20 éve történt: tömegmészárlás az Aranykéz utcában

A rendszerváltás után azt hihettük: a szovjet kivonulást követően, idegen megszállástól mentesen, a demokrácia által biztosított békében és biztonságban élhetünk, a nyugati civilizáció felé közeledve. A 90’-es évek közepére a harmóniát fokozatosan kezdték felváltani a permanens utcai leszámolások, robbantások, alvilági bandaháborúk. Az alvilági merényletek tetőpontját az 1998-as esztendő hozta: rekord mennyiségű mészárlásokról szóltak a híradások, 28 (!) robbantásos akciót vetettek be egymás leszámolására a különféle szervezett bűnözői csoportok. A detonációs akciók közül kiemelkedik az éppen 20 éve történt Aranykéz utcai eset, amely az első olyan maffia-leszámolás volt Magyarországon, ahol ártatlan, civil emberek is az életüket veszítették.


Az Aranykéz utca a főváros egyik központi helyszínén, a V. kerültben található. Impozáns környék, kiemelten népszerű a turisták körében, nem véletlenül: két utcával arrébb Budapest legnépszerűbb vásárlóutcája, a Váci utca található; pár perc sétával pedig elérhetjük a Vörösmarty teret.[1] Boros Tamás, a robbantás célpontja, többször vállt a kilencvenes évek maffiabandáinak első számú közellenségévé: sok esetben lőttek rá autóira és solymári lakására, Molotov-koktélt dobtak a For Sale Pub étteremre, ahol éppen vacsorázott, továbbá számtalan halálos fenyegetést kapott riválisaitól.[2] A rendszerváltás utáni „olajszőkítésben”[3] aktívan résztvevő „vállalkozó” az ellene irányuló akciókat megúszta, de rendőri védelmet sohasem kért.[4] A nem éppen makulátlan előéletű Boros érdekkörébe tartozott több Balaton-parti és budapesti vendéglátóipari egység, azonban “karrierjét” a rendszerváltás utáni olajügyben alapozta meg. Az alvilágban “Óriás” becenévként ismert Boros Tamás[5] nem egyszer került a rendőrség látószögébe, 1996-ban robbanóanyaggal való visszaélésért rövid ideig rács mögé került.[6] A végzetét még sem ez okozta: Boros feldobta bűnözőtársait, kitálalta a bűnüldöző szerveknek az olajmaffia résztvevőit. „Óriás” 1997-ben egy videofelvételen részletesen beszélt az „olajszőkítésről”, a „bizniszben” utazó csoportok felépítéséről, valamint névlegesen megemlítette Portik Tamást, az olajmaffia „alfáját”.[7] A szájhagyomány szerint Boros videó vallomása volt az a pont, amikor az alvilág vezetői úgy döntöttek: a biztonság érdekében, „Óriást” el kell tenni láb alól. A másik elmélet szerint Portik 50 millió forinttal tartozott Boros Tamásnak a ’90-es évek közepén, aki nem akarta tartozását visszafizetni. Boros emiatt megfenyegette a későbbi vádlottat, hogy ebben az esetben az „olajszőkítéssel” kapcsolatos részleteket teljes egészben ki fogja találni a rendőrségnek.[8] Boros később megbánta, hogy kiteregette a szennyest, úgy tervezte: Spanyolországban új életet kezd, a menekülés útjára fog lépni.[9] A terve azonban meghiúsult.

A “borzalom utcája” a robbantás után nem sokkal.

Boros „Óriás” Tamás 1998. július 2-án dél körül gépkocsijával leparkolt az Aranykéz utca 4-6. szám alatti parkolóházban, majd gyalog- szokás útján- a közelben lévő irodája felé tartott. Amikor az alvilág ismert alakja, Boros Tamás déli tizenkettő óra után néhány perccel az Aranykéz utca 4. szám alatti járdán parkoló DYP-444 rendszámú, sárga színű Polski Fiat 126[10] típusú gépjármű mellé ért, az abban elhelyezett közel 6 kilogrammnyi TNT robbanóanyagot[11] távirányítással működésbe hozták, és a bomba Boros Tamás mellett azonnal felrobbant. A detonáció hatalmas erejű volt: az utcában lángba borult három parkoló autó, több kocsinak, épületnek, irodaháznak kitört az üvege; néhány helyiségben még a plafon is leszakadt.[12] A tűzoltók három gépjármű-fecskendővel, tizenöt személlyel a fedélzeten, hét perc alatt értek ki a helyszínre – olvasható Erdélyi Mihály tűzoltóezredes, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szóvivőjének tájékoztatása, a Népszava 1998. június 3-ai számában.[13] Erdélyi nyilatkozata szerint, a tűzoltóság emberei az Aranykéz utcai lakókat kimenekítették otthonaikból, nehogy füstmérgezést kapjanak. A terrorcselekmény több mint 50 millió forintos kárt okozott, a robbantás miatt kitört körülbelül 24 köbméternyi üvegek pótlása megközelíttette a 40 millió forintos összeget.  Az V. kerületi önkormányzat arról szavazott, hogy a helyszínen lévő bérleti díjak csökkentésével vagy öt millió forintos gyorssegéllyel segítsen-e a rászorultakon.[14]

A “kispolszki”, amelyben a TNT volt elhelyezve.

