Az első vidéki olaszbarát egyesület: a debreceni Monti Kör

Topor István

Az első vidéki olaszbarát egyesület: a debreceni Monti Kör

Trianont követően a magyar kormány korlátozott külpolitikai mozgástérrel bírt. Miután a nagyhatalmak esélyt sem adtak a magyar sérelmek orvoslására, diplomáciánknak olyan csatornákat kellett keresnie, amelyeken keresztül fel tudta hívni Nyugat-Európa figyelmét hazánkra. Ilyen körülmények között a magyar diplomácia megpróbált minden lehetőséget megragadni, hogy felhívja a nyugat-európai országok figyelmét Magyarországra.

Ennek a törekvésnek volt egyik eszköze a külföldi kulturális és tudományos kapcsolatok erősítése. Sorra alakultak a Külügyminisztérium támogatásával a kulturális és tudományos egyesületek, magyar nyelvű folyóiratok jelentek meg külföldön.

A Korvin Mátyás Társaság, mint előd és példakép

Olaszországgal már 1920-ban szoros kulturális kapcsolat épült ki. Ennek eredményeként született meg a Korvin Mátyásról elnevezett magyar-olasz tudományos, irodalmi, művészeti és társadalmi egyesület. Elnökévé Berzeviczy Albertet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét választották.  Alelnökei között olyan személyek szerepeltek, mint Gaetano Caracciolo az olasz közoktatási miniszter, San Martino di Valperga herceg szenátor, Fraknói György, Miklós Ödön mérnök, felsőházi tag, valamint gróf Hoyos—Wenkheim Fülöp. Az egyesület fő az alapszabály szerint az Olaszország és Magyarország közötti fennálló tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztése volt, kiemelt figyelmet fordítva az irodalomra, művészetekre, valamint a nyelvi képzésre. Ezt a célt szolgálták a tudományos konferenciák, irodalmi estek, koncertek, színházi előadások, valamint nyelvi kurzusok. Az ezekhez szükséges anyagi hátteret az éves tagdíjak, a koncertek és előadások bevételei, valamint adományok és állami támogatások biztosították.[1]

Az egyesület 1925 végén két új tiszteletbeli elnököt választott: Benito Mussolini olasz miniszterelnököt, valamint Csernok János bíborost. Az addig politikamentesnek tűnő egyesület hamar az újjáéledő politikai rokonszenvnek köszönhetően politikai kapcsolatok közvetítőjévé is vált. Ebben jelentős szerepet játszott az olasz miniszterelnök, Francesco Saverio Nitti, aki 1920-tól határozottan kiállt a magyar békefeltételek enyhítése érdekében, illetve Mussolini, aki még hatalomra jutása előtt a Popolo d’ Italia című lapban foglalt állást a revízió mellett.

A debreceni olaszbarátok körének megszületése

Debrecenben 1928 nyarán merült fel az olaszbarát kör létrehozásának ötlete. Az ötlet két középiskolai tanártól, Kornya Sándortól és dr. Tassy Ferenctől eredt, akik egyetemi éveik alatt Olaszországba is eljutottak. Lelkesen támogatta gondolatot a híres debreceni Vidóni Szalámigyár tulajdonosának fia, Vidoni Rinaldó.[2] Csatlakozott hozzájuk Csobán Endre a város főlevéltárosa, és még néhány tekintélyes polgár, tisztviselő. A lelkes olaszbarátok 1929. március 10-én az Angol Királynő Szálloda Zöld termében összejövetelt tartottak, amelyen deklarálták, hogy vasárnap délelőttönként és kedd esténként asztaltársaság formájában találkoznak az olasz nyelv gyakorlása valamint az olasz kultúra művelése, terjesztése céljából. A társaság elnököt is választott: Csobán Endre személyében. Vidoni Rinaldó pedig a Monti Kör nevet javasolta felvenni.[3] Nem véletlenül esett a választás erre a névre, ugyanis 1849 májusában hazánkba érkezett báró Alessandro Monti ezredes, akit Kossuth a szerveződő félben lévő olasz légió parancsnokává nevezett ki.[4]

