Három Magyarországra küldött levél kálváriája

Hajabácsné Dobos Dóra

A II. világháború alatt Basil Davidson, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága/Igazgatósága) angol titkosszolgálati szerv magyar referense és a kérésére isztambuli munkát végző, az angol titkosszolgálatba beszervezett magyar Pálóczi-Horváth György három levelet írt és címzett meg azzal a céllal, hogy a három közéleti képviselő németellenes mozgalmat indítson Magyarországon. A levelek kézbesítése többé-kevésbé sikerült, azonban az események szerencsétlen alakulása végett a címzettek lebuktak, és bírósági tárgyalás indult meg.

„…Ha jól emlékszem, D. [Davidson] és Inez [Walters] brusszai útjuk előtt szervezték be futárnak Miske Gerstenberger isztanbuli magyar főkonzul angol származása feleségét, akivel Kertész Róberthez és Barankovics Istvánhoz küldött D. levelet.”1

A spéci felszerelés, mint a bőröndbe rejtett rádió adó-vevő, a hangtompítós pisztoly és a ceruzának álcázott időzítő-gyújtó most otthon maradtak (canacopegdl.com)

1942 májusában báró Miske-Gerstenberger Jenőné (született Mary Allice Allison Walters), akinek férje, Miske-Gerstenberger Jenő az isztambuli magyar királyi főkonzul volt, férje tudomása nélkül három levelet csempészett be Magyarországra. A borítékokat Miskénének Budapesten kellett megcímeznie anélkül, hogy saját írása felismerhető legyen. Ezt nyomtatott és kurzívval szedett írással oldotta meg. A borítékokhoz mellékelve volt egy sárga cédula szerint, amelyen három cím volt olvasható:

X” címzett: Szakasits Árpád, ekkor a Népszava főszerkesztője.

Y” címzett: Kertész Róbert, ekkor a 8 Órai Újság munkatársa.

Z” címzett: Barankovics István, ekkor az Esti Kis Újság szerkesztője.

Szakasits Árpádhoz, Barankovits Istvánhoz és Kertész Róberthez Davidson „báró” Miske-Gerstenberger Jenő isztambuli magyar főkonzul angol származású /Edith Walters/ [sic!] feleségével küldött be mikrofilmes leveleket. Miskéné a leveleket férje tudta nélkül csempészte be. Azokat Grün bőrdíszműves egy női kézitáska tükrének hátsó bőrfoglalatába dolgozta be.”2

Mindhárom levél körülbelül azonos tartalmú volt, a Szakasits Árpádnak és Kertész Róbertnek írt levelet Basil Davidson, a Barankovics Istvánnak írt levelet pedig Pálóczi-Horváth György írta alá.

Basil Davidson
A levelek értelmi szerzője: Basil Davidson Fotó: Augusta Conchiglia/The Guardian

Május 2-án, szombaton Miskéné először Szakasits Árpádnak adta át a levelet.

1942. tavaszán a Népszavánál lévő hivatali helyiségemben telefonon felhívott egy nő. Közölte, hogy fontos üzenetet akar részemre átadni és arra kért, hogy menjek ki a Belvárosi kávéházba, ahol vár rám. Hogy felismerjem, megmondta személyleírását. A dolgot gyanúsnak találtam, és kiküldtem a kávéházba Andreánszky Istvánt, a Népszava rendőri riporterét, aki a nőt rábírta, hogy jöjjön fel hozzám a szerkesztőségbe. Ekkor mutatkozott be. Közölte, hogy báró Miske-Gerstenbergernének hívják, a férje ankarai konzul és számomra egy levelet hozott Ankarából [sic!]. A levelet elolvastam, majd Miskéné felszólított, hogy haladéktalanul válaszoljak rá. Provokációt gyanítottam, és elutasító közléseket tettem, mire Miskéné azzal távozott, hogy ha választ írok, akkor Körmend környéki címére juttassam azt el. Távozása után magamhoz hívattam Büchler Józsefet, Gergely Győzőt, Mónus Illést és Kéthlyt, akik előtt felolvastam a levelet, azzal, hogy beszéljük meg, mit tegyünk.”3

