A magyar főváros főutcája: a Duna

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem kevéssé a hazai hajógyártásnak.

Dunánknak se vehetjük nagy hasznát, mert miránk nézve visszásan foly,* kedvünkért megfordulni nem fog, torkolatjánál pedig nem mienk, hanem másé!!![1]

Széchenyi Istvánnak végtére is csak részben lett igaza, noha a Duna folyása valóban nem fordult meg a kedvünkért, a dunai hajózás jelentősége fontossága alátámasztotta az igyekezetének jogosultságát.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz került az 1960-as évek elején a Magyar Hajó- Darugyár fényképarchívuma. A fényképek többsége az 1920-1950-es években készült a gyár két legnagyobb jogelődjében a Ganz Hajógyárban, illetve az Óbudai Hajógyárban. Ezen képek közel felét a Fortepannal közösen digitalizálta a Múzeum, s tavaly óta a fényképek nagy felbontásban, ingyenesen hozzáférhetők az interneten is.[2]

A teljes fényképanyag 2886 fényképből áll, ez két nagyobb sorozatból áll. Az első a Ganz Hajógyárban és jogelődeinél készült fényképeket tartalmazza. Arányaiban a GANZ által magába olvasztott üzemeknél – amelyek közül kiemelhetjük például a Hartmann József-féle vagy a Schoenichen-féle gyárat –  készült képek aránya a kicsi, s összesen 70 fénykép készült a rendelkezésekre álló adatok szerint 1920 előtt.

Az Óbudán, vagy más a DDSG-hez[3] köthető helyszínen készített készült összes fénykép száma 1347, ezek közül 1920 előtt készült 38 darab. A két sorozat egyszerre érkezett a múzeumhoz, s a legfiatalabb képek az 1950-es évek közepén készültek.[4]
Az első datálható felvétel egy feltehetően 1869-ben készült fénykép másolata, az eredeti ganzos nyilvántartási szám szerint azt is tudjuk, hogy 1943-ban készült a másolat, még üveglemezre! S noha az 1920 előtt készült képek aránya csak közel 5%, a több, mint 100 tétel már reprezentatív mintának számít.

Az így felölelt közel száz év kiváló alkalmat biztosít arra, hogy nyomon kövessük. Budapest fejlődését. Abban szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyar fővárost kettészelő Dunán fotózott hajók egyszerre dokumentálják a műszaki fejlődést, s a háttérben elterülő város változását is!

Az alábbi fényképválogatás nem reprezentatív éppen a fenti arányok tükrében, s arra való tekintettel, hogy részük korábban soha nem került publikálásra, több kérdést vet fel és/vagy válaszol meg.

NÁDOR (1869) kerekes gőzhajó, Luczenbacher Pál hajózási vállalatának tulajdona, háttérben Bomba (ma Batthyány) tér. A képet XLIII. 774 -es nyilvántartási számon kezelte a Ganz Hajógyár, itt a római szám a készítés évére utal. Arra való tekintettel, hogy a kép másolat, a képen hátul szereplő, a mai Batthyány téren álló malomépületek segítenek a datálásban. A legkorábban készített felvétel. MMKM TFGY 2017.1.819.

Angyalföld-Újpest

A JERMÁK (1881) kerekes gőzhajó, a Tanais Gőzhajózási Társaság tulajdona. A képen jól kivehető az Orosz Birodalom lobogója. A helyszín pedig az angyalföldi Duna-öböl. MMKM TFGY 2017.1.809.
Épülő lapátkerekes gőzhajó, háttérben épülő tankuszály Angyalföldön a Ganz Hajógyárban, háttérben a régi vasúti híd, rajta légvédelmi állással. MMKM TFGY 2017.1.1530
A terület a Google műholdfelvételén keresztül most így néz ki. A vasúti hidat Budapest ostromában felrobbantották, más szerkezetű épült helyette. A hajógyár a rendszerváltás után bezárt. A villamosvonalat felváltotta a metró. Tájékozódási pontnak támpont a fenti képen és a műholdfelvételen is meglévő irodaépület szolgálhat.
Ugyanaz a helyszín, a háttérben a fent említett épület. A mostani állapotokat elnézve élénk fantázia kell, hogy a több száz, sőt, ezer tonnás hajók építését képzeljük oda. MMKM TFGY 2017.1.203.
Két épülő hajótest az újpesti téli kikötőben 1897 körül. MMKM TFGY 2017.1.817.

Budapest belvárosa

DTRT TISZA (1937) duna-tengeri áruszállító csavaros motorhajó a Pálffy téri (Bem tér) hajóállomáson. Háttérben az eredeti Margit híd a rajta elsuhanó villamosokkal. MMKM TFGY 2017.213.1.
DTRT TISZA (1937) duna-tengeri áruszállító csavaros motorhajó a Margit-híd előtt. MMKM TFGY 2017.214.1.
DTRT SZEGED (1936) duna-tengeri áruszállító csavaros motorhajó menetben. Háttérben a háború során súlyosan megsérült, s más formában újjáépített budai palota. MMKM TFGY 2017.1.44.
MFTR HUNOR (1938) áruszállító csavaros motorhajó (paklishajó) a Pálffy tér hajóállomásnál. Háttérben a közelmúltban felújított, ma a Miniszterelnökségnek otthont adó épület. MMKM TFGY 2017.1.337.
SINDA (Societa Italiana di Navigazione Danubiana) PIEMONTE (1941) vontató csavaros motorhajó, a gellérthegyi Citadella, az Erzsébet-híd, és a Gellért-szobor. MMKM TFGY 2017.1.613.