A debreceni magyar-olasz kapcsolatok szorossá válását számtalan esemény igazolja. 1929. május 24-én olasz újságírók magyarországi körútjuk debreceni állomásához érkeztek és a város gazdasági-társadalmi helyzetét tanulmányozták.[5] Június 2-án pedig Tassy Ferenc szervező munkájának eredményeként a milánói egyetem tanárokból és diákokból álló huszonhat fős csoportja érkezett Debrecenbe a debreceni nyári egyetem tanfolyamaira.[6] Az elkövetkező években a legtöbb külföldi hallgató Olaszországból érkezett. Ez jelentősen hozzájárult az Olaszország iránti érdeklődés erősödéséhez, és a Monti Kör taglétszámának növekedéséhez. De nemcsak a nyári egyetem jelentősége emelte az érdeklődést, hanem a kör által rendezett kétnyelvű felolvasások, az Olaszország múltjával és jelenével, valamint a magyar-olasz kapcsolatokkal foglalkozó előadások, a műsoros ünnepélyekkel is vonzották az érdeklődőket. A megnövekedett érdeklődés felvette az asztaltársaság más szervezeti formává való átalakítását.

Ezt szolgálta az 1932. június 18-án az Angol Királynő különtermében megtartott alakuló ülés. A jelenlévők egyhangú véleménye alapján kimondták az egyesület megalapítását, majd elfogadták az alapszabályt. Ezzel az 1920 óta Budapesten alakult Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület után létrejött Magyarország első vidéki olaszbarát egyesülete. Az alapszabály rögzítette az egyesület teljes nevét, amely ettől kezdve az „Olaszbarátok Monti Köre”, röviden „Monti Kör” nevet viselte, székhelye Debrecen lett. Hivatalos nyelve a magyar, levelezési nyelve az olasz és a magyar. Az egyesület pecsétjén az „Olaszbarátok Monti Köre. Circolo Monti Amici dell’Italia” szegélyirat szerepel, közepén a „Debrecen 1929″ felirattal. Jelvényt is terveztek: pajzs alakú piros mezőben négy ezüst sáv, a pajzs közepén ötágú kék csillag. A kör célját az alábbiakban fogalmazták meg: „a magyar-olasz kulturális és társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a magyar-olasz barátság ápolása”.

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 1. (Alapszabályok. Beszámolók. Határozatok. Jegyzőkönyvek 1932-1943)

A kitűzött céloknak megfelelően változatos módszereket is rögzített az alapszabály. Így irodalmi felolvasásokat, színpadi előadásokat, hangversenyeket, kiállításokat, társas összejöveteleket, tanulmányi kirándulásokat szerveztek. Tervezték szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő és művészeti munkák kiadását. Hogy a kör tagjai gyakorolni tudják az olasz nyelvet, különböző összejöveteleket, tanfolyamokat szerveztek. Fontosnak tartották a hasonló célú magyar és olasz egyesületekkel, főként a budapesti Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesülettel és az olaszországi Amici dell’Ungheria egyesületekkel való együttműködést.[7]

A célok meghatározása mellett a másik fontos kérdés az egyesület tisztviselőinek megválasztása volt. „Elnökké választatott egyhangú lelkesedéssel Csobán Endre városi főlevéltáros”.[8]

 

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 1. (Alapszabályok. Beszámolók. Határozatok. Jegyzőkönyvek 1932-1943)

 