Image result for simplon kávéház
A belvárosi kávéház (Simplon kávéház) belső tere, ahol Andreánszky István és Miskéné találkozott (gallery.hungaricana.hu)

Szakasits, Peyer Gábor javaslatára a levelet lezárt borítékban közjegyzői letétbe helyeztette azzal az utasítással, hogy azt csak az SZDP elnökség határozatára adható ki. Az esetről feljelentést nem tettek. Május 4-én Miskéné felhívta gr. Bethlen Andrást, aki Bethlen István fia, és ekkor a 8 Órai Újság főszerkesztője volt, és megkérdezte őt, hajlandó volna-e Kertész Róbert és Barankovics István részére egy-egy levelet kézbesíteni. Bethlen András vallomásában így emlékezik vissza az esetre:

Egy általam ismeretlen nő randevút kért, mire én az autó clubbot jelöltem meg, délután 17 h-kor. Az illető hölgy meg is jelent, átnyújtott két levelet, az egyiket dr. Kertész Róbertnek, a másikat Barankovics Istvánnak címezve. Egyúttal felkért engem arra, hogy olvassam el az egyik levelet. Én elolvastam a levelet, rögtön arra határoztam el magamat, hogy ha a címzettek ezeket elolvasták, a megfelelő illetékes hatóságnak azokat rögtön beszolgáltatjuk.”4

Miután Bethlen kézbesítette Kertésznek és Barankovicsnak, úgy határoztak, hogy a leveleket Ujszászy István vezérőrnagynak átadják. Azonban mivel őt telefonon elérni nem tudták, a leveleket Sombor-Schweinitzer Józsefnek, a politikai rendőrség vezetőjének szolgáltatták be. Érdekesség, hogy Bethlen István vallomásában először Miskéné kilétét nem fedte fel, hanem, mint „ismeretlen nőre” hivatkozott, és csak a Miskéné által tett vallomással való szembesítés után ismerte be, hogy Miskéné felfedte magát előtte.

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! Click to enlarge it in a new window!
Gróf Bethlen András Fotó: Szenes Adolf Digitális Képarchívum (DKA)

Miskéné lebukását mégsem a Bethlen András által jegyzőkönyvbe vett vallomás okozta, hiszen Bethlen „ismeretlen nőként” hivatkozott rá, hanem egy szerencsétlen véletlen következménye volt. Ugyanis Szakasits Árpád ellen a VKF. 2. Osztálya egy másik ügyben nyomozást indított, aminek következtében az általuk keresett Horváth Márton memorandum helyett a Davidson-féle levelet találták meg a közjegyzőnél. Miután bekísérték a Hadik laktanyába, a következők történtek Szakasits Árpád nézőpontjából:

Az első kérdés az volt, hogyan került hozzám a levél. Azt válaszoltam, hogy egy általam ismeretlen nőtől kaptam. [Bánky László százados, kihallgató tiszt – kiegészítés, D. D.] Erre kinyitotta egy kicsit a szomszédos szoba ajtaját és ott láttam a széken ülni Miske Gerstenbergernét. Néhány perc múlva visszaküldtek a cellába azzal, hogy írjak le mindent a levélről és Horváth Mártontól kapott memorandumról. Vallomásomat átgondoltan írtam meg. A Davidson levél kérdésében nem sok értelmét láttam a tagadásnak, de a memorandum és ott általában az illegális KP-hoz [Kommunista Párthoz] való viszonyommal kapcsolatos kérdésekről semmitmondó vallomást írtam. Kb. 5 nap múlva szabadlábra helyeztek.”5

