„A reakció romlott törpéje” – Kommunista propaganda Lengyelországban 1945-ben

1945 júliusára a „lengyel kérdés” megoldása a legjobb irányban haladt a legfelsőbb szovjet vezetés számára. A februárban megtartott jaltai tárgyalások során az angolszász vezetők Moszkva érdekszférájába sorolták Lengyelországot. Berlin bevételével és náci a Németország kapitulálásával a Szovjetunió szövetségesei oldalán diadalmaskodott az európai hadszíntéren. Lengyelországban mindeközben szovjet nyomásra megalakult a Nemzeti Egység Ideiglenes Kormánya (Tymczasowy Rząd Jedności Narodowej), amely megnyitotta az utat az akkortájt éppen Lengyel Munkáspártnak hívott (PPR – Polska Partia Robotnicza) lengyel kommunista párt másfél évvel későbbi hatalomátvétele előtt.

1_1.jpg
„Kiírtjuk az NSZ erdei bandáit!” – Kommunista párti tüntetés Varsóban, 1946 Forrás: PAP/Stanisław Dąbrowiecki

A látványos sikerek ellenére azonban a lengyel belpolitikai konszolidáció egyáltalán nem haladt a Sztálin által megszabott iránynak megfelelően, hiszen a szovjet csapatok által ellenőrzött lengyel területeken – a kezdetektől brutálisan fellépő NKVD, valamit a Lengyel Munkáspárt által irányított Közbiztonsági Minisztérium alá tartozó erőszakszervezetek – fokozatosan erősödő fegyveres ellenállással találták szembe magukat.

A fegyveres ellenállásért elsősorban a Honi Hadsereg (AK – Armia Krajowa) és utódszervezetei, továbbá a Nemzeti Fegyveres Erők (NSZ – Narodowe Siły Zbrojne) alegységei voltak a felelősek. Az 1944 elején még a Vörös Hadsereggel, az megszállt területek felszabadítása érdekében való, együttműködést is komolyan fontolóra tevő Honi Hadsereg vezérkara 1944 tavaszára meglepetten szembesült parancsnokainak – az előretörő Vörös Hadsereg nyomában megjelenő NKVD egységek által – szisztematikusan történő letartóztatásával, katonáinak pedig a szovjet irányítás alatt álló katonai alakulatokba való besorozásával. Az egyre nagyobb nyomás alatt álló Honi Hadsereg feloszlatását végül az AK utolsó parancsnoka Leopold Okulicki dandártábornok rendelte el 1945. január 17-én. A Honi Hadsereg számos egysége azonban a szervezet feloszlatását követően is többé-kevésbé együtt maradt, majd rövidebb szünetet követően bekapcsolódott az 1944 végétől egyre erősebben fellángoló kommunista és szovjet-ellenes partizánháborúba.

2.png
„Az óriás és a reakció romlott törpéje”, 1945 – az óriás szerepében az új, egyre inkább kommunista vezetésű lengyel hadsereg katonája tetszeleg, akit hatástalanul próbál bemocskolni a Honi Hadsereg törpéje. Forrás: Włodzimierz Zakrzewski, 1945, Muzeum Plakatu w Wilanowie, Oddział MNW.
 

A Honi Hadsereggel ellentétben az erősen jobboldali politikai nézeteket valló Nemzeti Fegyveres Erők vezérkara már 1944 első hónapjaitól kezdve számolt és készült a Vörös Hadsereggel és a szovjet hatóságokkal való konfrontáció lehetőségére. Ezt megelőzően pedig már 1943 tavaszától kezdve kisebb, nagyobb csatározásokba is bonyolultak az egyre aktívabbá váló lengyel kommunista osztagokkal.

3.png
„Irtsd az NSZ banditáit”, 1946 Forrás: Ismeretlen szerző, 1946, Muzeum Plakatu w Wilanowie, Oddział MNW
 

A háború lezárását követően a pozícióit még nem megszilárdító, de rövidtávon teljhatalmat megkaparintani akaró Lengyel Munkáspárt és annak moszkvai támogatói jelentős veszélyforrásnak tekintették a hatalmának legitimitását megkérdőjelező és azzal fegyverrel szembeszálló ellenálló csoportokat.

4.png
„Mindháromszor szavazz igennel – (szavazz nemmel)”, 1946 – A lengyel kommunisták által kezdeményezett népszavazás mindhárom kérdésére „igennel” való szavazásra, és a „náci” Nemzeti Fegyveres Erők szavának figyelmen kívül való hagyására buzdító plakát. Forrás: Ismeretlen szerző, 1946, Muzeum Plakatu w Wilanowie, Oddział MNW
 

Ezért azok fizikai megsemmisítését az NKVD-ra és Közbiztonsági Minisztérium milíciáira bízták, míg a lakosság körében élvezett támogatásuknak a meggyöngítésért a Lengyel Munkáspárt propagandistáira feleltek. 1945 elejétől kezdve a lengyel kommunisták minden lehetséges eszközt mozgósítottak annak érdekében, hogy erőszakkal, fenyegetésekkel, vagy propagandával felszámolják a hazai kommunista-ellenes fegyveres mozgalmakat és hátországukat. Két évnyi brutális harcot követően az ellenálló csoportok nagy része, vagy megsemmisült, vagy pedig az 1947-es, elcsalt választásokat követő, hamis amnesztiaígéret hatására önként tette le a fegyvert (nem tudva, hogy amnesztia helyett börtön és kivégzőosztag vár sokukra). Utolsó még Lengyelországban rejtőzködő tagját 1963-ban gyilkolta meg a belügyminisztérium egyik különleges bevetési egysége.

5.png
„Őrizd meg a nemzet ellenségével szembeni óvatosságot”, 1953 Forrás: Tadeusz Trepkowski, 1953, Muzeum Plakatu w Wilanowie, Oddział MNW.
 

Felhasznált és ajánlott irdodalom:
Czyżniewski, Marcin: Propaganda polityczna władzy ludowej w Polsce 1944–1956. Toruń: Wydawnictwo Naukowe Grado, 2005
 
Facebook Kommentek

További írásaink