Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei

Holczmann Balázs

Kié lehet a II/52-es csontváz?

Árpád-házi királyaink azonosítása ez évben kapott új lendületet az Olasz Judit nevével fémjelzett publikáció (1) nyomán, amelyben több Árpád-házi királynak tulajdonított csontváz összehasonlító DNS vizsgálatát végezték el. Ebben a cikkben arra próbálok rámutatni, hogy a jelenleg meglévő még nem azonosított feltételezhetően Árpád-házi királyok csontjait miként lehetne az anyai és leányági öröklés mentén további DNS vizsgálatokkal igazolni.

A tudóscsoport megállapította, hogy a III. Béla és egy, a székesfehérvári királyi temetkezőhelyről előkerült csontvázmaradvány rokoni kapcsolatot mutat az elvégzett DNS analízis szerint.  Megállapították, hogy a II/52-esnek azonosított lelet biztosan nem lehet testvére vagy gyermeke a III. Bélának tulajdonított csontváznak. Ennek a következtetésnek az alapja az úgynevezett mitokondriális DNS (2) vizsgálata volt.   Minthogy a mitokondriumokat kizárólag az anyai petesejtből örököljük, a gyermek minden esetben az anyja mitokondriális haplotípusát (3) örökli, amely azonos az anyai nagyanyjáéval, a nagyanyja anyjáéval és így tovább. A genetikai hasonlósággal rendelkezők egy haplocsoportba tartoznak. A leányágat követve tehát minden nőnek, illetve a leányági leszármazás végén lévő férfitagnak azonos a haplotípusa. Mivel a II/52-es csontváznak T2b2b1 mitokondriális haplotípusa van, ami eltér mind Anthiochiai Anna mind III. Béla haplotípusától ezért megállapítható, hogy az apai ágon rokon II/52-es személy nem lehetett Anna gyermeke és Béla testvére sem, ezáltal nem lehet II. Géza gyermeke. II/52 koráról egymástól eltérő vélemények vannak, amit Olasz Judit-ék ki is emelnek, de megállítható hogy 35 évnél fiatalabb férfiról lehet szó.  Ennek a csontváznak az eredetét a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján pontosan visszakövetni az ásatások kezdetéig nem tudjuk, de annyit meg tudunk állítani, hogy a székesfehérvári királyi temetkezési helyről származik.  Vessünk most egy pillantás az Árpád-házi királyaink családfájára, és nézzük meg, hogy mely királyunk felelne meg a fenti ismérveknek: maximum 35 éves férfi; Székesfehérváron volt eltemetve, nem testvére és nem gyermeke III. Bélának. Az ábrán a Vazul-ág családfája látható az elhalálozás évével, temetkezés helyével és a feleség nevével, aminek később jelentős szerepe lesz.

Ez alapján megállapítható, hogy az az állítás miszerint a Könyves Kálmánnal lehetne azonosítani a 1848-ban megtalált királysírt nem állja meg a helyét, hiszen egyedül I. Géza jöhetne szóba életkor szerint, de az ő sírját Vácon megtalálták, és nincsen nyoma annak hogy bármikor is Székesfehérvárra vitték volna. Feltételezhető tehát az érintetlen királysír ténylegesen III. Béláé. Ez alapján négy királyunk felel meg a kritériumoknak: II. Vak Béla, II. Géza és a két ellenkirály: II. László és IV. István. a Y kromoszóma DNS jellegzetességei szerint a tanulmány nem valószínűsíti az apa fiú kapcsolatot ezért II Gézát véleményem szerint kizárhatjuk. Marad tehát három lehetséges király. Mit tudunk az Ő származásukról: II. Vak Béla anyja Kievi Predszláva; a másik három király anyja pedig Szerbiai Ilona. Vizsgáljuk most meg, mit tudunk a T2b haplotítpusról, amit a II/52-es csontváz mitokondriális haplotípusa (4)(5):

 

 

Vessük össze ezt most először Kijevi Predszláva származásával. Ő kijevi származású és ott rendkívül magas a T2b haplocsoport (8,4) előfordulása, de mivel a krónikák szerint a cseh Premysl-családból származik anyja (Spytihnev) ezért érdemes megnézni a cseh előfordulást, ami szintén magas (7.7).