Csobán Debrecen kulturális életének meghatározó alakja volt. Több társaságban is vezető szerepet játszott, így pl. a Csokonai Körben és a Tiszántúli Szépmíves Céhben. Alapítója, titkára és örökös díszköltője volt a Debreceni Bölcs Férfiak Sörtársaságának. Ő szerkesztette a Sörkrónika és sörtörténelmi arcképcsarnok címmel 1928-ban megjelent kiadványt. A sörtársaság tagságát a város szellemi életének legjelesebb személyiségei alkották, többek között Ady Lajos, Csűrös Ferenc, Ecsedi István, Dóczi Imre, Kardos Albert, Baja Mihály, Szávay Gyula és Pap Károly, de a sorai között tudhatta „Juhász Gyula tiszaparti lantost és Móra Ferencet, a szegedi kirendeltség vezetőjét” is. [9] A kör társelnöke Vidoni B. János gyáros, alelnöke dr. Ménes Lajos városi főügyész, társalelnöke Vidoni János gyáros, főtitkára dr. Tassy Ferenc reáliskolai tanár, titkára Vidoni Rinaldó lett.[10] A közgyűlés hivatalos részeként Csobán Endre számolt be a kör előző évi tevékenységéről, ezt követően különböző műsorszámokkal szórakoztatták a megjelenteket. Tuster Jolán szavalata, Kövesdy Lajos filmbemutatója, Vidoni Emília magyar tánca, Mikulásik Béla olasz dalai, végül Vidoni Béla zongorajátéka varázsolta el a közönséget. A Monti Kör megalakulásáról a Debreczen című lap 1932. június 22-i száma is beszámolt.

 

A Debreczen 1932. június 22-i számának részlete

A belügyminiszter a kör alapszabályát 1933. április 11-én írta alá. Működése ettől kezdve számított hivatalosnak. Mivel tagjai csak azok lehettek, akik az olasz nyelvet beszélték, ezért kezdetben a tagok létszáma alacsony volt. 1933-ban, a hivatalos működés első évében a kör 55 tagot számlált, ami 1938-ban 86 főre emelkedett.

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 1. (Alapszabályok. Beszámolók. Határozatok. Jegyzőkönyvek 1932-1943)

 

Az alapító okiratban megjelölt célok mellett már kezdettől fogva fontos szerepet játszott a Mussolini fasiszta ideológiájával való szimpatizálás is. Mint arra Pete László rámutatott „Az olasz fasizmus és Mussolini személye iránti rokonszenv, továbbá a magyar revízió gondolata (…) átszőtték az egyesület szinte valamennyi tevékenységét”.[11] Ebben kétségkívül szerepe volt Vidoni Jánosnak, aki az 1930-as évek elején a debreceni olasz közösség fasiszta csoportjának vezetője volt.

Egyre szorosabb kapcsolat épült ki olaszországi szervezetekkel. 1933-ban a bresciai fasiszta egyetemi hallgatók és a harcos fasiszták felajánlották a debreceni Monti Körnek az 1848—49-ben Magyar-országon harcolt olasz légió történelmi nevezetességű zászlajának hű mását. Ezt a zászlót 30 tagú küldöttség hozta a Magyarországra és vitte Debrecenbe báró Augusto Monti della Corte és az ifjúsági szövetség elnöke, dr. Ridolo vezetése alatt.[12]

1934-ben a Monti Kör könyvtárának első kötete Mussolini A fasizmus alapelvei című könyve volt. A mű fordítását Csobán Endre, a Monti Kör elnöke készítette el.[13] A „fordító megjegyzései”-ben így írt: „elég sokat irnak ma már nálunk is a fasizmusról. Sok tiszta buza közé konkoly is keveredik. Itt-ott helytelen vélemények kerülnek felszínre, amelyek ferde képben mutatják a fasizmus képét és károsan befolyásolják azokat, akik magyar talajban is kiváló gondolatokat akarnak átültetni ide, Itália ragyogó klímája alól.”[14]

 

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 3. Meghívók, kiadványok

 

1934 júliusában Tassy Ferenc és Kornya Sándor vezetésével a kör 23 fős csoportja olaszországi tanulmányúton vett részt. Útjuk során megtekintették Velence, Bologna, Firenze, Pisa, Róma, Nápoly, Pompei és Capri látnivalóit. Rómában koszorút helyeztek el az ismeretlen katona sírjánál, majd tisztelgő látogatást tettek báró Villani Frigyes magyar királyi követnél és Achille Staracénál, a fasiszta párt főtitkáránál. A csoport nevében Tassy Ferenc üdvözölte Staracet és átnyújtotta neki a Monti Kör kiadásában magyar nyelven megjelent „A fasizmus alapelvei” című Mussolini könyv egy példányát. Starace örömmel fogadta az ajándékot és elismeréssel szólt a Monti Kör olaszbarát munkásságáról, hangsúlyozva a magyar-olasz barátság történelmi fontosságát.[15]

