“Fald fel Amerikát! I. rész”- Az első hazai McDonald’s megnyitása

Nehéz lenne megmondani, hogy a gorbacsovi peresztrojka vagy a glasznoszty reformpolitikai kategóriába sorolható az 1988. április 29-ei első magyarországi McDonald’s megnyitása. Az V. kerületi Régiposta utcában nyílt hazai gyorsétterem óriási sikert aratott már a legelső napon a „legvidámabb barakkban”. A szocialista blokkban Magyarország – Jugoszlávia után – volt a második ország, ahol megnyílhatott a népszerű amerikai gyorsétterem.

A nyitás napja.

A megszokott május elsejei hideg virsli-meleg sör szocialista duót felváltotta a várva várt amerikai feeling: a McDonald’s klasszikus kínálata. 1988. április 29-én, a nyitás napján hatalmas sorban állás közepette lehetett bejutni az amerikai gyorsétterembe. A Váci utcán és környékén a nyitás napján mintegy tízezer (!) ember állt sorba, percenként több mint tíz magyar ízlelhette meg a Nyugat várva várt ízét. Az akkori fizetésekhez viszonyítva igencsak „húzós” ára volt „megkóstolni” Amerikát. Az ételkínálat még nem volt olyan óriási, mint napjainkban; nem lehetett számtalan menü közül választani a Mekiben. Nem volt még reggeli menü (McReggeli)[1] a gyorsétteremben, az autós kiszolgálás (McDrive)[2] még pletyka szinten sem terjengett Pest utcáin. Az első budapesti gyorsétteremben csupán az alábbi ételek közül lehetett választani: hamburger (25 forint), sajtburger (29 forint), nagy krumpli (25 forint), kis krumpli (19 forint), Big Mac (43 forint), dupla sajtburger (42 forint), dupla hamburger (38 forint). Az italkínálat az alábbiakból állt: “eredeti” amerikai Coca-Cola, Fanta narancs és citrom (20 forint), tejturmix (25 forint), presszókávé, tea és forró kakaó[3] (mind-mind 12 forint).[4]

A gyorsétterem kínálata a nyitás idején.

Az éttermet Marjai József miniszterelnök-helyettes és kereskedelmi miniszter nyitotta meg, az eseményen jelen volt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A Népszava másnap megjelent vezércikkében ekképpen jellemezte az újdonsült- nyugati- éttermet:

„ A McDonald’s a világ legnagyobb gyorskiszolgáló- étterem- hálózata (sic!): nap mint nap 20 millió embert szolgálnak ki. A vendégek a magas minőségű termékek, a gyors és udvarias kiszolgálás miatt kedvelték meg ezt az üzletláncot.”[5]

A McDonald’s európai igazgatója, Glen Cook a Régiposta utcai étteremről azt nyilatkozta:

„Ez az étterem remekül beilleszkedik a MacDonald’s (sic!) arculatába.”[6]

Az 1986 novemberében, tehát a hivatalos nyitás előtt két évvel alapított Bábolna-McDonald’s Gyorskiszolgáló Étterem Kft. 50-50 százalékos részesedéssel jött létre a magyar és az amerikai felek között, mintegy 120 millió forintos alaptőkével. Az amerikaiak egy millió dollárral „szálltak be” az üzletbe,[7] továbbá biztosították a szükséges konyhai gépeket. A magyar fél az 500 négyzetméteres, V. kerületi ingatlant adta, amelynek akkori értéke 60 millió forint volt.[8] A felek továbbá megegyeztek abban, hogy öt darab McDonald’s éttermet fognak Magyarországon nyitni.[9] Az MSZMP sikeresen elérte, hogy az étterem- jelentősebb- beszállítói között jelen legyenek a magyar, kvázi állami vállalatok is, mint a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, Univer Áfész, Békéscsabai Konzervgyár, Csongrád megyei Zöldért Vállalat makói kirendeltsége, Budapesti Tejipari Vállalat és a Budapesti Édesipari Vállalat.[10] A nyitás kezdeti idején 150 főt alkalmazott az étterem, teljes, illetve részmunka-időben (az alkalmazottak órabére 30-45 forint között volt).[11]

A Népszavában megjelent cikk az első budapesti Mekiről. Népszava, 116. évf., 110. sz. 1988. április 30. 1. o. Arcanum Digitális Tudománytár

A szocialista (ma már retró) hamburgert pillanatok alatt kiszorította a Mekiben kapható kínálat. A Kádár-korszakban korábban Budapesten utcai pavilonokban lehetett hamburgert kapni, mintegy 20-22 forintért, vagy éppen a strandokon. A „hazai” burgerek némileg tértek csak el az amerikai (vetély)társuktól, az alapanyagok nagy részét az akkori magyar “divatos” ételek alkották : jó nagy zsemle, húspogácsa (akár gyorsfagyasztott), saláta (amely akkor volt az „igazi”, ha kilógott a zsemléből), csemegeuborka, lilahagyma, jó sok csalamádé, végezetül mustár és/vagy ketchup. A Meki megjelenése után sorra szűntek meg az utcai hamburger-árusok, az új „trend” az amerikai gyorsétterem lett. A rendszerváltoztatást követően 1991. augusztus 8-án nyílt meg az első Burger King az Oktogonnál, a korábbi Savoya étterem helyén.[12]

Napjainkban szinte valamennyi vidéki megyeszékhelyen és nagyobb településen be tudunk térni a Mekibe, ha megkívánunk egy Big Mac-et vagy egy sajtburgert. A fővárosban 39 gyorséttermet működtet a vállalat, az Eiffel téri Mekit a világ legszebb McDonald’s éttermeként tartják számon. Ma már nem kell kígyózó sorok közepette órákat várni, hogy elvitelre kérjünk egy hamburgert sült krumplival és kis kólával, továbbá nem számít akkori szenzációnak a gyorséttermi étkezés, mint a nyitás idején, hanem megszokott, szinte már az életünk részévé vált. Napjaink újfajta szenzációja a kézműves és a retró hamburgerek, amelyeket a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején a Meki ütött ki a ringből.

A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár és a Napi Történelmi Forrás együttműködésével jött létre.

 


Jegyzetek és felhasznált források:

[1] Az első McReggelit 2002-ben vezették csak be.

[2] Az első magyarországi McDrive kiszolgálás 1990-ben kezdődött, abban az évben nyílt az első vidéki McDonald’s Győrött.

[3] Ma már forró csokiként árulják.

[4] Népszava, 116. évf., 110. sz. 1988. április 30. 1. o.

[5] Uo.

[6] Világgazdaság, 20. évf. 83. sz. 1988. április 30. 3. o.

[7] A dollár akkori középárfolyama 47,63 forint volt.

[8] Világgazdaság, 20. évf. 83. sz. 1988. április 30. 3. o.

[9] Népszava, 116. évf., 110. sz. 1988. április 30. 1. o.

[10] Uo.

[11] Világgazdaság, 20. évf. 83. sz. 1988. április 30. 3. o.

[12] Világgazdaság, 49. évf., 186. sz. 1991. augusztus 9. 9. o.

Facebook Kommentek

További írásaink