Nézzük meg Szerbiai Ilona esetében ugyanezt: Szerbia (1,9%). Igen ám, de Ilona bizánci származású. Anyai nagyanya Anna Dalassena híres bizánci előkelőség a Dalassenos görög családból. A görög előfordulása a T2-es haplocsoportnak viszonylag magas (6,6).

Továbbá ahogy Olasz Judit helyesen megfogalmazta „jelenkori populációs frekvenciaadatokra nem elegendő hagyatkozni, különösen, ha egy uralkodócsalád tagjairól van szó, akik nem feltétlenül reprezentatív tagjai egy adott populációnak.”  Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a jelenkori T2b haplotípus adatok nem zárják ki sem a bizánci sem a kijevi/cseh anyai ági származást, sőt megerősítik azt.

Ha tudnánk találni olyan leányági vagy közvetlen férfi leszármazottat mind Predszláva mind Ilona családjában, akin elvégezhető lenne a mitokondriális DNS analízis akkor meg lehet állapítani, hogy kinek a gyermeke volt a II/-52 csontváz.

A kijevi fejedelmek temetkezési helyét a mongol invázió elpusztította és hasonló a helyzet a bizánci császárok és császárnő sírjával is a mai Isztambulban. Mégis mindkét ágon van olyan nyom, amin el lehetne indulni:

1. Hedvig (1107-1138) Predszláva lánya és II Vak Béla testvére 1132-ben férjhez ment Adalbert osztrák grófhoz (7).

ADALBERT ([1107]-8/9 Nov [1138], bur Klosterneuburg).

The necrology of Kloster Neuburg records the death “V Id Nov” of “Adelbertus Liupoldi marchionis fil advocatus”[163].  m firstly ([1128/29]) ADELHEID, daughter of — (-before 1132).  An undated charter confirms, among many donations, the earlier donation by “Adelbertus marchionis Lopoldi filius” of property “villa…Adelrichestorf” to Kloster Neuburg for the soul of “uxoris sue Adelhait”[164].  m secondly (before 1132) HEDVIG of Hungary, daughter of ÁLMOS Prince of Hungary & his wife Predslava Sviatopolkovna of Kiev.  The Chronicle of Otto of Freising refers to the wife of “Alberto Leopaldo marchionis filio” as sister of King Bela but does not name her[165].  She is named “Hedwig” in Europäische Stammtafeln[166], but the primary source on which this is based has not yet been identified.

2013-ban Ausztriában genetikai vizsgálatoknak vetették alá Adalbert maradványait (8) annak származását bizonyítandó. Családjából több tagjának apja, anyja, testvére sírja és csontváza szintén fellelhető Klosterneuburg-ban (vagy esetleg Heiligenkreuz-ban, mivel Adalbert-et átmenetileg oda szállították halála után).  Érdemes lenne felvenni a kapcsolatot az osztrák kutatócsoporttal hogy van-e információjuk Hedvig sírjáról.

2. Maria (1124-1172) Maria of Bohemia, Maria von Bohnen Predszláva leányági unokája (anyja MAGYARORSZÁGI aDELHAID) férjhez ment III. Hermann Badeni őrgrófhoz (9):

HERMANN (-after 12 Jul 1153, bur Backnang Stiftskirche).  He succeeded as HERMANN III “der Grosse” Markgraf von Baden.  The Notitia Fundationis Monasterii Backnang records the foundation in 1116 by “Hermanno Marchione Badensi” and by “filio suo juniore Hermanno” in 1134[65].  “Marchio Hermannus” donated “prædium suum in pago Huningen…in comitatu Adelberti” to Backnang, with the consent of “Berthæ contectalis”, by charter dated 1134[66].  Marchese di Verona 1148-1151.  Vogt of Selz 1139-1151.  William of Tyre records the presence of “dominus Hermannus provinciæ Veronensis marchio” with Konrad III King of Germany in Palestine in 1148[67].  An agreement dated 23 Mar 1153 between Pope Eugene III and Friedrich I “Barbarossa” King of Germany is witnessed by “…marchio Hermannus de Baden…”[68].  m firstly (before 1134) BERTHA, daughter of — (-after 1134, bur Backnang).  “Marchio Hermannus” donated “prædium suum in pago Huningen…in comitatu Adelberti” to Backnang, with the consent of “Berthæ contectalis”, by charter dated 1134[69].  m secondly (after 1141) as her second husband, MARIA of Bohemia, widow of LEOPOLD IV Markgraf of Austria, daughter of SOBĚSLAV I UDALRICH Duke of the Bohemians & his wife Adelheid of Hungary.  The Canonici Wissegradensis Continuatio Cosmæ records the marriage in 1138 of “dux Sobezlaus filiam suam Mariam” with “filio Leupoldi orientalis marchionis” specifying that it was celebrated in “Moravia in Olomucensi parte”[70].