Miskéné cselekménye a rögtönítélő bíróság hatáskörébe tartozott. Ennek megfelelően megindult ellene az eljárás a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnökének bíróságának keretein belül. A tárgyalások, a katonai szakvélemény kézhezvétele után báró Miske-Gerstenberger Jenőnét kötél általi halálbüntetésre ítélték. Azonban az ítéletet életfogytig tartó börtönbüntetésre mérsékelték:

Az ítéletet megerősítem, azonban a kiszabott büntetést a Kormányzó Úr Ő Főméltósága által reám ruházott kegyelmi jogkörnél fogva életfogytig tartó fegyházbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá 10 évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának ugyanily tartalmú felfüggesztésére, Budapestről, a törvényhatóságú városokból, valamint a határsávból való kitiltásra, mint mellékbüntetésekre változtatom át.

Ez a büntetés végrehajtandó.

Budapest, 1942. június hó 15-én.

vitéz Szombathelyi s. k.”6

Miskéné büntetéséből 1 évet töltött le, majd az angolok kicserélték. 1944-ben már angol területen tartózkodott, ahol Pálóczi-Horváth György hallgatta ki.

1944 második felében Miske Gerstenbergernét hallgattam ki több ízben. Ő aztán Jeruzsálembe, majd Kairóba, s később gondolom Londonba került. Kiérkezése után csak betegeskedett, semmi tevékenységet nem folytatott.”7

Amit Miske-Gerstenberger Jenőné hozott leveleket Magyarországra, mind magyar nyelven íródtak meg, hiszen íróik, Pálóczi-Horváth György és Basil Davidson nagyon jól tudtak magyarul. Fontos, hogy az elemzett levél, amit Szakasits Árpád részére írtak, tartalmában lényegileg megegyezik a másik kettő, Kertész Róbert és Barankovics István részére írt levéllel. A levélben egy általános helyzetértékelés után, amiben biztosítja Davidson Szakasits Árpádot arról, hogy Anglia figyelemmel kíséri Magyarország sorsát, az első felszólítás arra vonatkozik, hogy Magyarország demokratikus pártjai tömörüljenek egy koalícióba, mert az a „Szövetségeseknek tetsző dolog”. Az idézetből kitűnik, hogy ennek a koalíciónak végső célja a mai rezsim hatalmának megdöntése, hogy egy kormányképes ellenzék legyen.

Szakasits Árpád
Szakasits Árpád, az idézett levél címzettje (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Az összeomlás utáni időkben rendet és építőmunkát szeretnénk látni mindenütt Európában, s ezért tartunk nagyjelentőségűnek minden koalíciót a szabadság táborának oldalán: a liberális és baloldali erők nagyvonalú összefogását. Különben ez az egyetlen mód, hogy a mai uralommal szemben erős s majd kormányképes ellenzék alakulhasson ki.”8

A Horthy-rezsim megdöntésére irányul az a kijelentés is, amely szerint sem az angolszász hatalmak, sem a szovjetek nem akarják a Horthy-uralom folytatódását, amellyel elkerülhető, hogy a történelem megismételje önmagát, és a béketárgyalásokon is kedvezőbb helyzetből indulhat az ország.

El szeretnők kerülni 1919/1920 megismétlődését, minden ostobaságával, zűrzavarával és hibáival együtt. Magyarország esetében, jól tudjuk, csak akkor kerülhetjük mindezt el, ha tudjuk, kik az igazi barátaink és szövetségeseink, s kik változtattak álláspontot az utolsó pillanatban.”9

Davidson jelezte, hogy Anglia szemmel tartja Magyarország ellenállását Németországgal szemben, amiben folytonos fejlődést látnak. Utal az 1942. március 15-i demonstrációra, a Népszava karácsonyi számára és a szociáldemokraták németellenes beszédeire is. Végül rátér arra, hogy Szakasits az állandó kontakt fenntartása érdekében küldjön ki egy megbízottat Londonba és Washingtonba, amivel a további ellenállást lehet folytatni. Ha Isztambulba küldenének megbízottat, John Craig nevére (Basil Davidson egyik álneve), ha pedig a megbízottat Lisszabonba, vagy Svájcba sikerül kiküldeni, akkor Basil Davidson nevére hivatkozzanak.