Az anyagi pusztítás mellett személyi vesztességgel is járt az alvilági leszámolás: négyen életüket veszítették, több mint húszan megsebesültek az akcióban. A mészárlásnak civil áldozatai is volt. A robbanás következtében meghalt Boros Tamás, az akció célszemélye; az 57 éves Szabó Gábor, Boros ügyvédje; és további kettő járókelő, Csesznok Tünde, és a 20-30 év körüli Czakó István, aki a kórházba szállítást követően hunyt el.[15] A merényletben több külföldi állampolgár is megsérült: finn, cseh és szír személyt is kórházba vittek a mentők.[16] A sebesültek közül a Szobi utcai Mentőkórházba kilenc sérültet szállítottak a mentők, a további sebesülteket az Országos Baleseti Intézet látta el. Legtöbben súlyos fej- és végtagsérüléseket szenvedtek, amelyeket a repeszek és az üvegszilánkok okoztak.[17] Az Aranykéz utcai terrorakció volt az első olyan maffiaháború, ahol a tényleges célszemélyen kívül, ártatlan emberek is az életüket vesztették. Az akció után a rendőrség nagy erőkkel megkezdte a nyomozást, az elkövető(k) felfedésére 5 millió forintot ajánlottak fel. A rendőrök nemcsak az elkövetés helyszínének környékét zárták le, hanem a Ferihegyi gyorsforgalmi utat is. Az Aranykéz utcai térfigyelő-kamerák rögzítettek egy betört üvegű, C-A – azaz külföldi – rendszámú Ford Escort típusú gépjárművet, amely a detonáció után azonnal elmenekült. A rendőrök nem tudták biztosra venni, hogy a merénylet végrehajtói voltak-e vagy csak a robbantás miatt megijedt civil emberek menekültek azonnal a tett helyszínéről.[18].

 

A robbantás egyik sérültjét szállítják el a helyszínről a mentők. Népszava, 127. évf. 154. sz. 1998. július 3. 6. o. Arcanum Digitális Tudománytár

A mészárlás után rögtön a szlovák származású Josef Rohác lett az első számú gyanúsított, aki ismert bérgyilkos volt az alvilági életben. A szlovák „mészárost” 2008-ban vették őrizetbe Magyarországon, Seres Zoltán „vállalkozó” 1999-es kivégzése miatt. Josef Rohác 2010-ben szabadlábra került, 2013 márciusában lett először gyanúsítottként kihallgatva az Aranykéz utcai terrorcselekmény miatt. Az akció felbujtójaként Portik Tamást, Boros „ellenfelét” vádolták meg, az ismertet alvilági alakot 2012-ben fogták el a luxusvillájában a Terrorelhárítási Központ kommandósai. Az első és másodfokú bíróság Rohác-ra életfogytiglani, Portikra 13 évig tartó fegyházbüntetést szabott ki. Az Aranykéz utcát a mészárlás után sokáig csak a „borzalom utcájának” nevezték.


A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár és a Napi Történelmi Forrás együttműködésével jött létre.

Kiemelt kép: a robbantás helyszíne.

Felhasznált források:

  • Népszava, 127. évf. 154. sz. 1998. július 3. 6. o.
  • Reform, 11. évf. 37. sz. 1998. szeptember 15. 57. o.
  • Népszava, 126. évf. 187. sz. 1998. augusztus 11. 6. o.
  • Világgazdaság, 30. évf. 7389. sz. 1998. július 7. 1. és 3. o.
  • https://pestisracok.hu/megbanta-arulasat-megsem-kegyelmeztek-az-aranykez-utcaban-felrobbantott-boros-tamasnak/ (letöltés: 2018.06.29.)

 

[1] Az Aranykéz utca mellett a Régi posta utca fekszik, ahol 1988. április 29-én nyitott meg az első Mc Donald’s gyorsétterem hazánkban. Lásd bővebben: http://ntf.hu/index.php/2018/01/17/fald-fel-amerikat-i-resz-az-elso-hazai-mcdonalds-megnyitasa/

[2] Népszava, 127. évf. 154. sz. 1998. július 3. 6. o.

[3] Az „olajszőkítés” a rendszerváltás után legnépszerűbb és legjövedelmezőbb illegális üzletága volt a magyar alvilágnak, a költségvetést több százmilliárd forinttal megkárosítva. Az eljárás lényege, hogy az üzemanyagként alkalmatlanná tett gázolajból kémia úton használhatót állítottak elő, melyet a normál gázolajnál olcsóbban adtak el.

[4] Solymári otthonát a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) emberei őrizték.

[5] Eredeti nevén: Boros József Károly.

[6] Népszava, 127. évf. 154. sz. 1998. július 3. 6. o.

[7] E videóban nyilvánosan összefüggésbe hozta Portikot Prisztás József meggyilkolásával.

[8] https://pestisracok.hu/megbanta-arulasat-megsem-kegyelmeztek-az-aranykez-utcaban-felrobbantott-boros-tamasnak/ (letöltés: 2018.06.29.)

[9] Uo.

[10] Reform, 11. évf. 37. sz. 1998. szeptember 15. 57. o.

[11] Népszava, 126. évf. 187. sz. 1998. augusztus 11. 6. o.

[12] Népszava, 127. évf. 154. sz. 1998. július 3. 6. o.

[13] Uo.

[14] Világgazdaság, 30. évf. 7389. sz. 1998. július 7. 1. és 3. o.

[15] https://pestisracok.hu/megbanta-arulasat-megsem-kegyelmeztek-az-aranykez-utcaban-felrobbantott-boros-tamasnak/ (letöltés: 2018.06.29.)

[16] Népszava, 127. évf. 154. sz. 1998. július 3. 6. o.

[17] Uo.

[18] Uo.

Facebook Kommentek

További írásaink