“A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938

Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a  főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan.

A nemzetiszocialista vezetés, Hitler hathatós támogatásával és irányítással azonban olyan átalakulásokat kezdeményezett amelyek alapjaiban rajzolták (volna)  át a város képét. Mostani kétrészes cikkemben egy 1938-as (propaganda) útikönyv segítségével kívánok betekintést adni Berlin akkori állapotaiba. Berlin (akkori és mai) lakosságának statisztikájához lásd az Amt für Statistik Berlin-Brandenburg honlapját. (németül és angolul)

Az ún. weimari köztársaság (1918-1933) időszakában a politikai csatározásik egyik kimeríthetetlennek tűnő témája éppen ezek az elmaradó, de szükséges beruházások voltak, ugyanis jelentős lakásínség tombolt Németország-szerte. A szociáldemokraták, a kommunisták és a nemzetiszocialista párt ígéretei is ennek a megváltoztatásáról és a “szegényebbek / a nép” lakáshoz való juttatásáról is szóltak

395831_3345964607348_121711698_n.jpg
Szociáldemokrata választási plakát az 1933 előtti időkből: Hadhajók! Egy lakás sem építenek a jobboldali kormányok! Ezért szavazz az 1. listára, a Szociáldemokratákra. Deutscher Dom “Wege – Irrwege – Umwege” c. kiállítása, a szerző fényképe

A bemutatni kívánt könyv első 29 oldala náci propagandaszöveg az új Berlin felépítésének terveiről illetve 4 oldal statisztikai adat a város szükségleteiről és tulajdonságairól.

“Berlint a mai naptól számítva, az emberi életben rövid léptékkel mérhető időn belül, viharos gyorsasággal világvárossá fogjuk átépíteni, ami milliók otthona lesz, ahol gyökeret ereszthetnek, úgy, ahogy az emberek a saját hazájában eresztenek gyökeret.”

Berlin, 1938. júniusa

A város főpolgármestere

Robert v. Wahlert i.m. 5. o.

img_1625.JPG
A főpolgármestrer az adakozó berliniek között. Robert v. Wahlert i.m. 2. o.

Az ezt követő közel 130 oldalon a tágabban értelmezett városról, a lakosság életéről, a náci párt által rendezett rendezvényekről és az átépítés terveiről közöl fekete-fehér képeket a könyv. A nemzetiszocialista korszak beruházásainak egy jelentős része azonban az 1933 előtti előzményekre nyúlik vissza. Az alábbi képen szereplő, Fehrbelliner Platz-i épületek kivitelezésre már az 1920-as években léteztek tervek, s ezek megvalósítása a Hitler-éra eredménye.

img_1659.JPG
Fehrbelliner Platz. Robert v. Wahlert i.m.119. o.

A Berlin-Haselhorstban található lakótelep jelentős része már 1930-1931-ben elkészült, azonban végső befejezésre 1935-ben került sor, így a rezsim saját sikerének könyvelhette el a több száz lakás átadását.

img_1658.JPG
Robert v. Wahlert i.m.107. o.
mi03802g02.jpg
A “Birodalmi Kísérleti Lakótelep” légi felvételen. Bildarchiv Foto Marburg, mi03802g02

A könyv számos aspektusból propagandaterméknek tekinthető – lásd a következő képeket -, így a führer-kultusz illetve az állampárt, az NSDAP kiemelkedő helyet kapott a kötetben.

panzeri.jpg
Panzer I-esek felvonulása Hitler előtt.  Robert v. Wahlert i.m.85. o.
hitler.JPG
A “Vezér és Kancellár” a Birodalmi Kancellária erkélyén.  Robert v. Wahlert i.m.61. o. A kancellária épülete ma már nem áll.
img_1636_1.JPG
Május 1-ei ünnepség a Lustgartenben. Robert v. Wahlert i.m.62-63. o.
4418e1b63f2-3.jpg
A Lustgarten napjainkban
img_1629.JPG
Az őrség felvonulása az Ehrenmal, mai nevén a Neue Wache épülete előtt. Robert v. Wahlert i.m.44. o.
bundesarchiv_bild_183-j0930-0035-001_berlin_neue_wache_unter_den_linden.jpg
Megemlékezés a “fasizmus és a militarizmus áldozatairól” a kommunista időkben ugyanitt, 1970. Bundesarchiv, Bild 183-J0930-0035-001
zeughaus_neue_wache_aw050909_1.jpg
A Neue Wache, mint a “háború és a diktatúrák áldozatainak” emlékhelye napjainkban.
hw.jpg
Horst Wessel sírköve a Nikolaifriedhof-ban. Robert v. Wahlert i.m.74. o.
bundesarchiv_bild_146-1978-043-14_horst_wessel.jpg
Horst Wessel az SA egyenruhájában 1929-ben. Bundesarchiv, Bild 146-1978-043-14.
bundesarchiv_bild_102-09302_berlin_beisetzung_von_horst_wessel.jpg
Horst Wessel temetése, 1930.Bundesarchiv, Bild 102-09302.

Horst Wessel halálát  a náci párt politikai gyilkosságnak kívánta beállítani, s ezzel azt a célt kívánták elérni, hogy a fiatalon elhunyt pártkatona a párt és a birodalom mártírjává váljon. Valójában Wesselt egy strici lőtte le, mert összekülönböztek egy lakás albérleti díján. Az a körülmény, hogy a strici mindamellett a kommunista párt tagja volt, természetesen a NSDAP propagandájában feledtette az “egyéb körülményeket”.

A Horst Wessel által szerzett, az NSDAP himnuszává vált “Die Fahne hoch!”

A náci párt igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy saját eszméit, propagandáját hirdesse, ez alól ez a könyv sem volt kivétel, de ezt nem jelentette azt, hogy a könyv túlnyomó része ne funkcionált volna “közönséges” ismeretterjesztő albumként, vagy útikönyvként. Cikkem második részében azt igyekszem bemutatni, hogy az 1938-as állapotokhoz képest – amiben ez a könyv lesz segítségemre – milyen nevezetességek maradtak meg a német fővárosban a mai napig, s mik pusztultak el a második világháborúban, vagy a kettéosztott városban.


Forrás:

Robert v. Wahlert: Berlin In Bildern. Scherl, Berlin, 1938.

A kötet a szerző példánya, amely tény magában nem bír jelentőéggel, azt a körülményt leszámítva, hogy a könyv lapozása és fényképezése közben egy, az 1944/1945-es budapesti ostromban a lapok közé fúródott repeszt találtam.
img_1660.JPG

A nyitóképen fiatalok felvonulása a Gendarmenmarkt-on  Robert v. Wahlert. i.m. 150. o.

Facebook Kommentek

További írásaink