Achille Starace (Wikipedia)

 

1934 novemberében Magyarországra látogatott Monti ezredes unokája, Alessandro Augusto Monti a fasizmus tudományának egyetemi tanára. Előadást tartott Pécsett, Budapesten, majd december 9-én Debrecenben, a Déri Múzeumban, ahová a Monti Kör invitálta meg. Előadásának címe: A fasizmus eredete és intézményei.[16] Látogatásakor ígéretet tett, hogy nagyapja bronz mellszobrát a városnak adományozza. A szobor 1936 márciusában érkezett meg.

 

Alessandro Monti ezredes bronz mellszobra. (Forrás: Déri Múzeum Évkönyve 1936. 64.)

 

A Monti-kör kérésére a város megfelelő díszes elhelyezést kívánt adni és a szobrot a tervek szerint a Nagytemplom előtti parkban, Kossuth Lajos szobra közelében szándékoztak felállítani, de végül a Déri Múzeum Szépművészeti tárában helyezték el.

A Monti Kör minden évben megünnepelte a fasizmus és Olaszország jelentős évfordulóit. Így márciusban a fasizmus, április 21-én Róma városának megalapítását, október 28-án pedig az 1922-es fasiszta hatalomátvétel évfordulóját, a marcia su Roma-t. A legnagyobb szabású ünnepélyt a marcia su Roma 17. évfordulóján rendezték.

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 3. Meghívók, kiadványok.

 

A Debreczen 1939. október 31-i száma részletesen beszámolt az eseményről. A Vármegyeháza díszterme zsúfolásig megtelt a város és a megye előkelőségeivel. Csobán Endre elnök tartotta a megnyitó beszédet. Ezt követően a Mácsai Dalkör elénekelték a Giovinezzát, a fasiszta indulót. Ezután Tuster Jolán előadóművész elszavalta Oláh Gábor Mussoliniról írt versét. Oláh nagyívű ódájában a Duce-t Julius Caesar visszatérő másának, nagy karmesternek tartja, aki “egy világot ver örök Szent dallamra, s harmóniát szállat a bús földre le”.[17] Az ünnepi beszédet Lossonczy István főispán tartotta. Nagyhatású beszédében Mussolini pályafutását vázolta fel, rámutatva azokra az erőkre, amelyek diadalra emelték a fasizmust. Végezetül a megjelentek elénekelték a magyar himnuszt.

Debreczen 1939. október 31-i száma

 

Az ünnepséget követően a Monti Kör üdvözlő táviratokat küldött Mussolininek, Ciano külügyminiszternek és az olasz politikai élet más vezető személyiségeinek. A távirat olasz nyelven íródott, magyar fordításban a következő szöveggel: „Nagyméltóságú Benitto Mussolini miniszterelnök úrnak, Róma. Az Olaszbarátok Monti Köre mély hódolattal köszöni Nagyméltóságod bölcs és bátor szavait, amelyekkel a magyar revíziót az európai politika elodázhatatlan problémájává emelte, és amelyekkel a magyar népet örök hálára kötelezte. Csobán Endre elnök.”[18]

10. Debreczen, 1939. október 31.

 

1946. november 20-án a belügyminiszter a 493.802/1946. IV/3. B. M. számú rendeletével feloszlatta az Olaszbarátok Monti Körét. Debrecen város vezetése tudomásul vette a belügyminiszter rendeletét és 1947. január 16-án elrendelte, hogy az Olaszbarátok Monti Körét törlését az egyesületek nyilvántartásából.[19]

A Monti Kör szerepét és működését vizsgálva egyetértek Pete Lászlóval. „A Monti Kör magán hordozta korának, a Trianon utáni időszaknak számos jellegzetességét. Átpolitizáltsága a kezdetektől fogva nyilvánvaló, ugyanakkor igen jelentős kultúra terjesztő­közvetítő szerepet töltött be a két világháború közötti Debrecen társadalmában.”[20]


Források:

Budapesti Hírlap. 1920. december 29. 3.