III. Hermann és családtagjai sírja megtalálható Backnang-i kolostor kriptájában::

Vor der Westwand, Mitte, Steinkiste für Hermann III. (gest. 1160), seine Gemahlin Berta, die Mutter Judith – die Gemahlin Hermanns II. -, dazu zwei weitere Personen (laut Schrifttafel nur eine).
Dazu gehört:

Platte mit badischem Vollwappen bez. 1515;

Schriftplatte:”FILIVS HERMANNI …” – übersetzt: “Hier liegt der Sohn Hermanns, er ein anderer Hermann, er bestätigte und mehrte die Stiftung des Vaters. Auch seine Mutter Judintha, glaubt man, sei hier, zugleich seine Gemahlin Berta. Ein Vierter fehlt mit Namen.”

Érdemes lenne kideríteni, hogy a negyedik személy nem Máriát rejti-e.

Anna Dalassena (1025-1100) bizánci előkellőség, Ilona királyné anyai ági nagyanyja. Az Ő sírja a mai Isztambuli Eski imaret mecsetben van. Eredeti neve Pantepoptes monostor, amit Ő alapított, ide vonult vissza és itt temették el valószínűleg fő helyen. A monostor viszonylagos jó állapotban megtalálható. Archeológia kutatás a monostorban nem történt.

Segítséget jelenthet még a három király közül a választásban a halálozásuk oka. A krónikák szerint II Vak Béla részegségben halt meg, II. László sorvadásban, IV. Istvánt pedig megmérgezték. Az úgynevezett sorvadást az eddigi feltételezések cukorbaj vagy esetleg izomsorvadás okozhatta. A cukorbaj és a mitokondriális DNS mutációja közötti összefüggés feltételezhető (11). Amennyiben az A3243G gén mutációja jelentkezett a II/52-es csontvázban akkor ez esetleges II. Lászlóra utalhat.

Összefoglalva, hogy további vizsgálatok eredményeképpen miként alakulhat a II/52-csontváz azonosítása:

  Mária vagy Hedvig Anna II/52 azonosítás
Mitokondriális DNA egyezik a II/52-es csontvázéval (T2b2b1) IGEN IGEN Nem eldönthető, de nagy valószínűséggel II Vak Béla a T2B haplocsoport elterjedtsége miatt
IGEN NEM II Vak Béla
NEM IGEN II. László, ha cukorbaj kimutatható, ellenkező esetben nem eldönthető
NEM NEM Nem eldönthető

 

Ki nyugszik Tihanyban

Tihany minden forrás szerint I András királyunk nyughelye. Hankó Ildikó így ír a sírról a Királyaink tömegsírban című könyvében:

A tihanyi apátságban 1889-ben történt feltárásokkal kapcsolatban Réczey Viktor “régiségbúvár, főapátsági levéltáros” 1897-ben a Budapesti Hírlap május 7-i számában így emlékezett meg: “…Az elkorhadt koporsók és tetemek közül éppen a fölhozott régi faragású emlékkő irányában vörös márványlapok között egy, a többinél sokkalta régibb csontvázra bukkantak, a mely mellett ugyan semmiféle ruha vagy ékszer, fegyver nem volt található, de mivel ama középkorú kereszttől nem messze volt és a márványkoporsó mintegy kitűnt a többi közül, méltán következtettünk, hogy ott nyugszanak Endre király hamvai. Nagy kegyelettel a sírhelyet körülfalaztattuk és a pallos alakú féldombormű keresztet a külső kőfalon helyeztük el”.