Igen sok függ attól, hogy milyen szoros érintkezésben tudunk maradni egymással. Kérjük Önt, küldjön megbízható személyes megbízottat s ha lehet a szociáldemokrata pártnak egy jelentősebb megbízottját Londonba és Washingtonba, aki megegyezés és az Ön utasítása szerint akár inkognitóban, akár nyíltan képviselhetné Önöket.”10

Ha a diplomácia nem volt elég, a SOE komolyabb eszközöket is bevetett (canacopegdl.com)

Végül pedig Davidson felszólítja Szakasits Árpádot, hogy a Függetlenségi Mozgalom érdekében minél hamarabb meg kell kezdeni a munkát.

Kérem dolgozzék, mielőtt még késő volna. Itt az ideje a nagy elhatározásoknak. Ne engedje magát meggyőzni, hogy a kockázat túlságosan nagy Ön és a Mozgalom számára s hogy a Mozgalom és a párt puszta léte mindennél fontosabb.”11

A leveleknek a 2. VKF azonnali beavatkozása miatt nem ismeretes komolyabb befolyása a magyar politikai élet alakulására. Érdekes viszont, hogy Basil Davidson három további levelet küldött be Magyarországra Bálint Györgynek, Kovács Imrének és Cserépfalvi Imrének egy Tozen nevű török diplomata segítségével; azonban a diplomata kiképzése rosszul történt meg, így hasonló gyorsasággal bukott meg Davidson kísérlete, hogy tartós kapcsolatot létesítsen a magyarországi németellenes ellenállással. Davidsont egyébként, miután látható eredményt nem tudott felmutatni, az eset után felmentették, mint magyar referenst.

A magyar vezető politikai elit elszántságának komolyságát bizonyítja, ami az angolszászok felé tett általános nyitást illeti, hogy a két lebukott kézbesítőt, bár először kötél általi halálbüntetésre, majd életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, végül szabadon bocsátották. Miske-Gerstenberger Jenőné egy év, Tozen pedig másfél év börtönbüntetés letöltése után távozhatott Magyarországról semleges ország területére, majd később Angliába. Ez mindenképpen egy olyan pozitív tettnek értékelhető Magyarország tekintetében, amit az angolok felé tettek meg, és ami a többi hasonlóan angolbarát cselekedettel együtt Magyarország kedvezőbb megítélését kellett volna eredményeznie, mint amiben részesült.


Jegyzetek

1 ÁBTL – 3.2.4. – K – 1629/1, 155.

2 Pálóczi-Horváth György: Angol hírszerzés a II. világháború alatt, ÁBTL 4. 1. A – 3143, 83.

3 Szakasits Árpád és tsai, ÁBTL – 2. 1. – III/1 (V-143387), 316.

4 Miske Jenőné, ÁBTL 3. 1. 9. V-145172, 33.

5 Szakasits Árpád és tsai, ÁBTL – 2. 1. – III/1 (V-143387), 317.

6 Miske Jenőné, ÁBTL 3. 1. 9. V-145172, 59.

7 ÁBTL – 3.2.4. – K – 1629/1, 208.

8 Miske Jenőné, ÁBTL 3. 1. 9. V-145172, 65.

9 Miske Jenőné, ÁBTL 3. 1. 9. V-145172, 66.

10 Miske Jenőné, ÁBTL 3. 1. 9. V-145172, 67.

11 Miske Jenőné, ÁBTL 3. 1. 9. V-145172, 68.

A nyitóképen: Az Aranyszarv-öböl, Isztambul 1934-ben (Haui Balázs/FORTEPAN)

Facebook Kommentek

További írásaink