Budapesti Hírlap. 1921. március 11. 5.

Budapesti Hírlap. 1930. május 3. 6.

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 1. (Alapszabályok. Beszámolók. Határozatok. Jegyzőkönyvek 1932-1943).

HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 3. (Meghívók. Kiadványok. Újságcikkek)

Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935). 80.

Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937). 64.

Debreczen 1939. október 31-i száma

Nyírvidék, 1934. szeptember 28. 2.

Zalamegyei Újság 1933. szeptember 24. 4.

Debrecen város történeti kronológiája. X., XI., Szerk.: Gazda István.

 

Felhasznált irodalom:

Bakó Endre: Mussolini-ódája. epa.oszk.hu/02300/02342/00015/pdf/EPA02342_stadium_2014_03.pdf

Pete László: Olaszbarát egyesület Debrecenben. A Monti Kör. Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001. 109-117.

Szlavikovszky Beáta: Korvin Mátyás magyar-olasz egyesület.

https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/7994

Topor István: Csobán Endre angliai úti naplójának részlete. Új Nézőpont. III. évfolyam 2. szám. 25-27.

Köszönettel tartozom Bécsiné Kléri Ágotának a Méliusz Juhász Péter Könyvtár munkatársának, aki sokat segített a forrásanyagok összegyűjtésében.

 


[1] A Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület történetét Szlavikovszky Beáta dolgozta fel.

[2] A Vidoni család elődei az észak-itáliai Udinéből érkeztek Debrecenbe. Itt alapították meg szalámigyárukat. Azért esett a választásuk Debrecenre, mert a környéken akkoriban nagyon sok mangalica sertést tartottak, így mindig bőségesen rendelkezésre állt jó minőségű alapanyag. A gyártást egy Nagy-Cegléd utcai (ma Kossuth utca) kis üzemben kezdték, ahogy azonban termékeik híre növekedett és kialakult állandó vevőkörük, új és nagyobb üzemre lett szükségük. Ekkor vásárolták meg a Domb és Monti ezredes utca közötti keskeny, hosszú területet, ahol 1904-ben nyitották meg új üzemüket. 1929-ben a Monti Kör javaslatára a Domb utcával párhuzamos utcát, amely a Magos utca nevet viselte, Monti ezredes utcának nevezték el.

[3] HBML XV. 44/d. 1. (Csobán Endre levéltári hagyatéka) 1. (Alapszabályok. Beszámolók. Határozatok. Jegyzőkönyvek 1932-1943) 54. és 70. Az anyag régi jelzete: XV. 22/d 1.

[4] Monti ezredes és a parancsnoksága alá rendelt mintegy 1100 főnyi légió hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot.

[5] Debrecen város történeti kronológiája X. 1926-1929. 293. Szerk.: Gazda István.

[6] Uo.

[7] HBML XV. 44/d. 1. 1.35.

[8] HBMLXV. 44/d. 1. 1.26-27.

[9] Topor István: Csobán Endre angliai úti naplójának részlete. Új Nézőpont. III. évfolyam 2. szám. 25-27.

[10] HBMLXV. 44/d. 1. 1.26-27.

[11] Pete László: 115.

[12] Zalamegyei Újság 1933. szeptember 24. 4.

[13] A Monti Kör anyaga tartalmazza a Dr. Baltazár Dezső református püspöknek dedikált példányt.

[14] Nyírvidék, 1934. szeptember 28. 2.

[15] HBML XV. 44/d. 1. 1. 55. és 71-72. – HBML XV. 44/d. 1.2. 34. és 36.

[16] Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935). 80.

[17] Oláh Gábor: Mussolini. http://magyar-vers.hu/archives/1680

 

[18] HBMLXV. 44/d. 1. 3.

[19] Pete László: Olaszbarát egyesület Debrecenben. A Monti Kör (1929-1947). Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001. 116.

[20] Uo.

Facebook Kommentek

További írásaink