Az apátsági templomban a legutolsó feltárást 1953-ban végezték. Ekkor az altemplom talajában talált csontvázmaradványokat a vörös márványlapokkal bélelt sírba tették, majd a ma is ott látható fehér mészkő lappal lefedték. Az 1953-as feltárásnál Malán Mihály antropológus is jelen volt, de a csontok azonosítását nem végezte el.

Egyes krónikák szerint I. András király fiát Dávidot (1053-1094) is ide temették. A király azonosítása leányágon lehetséges. A király lánya Adailade feleségül ment II Vratislaus cseh királyhoz. Ebből a házasságból született II. Bretislaus (1060-1100) cseh herceg, akinek a sírja mai napig megtalálható a prágai Szent Vitus székesegyházban.

2018 februárban cseh tudósok vizsgálatokat végeztek a sírhelyen (12):

The tombs of Bořivoj II (1100-1124) and Břetislav II (1092-1100) were restored in 2002. Mixed stones with lime were discovered under the upper part of the tomb; the space for the remains was been found under this layer and under the floor level. In the case of tomb Břetislav II, the prince, the last unknown opening has been stated in the 19th century (a small lead tablet with the date was found).

Érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a cseh kutatócsoporttal, hogy lehetséges –e mintavétel a sírból, ami alapján azonosítani lehetne I András királyunkat Tihanyban.

Gyermekkirály

A Székesfehérvári ásatások során gyermekcsontváz vagy csontvázak is előkerültek. Hankó Ildikó így ír erről:

„a Mátyás-kápolna közeléből került elő egy 8-9 éves gyermek csontváza.”

„A nevezetes 41-es számú sír megtalálásakor így írt: “Egy közös sírba összehányva és szinte a felismerhetetlenségig összekeverve a Henszlmann által Albert király sírkamrájának nevezett üregben találtuk meg azt a tömegsírt, amely a magyar fajismeretnek és a nemzeti kegyeletnek égbekiáltó arculcsapása, ahol férfi és nő, felnőtt és gyermek”

Egy királyunk van, aki nem élte meg felnőttkort és gyermekként temették el Székesfehérváron: III László (1200-1205). Anyja Aragóniai Konstancia, akit halála után a Palermói katedrálisban temettek el (14). Sírjából a koronáját kiemelték, csontváza érintetlen.  Sírja segítséget nyújthat III László azonosításában.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kutatásaink ez idáig csak a férfiágra terjedtek ki és érdemtelenül figyelmen kívül hagyták a nőági azonosítási lehetségeseket. Jó lenne, ha lehetőséget kapna egy kutatócsoport a cikkben felsorolt azonosítási lehetőségek részletesebb megvizsgálására, amihez magas kormányzati vagy egyházi támogatás elengedhetetlen.

A szerző matematikus


Irodalomjegyzék:

  1. https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs12520-018-0609-7
  2. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mitokondri%C3%A1lis_genetika
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Haplogroup
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Haplogroup_T_(mtDNA)
  5. https://www.eupedia.com/europe/european_mtdna_haplogroups_frequency.shtml
  6. http://fmg.ac/Projects/MedLands/AUSTRIA.htm
  7. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3593208/
  8. http://www.gemeinde.backnang-stiftskirche.elk-wue.de/unsere-gemeinde/die-stiftskirche-st-pankratius-in-backnang/
  9. http://fmg.ac/Projects/MedLands/BADEN.htm
  10. http://www.gemeinde.backnang-stiftskirche.elk-wue.de/unsere-gemeinde/die-stiftskirche-st-pankratius-in-backnang/
  11. http://www.thebyzantinelegacy.com/pantepoptes
  12. http://diabetes.diabetesjournals.org/content/53/suppl_1/S103
  13. https://www.researchgate.net/publication/237681906_VISUALISATION_AND_ANIMATION_OF_UNDISCOVERED_TOMB_INTERIOR_AT_THE_PRAGUE_CASTLE
  14. https://en.wikipedia.org/wiki/Constance_of_Aragon
Facebook Kommentek

További írásaink