Óbuda

Noha az egykori Óbudai Nagysziget és Kissziget egyesítéséről nem maradt fenn a múzeum gyűjteményében semmilyen képi ábrázolás, az Óbudai Hajógyárban lefényképezték a korábbi állapotokat ábrázoló térképet. A mai Hajógyári Sziget, vagy más néven Óbudai Sziget a korábbi két sziget mesterséges egyesítésével jött létre – a Margit-szigethez hasonlóan. MMKM TFGY 2017.2.1007.
Az Óbudai Hajógyár látképe a Margitszigeti Víztoronyból. A képen jól kivehető az Árpád híd építése miatt lebontott régi óbudai belváros. MMKM TFGY 2017.2.1054
A BRP KNJAZ SZIMEON (1941) avatása 1940. december 12-én. MMKM TFGY 2017.2.1080.
A német tulajdonba került hajógyárról és az egyik utolsó háború előtti megrendeléséről kollégám, Tinku Balázs írt hosszabb cikket. Ezt lásd az index.hu-n.
Már már szinte elképzelhetetlen az ipari tevékenység a csendes Óbudai-ágban, vagy akár a hajógyári öbölben. 1940-ben ez másképpen volt. A BRP Carica Joana (1941) vízrebocsátása
A fenti képen is szereplő Hajógyári-öböl, 2017 augusztusában.
(Tinku Balázs felvétele)
Az óbudai Duna-ág a Google Maps 2014. júliusi felvételén
Árvíz az Óbudai Hajógyárban, előtérben rakodódaru víz alatt , háttérben a Sztálin-híd (ma: Árpád-híd), még a kiszélesítés előtt. 1954.07.18. MMKM TFGY 2017.2.1095
Az óbudai belváros a Sztálin (ma: Árpád) híd átadása után. Az eredeti negatív visszavonhatatlanul megsérült, a kép a kontóaktképen keresztül maradt meg. MMKM TFGY 2017.2.1299.

Hajóbelsők

A hajógyárak fotói elsősorban dokumentációs jelleggel készültek, de termékfotók is voltak. Egy-egy megrendelés hatalmas beruházás volt, már csak a méretek miatt is. Az elkészült hajók minden részletének lefényképezése egyben azt is jelentette, hogy ezekkel a képekkel kívánták az új megrendelőket magukhoz csalogatni.

DTRT TISZA (1937) duna-tengeri áruszállító csavaros motorhajó; társalgó. MMKM TFGY 2017.1.226.
MFTR ETELE (1937) áruszállító csavaros motorhajó fürdőszobája. MMKM TFGY 2017.1.266
MFTR ETELE (1937) áruszállító csavaros motorhajó (paklishajó); tiszti szoba. MMKM TFGY 2017.1.268.
MFTR SZÉCHENYI (1938) vontató dízel-elektromos motorhajó; vendég-kabin. MMKM TFGY 2017.1.372.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban őrzött fényképek a jelen cikkben bemutatott vékonyka rétegen felül természetesen további számos csoportosítás mentén bemutathatóak lennének. A Kelenföldi Erőmű, vagy a Pécsújhegyi Bányaüzem számára gyártott gőzdómok a külső (nem hajógyári) helyszínen készült képek egy részét adják csak. A görög hadiflotta három hajójának Ganz által végzett felújítása az 1920-as évek végén egy újabb további kör bevonását jelenthetnék, ha nem szűkítettem volna a cikk témáját a magyar fővárosra. A múzeumban a tavaly leltározott közel háromezer fényképen kívül több száz magánadományozótól származó fényképet őrzünk a magyar hajógyártás és hajózás történetének vonatkozásában. Ezen képek egy része olyan adományozótól származnak, akik maguk is alkalmazottai voltak vagy a hajógyáraknak, vagy a hajózási társaságoknak. Sőt! Az Óbudai Hajógyár  felszámolása után az ottani archívum tekintélyes része került be a múzeumba. Köztük több száz az olyan fénykép, amely a gyár utolsó évtizediben készült. Feldolgozásuk a jövő feladata.

A cikk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Napi Történelmi Forrás együttműködésének keretében jött létre.14729210_1248966758480430_3213784558583842018_n


Borítóképen: Az SRD CARAIMAN (1908) al-dunai vontató gőzhajó a Parlament előtt uszályokkal MMKM TFGY 2017.1.1554.

Jegyzetek

[1] Széchenyi István: Hitel. Magyar Elektronikus Könyvtár. http://mek.oszk.hu/06100/06132/html/hitel0008.html Utolsó elérés, 2018. 03. 27.

[2] Az Óbudai Hajógyár anyagát innen érheti az érdeklődő: MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / TÖRTÉNETI FÉNYKÉPEK GYŰJTEMÉNYE / ÓBUDAI HAJÓGYÁR GYŰJTEMÉNYE A Ganzos anyagot pedig itt: MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / TÖRTÉNETI FÉNYKÉPEK GYŰJTEMÉNYE / GANZ GYŰJTEMÉNY

[3] DDSG: -Donau-Dampfschifffahrtsgesellschaft. (Magyarul: Duna-Gőzhajózási Társaság).

[4] Ez alól csak egy fénykép képez kivételt, egy 1962-ben vagy 1963-ban készült felvétel, amin az SZDP BUDAPEST (1963), vontató motorhajó látható építés alatt még MHRT jelzéssel. MMKM TFGY 2017.2.650.

Facebook Kommentek

További írásaink