Történelmi útvesztők
Kedves Olvasó! Örömmel jelentjük be, hogy küszöbön áll második, Történelmi útvesztők című kötetünk megjelenése! Ennek alkalmából ma este, egyfajta ízelítő gyanánt honlapunkon is közzé tesszük a könyv előszavát. Tavalyi válogatásunkhoz hasonlóan igyekeztünk a lehető legtöbb témakörből, érdekességből meríteni az ókortól jóformán napjainkig. A meghatározó események és ismert személyek mellett elfelejtett (h)ősöket, történelmi pillanatokat és a régmúlt „szürke” hétköznapjait is bemutatjuk egy-egy írásunkban. A kötettel kapcsolatos információkért látogasson el közösségi oldalunkra!
A Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely második kötetét tartja kezében az olvasó. Egy év telt el Nem mindennapi történelem című könyvünk megjelenése óta, amelybe szakmailag igényes ismeretterjesztő tanulmányokat válogattunk össze változatos témákból, korszakokból. Fiatal történészekből, könyvtárosokból, szociológusokból és a társtudományok képviselőiből álló csapatunk 2015 januárjában kezdte meg tudományos ismeretterjesztő munkáját először online felületeken, majd nyomtatásban is. Célunk, hogy könnyed, olvasmányos, de a szakmai és kutatásmódszertani kívánalmaknak megfelelő írásaink minél szélesebb, a történelmet kedvelő, vagy azzal hivatásszerűen foglalkozó olvasóközönséghez jussanak el. Bár a felületeinken megjelenő írások tematikája szerteágazó, ami összeköti őket, hogy elsődleges forrásokat – legyen szó írott, képi, régészeti forrásokról
vagy éppen filmről – helyezik középpontba, hiszen az adott személy vagy korszak azokon keresztül ismerhető meg a lehető legjobban. Célunk az is, hogy az ismert történelmi alakok és mélyrehatóan feldolgozott események mellett elfelejtett történelmi személyeket és szinte vagy teljesen feledésbe merült mozzanatokat is bemutassunk, illetve azokhoz újabb és újabb adalékokkal szolgáljunk.
Az út tehát adott volt; szándékainknak megfelelően most tizennyolc újabb történelmi „mozaikdarabbal” kívánunk hozzájárulni az írott történelemhez. Ismét széles körből merítettünk, Kleopátra politikai incselkedéseitől a Don-kanyar menti lövészárokban rotyogó pálinkáig. Megismerkedhetünk több korszak számkivetettjeivel, a híres-hírhedt postarabló betyároktól a második világháború előestéjén a náci Németország elől Magyarországra menekülő csehekig. Hogy kezelték a Horthy-korszakban a legszegényebbek problémáit és a zsákutcába jutott cigánykérdést? Hallotta-e azt a viccet, amikor a maszek, a cigány és a tanács elment házat építeni? Mi volt a célja Rákosinak az ostrom alatt rommá lőtt Budapest átformálásával? És hogyan egyensúlyozott két korszak határán Feimer László, a modern „hídember”? Ha a szocialista embert nem is, szocialista gazdaságot sikerült létrehozni,
amiben kulcsszerepe volt Kádár azóta elfeledett csúcsszervének, a Gazdasági Bizottságnak és az „internacionalista segítségnyújtás” erőszakmentes megnyilvánulásaként felépített paksi atomerőműnek is. Végigkövethetjük a magyar gazdaság útját az 56-os nagy sztrájkoktól az új gazdasági mechanizmuson át a rendszerváltásig.
A magyar témák mellett egzotikusabb tájakra is ellátogatunk; megtudhatjuk, hogy mivel járult hozzá Csehszlovákia Izrael létrejöttéhez és a fennmaradásért vívott harcához, és mi köze volt a brit és orosz mágnásoknak a perzsa forradalomhoz. Hogy zajlott az illiberális portugál diktátor népnevelő és öndicsőítő plakátkampánya? Imázsépítésért ugyanakkor nem kellett a szomszédba mennünk, amire jó példa Kossuth Lajos, akit távollétében „emelt” a ponyvairodalom a „nemzet apostolává”. Emellett betekintést nyújtunk a keszthelyi Festetics- kastély urának és személyzetének bokros teendőibe és a fénykorát majd egy évszázaddal korábban élő Thököly család mindennapjaiba. A rejtélyek kedvelőinek pedig a magyar középkori régészet „Szent Grálja”, vagyis Árpád fejedelem sírja utáni véget nem érő kutatást ajánljuk. (H)őseink szobrait láthatjuk a tereken, tetteik kihatnak mindennapjaink politikájára és életünkre is, ami mindennél jobban mutatja, hogy a történelem korántsem zárult le, hanem nagyon is él, sőt folyamatosan bővül, és a „nagyok” mellett mi is alakít(hat)juk.
A szerkesztők