelyek elősegíthetik a szerző doktori disszertációjának elkészültét. A kérdéses iratok alkalmasint a Napi Történelmi Forráson új írások alapjait is jelenthetik.

A borítóképen a Černín-palota látható (forrás: Wikimedia Commons)


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


 

Facebook Kommentek

További írásaink